Russula sanguinaria

Amit tudnod kell

A Russula sanguinaria a Russula nemzetségbe tartozó gomba, amely élénkpiros kalapjáról és száráról ismert. Általában tűlevelű erdőkben található, és jellemzően csoportosan nő. A sapka átmérője elérheti a 10 cm-t, sima és fényes. A gomba húsa fehér, és a szár jellemzően ugyanolyan színű, mint a kalapja.

A véres keszegfű számos európai országban elterjedt. Russula sanguinaria (vagy egy nagyon hasonló faj) Észak-Amerikában elterjedt.

Ez a gomba ehetetlen. Íze "borsos" és néha elég keserű. Sok hasonló ízű ruszulin mérgező, ha nyersen fogyasztják. Fogyasztásának tünetei főként gyomor-bélrendszeri jellegűek, mint például hasmenés, hányás és kólikás hasi görcsök. A hatóanyagot nem azonosították, de feltételezhetően szeszkviterpénekből áll, amelyeket a Russula sardonia és a rokon Lactarius nemzetségből izoláltak.

Véres törpegomba, német (Blut-Täubling), Franciaország (Russule sanguine, Russule rouge sang), Hollandia (Bloedrode russula), Dánia (Blodrød Skørhat), Norvégia (Blodkremle), Svédország (Blodkremla), Finnország (Verihapero), Spanyolország (Cualgra sanguínia, Netorra sangue), Portugália (Cualgra sanguínia), Magyarország (Vérvoeroes galambgomba), Szlovákia (Plávka krvavá Holubinka krvavá), Szlovénia (Češnjeva golobica), Cseh Köztársaság (Holubinka krvavá), Lengyelország (Gołąbek krwisty), Lettország (Asinssarkanā bērzlape), Észtország (Verev pilvik).

Gomba azonosítása

1. Sapka

   A gomba 2-10 cm nagyságú, fiatalon domború alakú, majd széles domborúvá vagy lapossá válik, és néha sekély mélyedéssel rendelkezik. Frissen vagy nedvesen ragacsos lehet, és sima textúrájú. színe a sötétvöröstől az élénkpirosig terjed, de a kor előrehaladtával kifakulhat. A perem éretten nem vagy csak enyhén bordázott. A héj meglehetősen erős, és csak a szélén hámlik.

2. Kopoltyúk

   A kopoltyúk a szárhoz tapadnak vagy kissé lefutnak rajta. Fiatalon szorosan egymás mellett helyezkednek el és fehérek, de gyorsan krémszínűvé, sárgássá vagy sárgává válnak.

3. Szár

   A szár 3-10 cm hosszú és 1.5-2.5 cm vastag, szilárd, színe a kalapéhoz hasonló vagy halványabb. Néha fehér alapszínen vörösre színeződik. Száraz és meglehetősen sima.

4. Hús

   Fehér; szeleteléskor változatlan.

5. Szag és íz

   Szaga nem jellegzetes; íze gyorsan és általában erősen fanyar.

6. Spóranyomat

   Krémszínűtől a sárgásig vagy narancssárgáig.

7. Kémiai reakciók

   KOH a kalap felszínén halvány narancssárga; a vas sók a szár felszínén negatív vagy rózsaszínű.

8. Élőhely

   A mikorrhiza gombák szimbiózisban élnek a 2 tűlevelű fenyőkkel, mint például a püspökfenyő és a vörösfenyő, valamint más tűlevelűekkel. Ezek a gombák általában egyedül, elszórtan vagy nagy csoportokban nőnek, és egész nyáron és ősszel, sőt meleg éghajlaton télen is jelen vannak. Széles körben elterjedt Észak-Amerikában.

9. Mikroszkópos jellemzők

   Spórák 7-9 x 6-7 µ; elszigetelt szemölcsökkel .5-1 µ magas; a kötőelemek elszórtan és ritkán, csak alkalmanként alkotnak részben hálózatos területeket. Pileipellis cutis jól körülhatárolt vagy részben zselatinizált, hialinszerű elemekből álló cutis. A pileocisztidiumok hengeres vagy szubklávé alakúak; 0-4 szeptikus; kb. 100 x 10 µ; szulfovanillinben pozitív és KOH-ban okkersárga-törő; a pileocisztidiumok a szulfovanillinben pozitívak.

Hasonló fajok

1. Russula xerampelina

   Néha vörös, a szár is ugyanilyen színűre színeződik. A rákhúshoz hasonló szaga van.

2. Russula emetica

   Ugyanabban az élőhelyen nő, és élénkvörös sapkája van. A szár ritkán színes, és nagyon morzsalékos és törékeny.

3. Russula Americana

   Csak a spórák méreteiben különbözik; spórái 9-11 x 8-11 µm méretűek.

4. Russula silvicola

   Hasonló, de fehér tönkje és fehér tönkje van

Taxonómia és etimológia

A Véres Brittlegill gombát, más néven Agaricus sanguinarius-t először 1803-ban írta le Heinrich Christian Friedrich Schumacher dán botanikus. Stephan Rauschert német mikológus később újra leírta és a jelenlegi nevét adta Schumacher halála után, 1989-ben megjelent tanulmányában. A Russula gyűjtőnév vöröset vagy vöröses színt jelent, ami tükrözi a törékeny talpúak sok sapkájának színét, bár számos más színben is előfordulhatnak. A sanguinaria elnevezés a latin vér szóból származik, ami a gomba vörös kalapjára és szárára utal.

Szinonimák és változatok

• Agaricus rosaceus Pers.

• Agaricus sanguinarius Schumacher (1803), Enumeratio plantarum in partibus Saellandiae septentrionalis et orientalis, 2, p. 244

• Agaricus sanguineus Bulliard (1781), Herbier de la France, 2, tab. 42 (nom. illegit.)

• Russula acris Steinhaus (1888), Hedwigia, 27(2), p. 51

• Russula confusa Velen., 1920

• Russula luteotacta var. rosacea (Pers.) Singer

• Russula rosacea (Pers.) Gray.

• Russula rosacea f. subcarnea Britzelm., 1893

• Russula rosacea ss. Cooke (1890), Illustrations of british fungi, 7, n° 982, tab. 1020

• Russula sanguinaria (Schumacher) Rauschert (1989), Ceská mykologie, 43(4), p. 204

• Russula sanguinea var. pseudorosacea Maire, 1910

• Russula sanguinea var. rosacea (Pers.) J.E. Lange

• Russula sanguinea var. rosacea JE Lange, 1940

• Russula sulphurea Velen., 1920

Források:

1. kép - Szerző: Sz: Holger Krisp (CC BY 3.0 Nem portolva)

2. kép - Szerző: Sz: pinonbistro (CC BY-SA 4.0 International)

3. kép - Szerző: Sz: pinonbistro (CC BY-SA 4.0 Nemzetközi)