Russula xerampelina
Amit tudnia kell
A Russula xerampelina egy robusztus faj, sötétvöröses-lilás vagy barnáslila sapkával, krémszínű kopoltyúval, rózsaszín vagy lila árnyalatokkal kipirult szárral, enyhe ízzel és jellegzetes garnélarákszaggal, különösen a korban...
A termőtestek ősszel tűlevelű erdőkben jelennek meg Észak-Európában és Észak-Amerikában. A sapka színe a borvörös, lilától a zöldig különböző árnyalatai.
Ez az ehető gomba az egyik legelismertebb étkezési gomba. Friss állapotban kagyló- vagy rákszagáról is nevezetes.
Egyéb nevek: A csiperkegombóc más néven is ismert: Rákos keszeggomba, Rákgomba, Erdei ruszli, Heringgomba.
Gomba azonosítása
Ökológia
Mikorrhizás fenyő- vagy keményfákkal; kora nyártól késő őszig a mérsékelt égövi régiókban, de melegebb éghajlaton telel is; széles körben elterjedt Észak-Amerikában.
Sapka
4-30 cm; domború, majd szélesre domborúvá, lapossá vagy sekélyen benyomottá válik; frissen ragacsos (de néhány fajnak száraz a fedele); meglehetősen sima vagy néhány fajnál szinte bársonyos, különösen fiatalon; a perem általában nem, vagy csak halványan bélelt; színe a vörös és lilától a barnáig és olajbarnáig terjed (de egy faj sárga, és legalább egy narancsszínű), de gyakran még egyetlen "fajon" vagy gyűjteményen belül is jelentős változatosságot mutat.
Kopoltyúk
A tönkhöz tapad, vagy elkezd lefelé futni, de a kor előrehaladtával gyakran elválik tőle; tömött, közeli vagy majdnem távoli; kezdetben fehér vagy krémszínű, de éréskor krémszínűvé válik, sárgás vagy narancssárgássárgává; gyakran horzsolódik és sárgásbarnától barnáig terjedő sárgásbarnára színeződik.
Szár
3-12 cm hosszú; 1-4 cm vastag; többé-kevésbé egyforma; száraz; meglehetősen sima; fehér, vagy vöröses vagy lilás árnyalatokkal tarkított; lassan sárgásan, majd barnán horzsolódik.
Hús
Fehér; szeleteléskor lassan elszíneződik sárgásbarnától barnásbarnára vagy barnára.
Szag és íz
Szaga hal- vagy garnélarákszerű, különösen idős korban vagy szárítva; íze enyhe.
Spóra Nyomat
Krémes, sárgás vagy narancssárga színű.
Hasonló fajok
A Russulák könnyen felismerhetők a nemzetséghez törékeny húsukról, fehér vagy krémszínű kopoltyúikról és gyakran élénk lila, vörös vagy sárga sapkájukról. A rokon Lactarius nemzetségtől eltérően nem szivárog tejszerű vagy színezett lé (latex), ha vágják vagy törik. A ruszulák azonban köztudottan nehezen azonosíthatók fajra, mivel a jellemzőik, beleértve a sapka színét is, feltűnően változatosak. A russulák esetében az íz (csípős vagy enyhe), a spórák lenyomatának színe (a fehértől a sárgáig vagy okkersárgáig) és a szag hasznos jellemzők, amelyek segítenek a fajcsoportok helytelen azonosításában, ha nem is feltétlenül a pontos fajhoz.
A Russula xerampelina egy több, egymással szorosan rokon fajból álló fajegyüttes, amelyeket rendkívül nehéz megkülönböztetni egymástól. A Russula xerampelina eredetileg Európából került leírásra, és a csendes-óceáni északnyugati példányok egy másik fajhoz tartozhatnak.
A Russula viridofusca Észak-Amerika nyugati részén elterjedt, és hasonló fajok, amelyeknek közös a garnélarák- vagy halszerű szaguk. Az R. viridofusca, ellentétben az R. a xerampelina esetében a sapka pereme gyakran barázdált és gömbölyded (a barázdák apró dudorok sorait viselik), és a sapka inkább sárgásbarna vagy vörösesbarna, mint vörös vagy lila.
A legtöbb ember számára ehetőnek tekinthető minden olyan példány, amelynek jellegzetes borvörös lila sapkája, krémszínű vagy sárga kopoltyúja, krémszínű szára, amely kezelésekor lassan barnává válik, enyhe íze és hal- vagy garnélarákszaga van.
Gyógyászati tulajdonságok
Daganatellenes aktivitás
A R. xerampelina és 300 mg/kg dózisban hashártyán belül fehér egereknek beadva 70%-kal, illetve 80%-kal gátolta a Sarcoma 180 és Ehrlich szilárd rákok növekedését (Ohtsuka et al., 1973).
Parazitaellenes tevékenység
R. A xerampelina kivonatról kimutatták, hogy gátolja a Plasmodium falciparum, egy pirimetamin-rezisztens maláriás parazita növekedését (Lovy et al., 2000).
Taxonómia és etimológia
A rákos törpegombát először 1770-ben írta le tudományosan Jacob Christian Schaeffer német botanikus, aki az Agaricus xerampelina binomiális tudományos nevet adta neki.
1838-ban a nagy svéd mikológus, Elias Magnus Fries ezt a fajt a Russula nemzetségbe sorolta át, és ezzel létrehozta a jelenleg elfogadott tudományos nevét: Russula xerampelina.
A Russula xerampelina szinonimái: Agaricus xerampelina Schaeff., Russula xerampelina var. xerampelina (Schaeff.) Fr., Russula alutacea var. erythropus Fr., Russula erythropus (Fr.) Pelt., Russula xerampelina var. erythropus (Fr.) Kühner Romagn., és Russula erythropus var. ochraceus J. Blum.
A Russula, az általános név, vöröset vagy vöröses színt jelent, és valóban, a törékeny talpúak közül soknak vörös a sapkája (de sok más nem vörös, és az általában vörös színűek közül több más színben is előfordulhat!). A xerampelina elnevezés a görög xeros (száraz) és ampělinos (szőlő) szavakból származik, ami arra utal, hogy ez a gomba a szárított szőlőlevelek színét viseli.
Források:
Fénykép 1 - Szerző: dr: Puchatech K. (CC BY-SA 3.0 Nem portolt, 2.5 Általános, 2.0 Általános és 1.0 Generikus)
2. kép - Szerző: Sz: Jean-Pol GRANDMONT (CC BY-SA 3.0 Nem portolva)
3. kép - Szerző: Sz: 2011-11-08_Russula_xerampelina_(Schaeff.)_Fr_180998.jpg: (CC BY-SA 3.0 Unported)
4. kép - Szerző: Phonon.b (CC BY-SA 4.0 International)
