Lactarius lignyotus
Amit tudnia kell
A Lactarius lignyotus a Russulales rendbe tartozó Lactarius nagy tejes sapkájúak nemzetségének tagja. Tudományosan először Elias Magnus Fries írta le 1855-ben. Ehetőnek, de kevéssé érdekesnek tartják. Ez egy sötétbarna, bársonyos Lactarius, amely tűlevelűek alatt nő, és meglehetősen jól eloszló kopoltyúkat, hosszú szárat, amely majdnem olyan sötét, mint a sapka, és a sapkája is sötét. Fehér tejet bocsát ki, amely általában rózsaszínűre festi a húst és a kopoltyúkat.
Észak-Amerikában a lignyotus-szerű gombák tekintetében nagy bajban vagyunk, és a fajkomplexum könyörög egy alapos kortárs vizsgálatért, amely a számos helyről származó, gondosan dokumentált gyűjtések elemzésén alapulna.
A Lactarius lignyotus "tipikus" fajtáját az alábbiakban ismertetem - némileg kiigazítva, hogy tükrözze azt, ami véleményem szerint jelentős változékonyságot mutat számos fizikai jellemzőben -, majd ezt követi néhány morfológiailag meghatározott fajta és rokon faj bemutatása Észak-Amerikában. A Lactarius lignyotus nyugati változata a Lactarius fallax; a kopoltyúi szorosan vagy összezsúfolódva helyezkednek el.
Egyéb nevek: Bársonyos tejsapka, csokoládé tejes.
Gomba azonosítása
Ökológia
Mükorrhiza a tűlevelűekkel, különösen a lucfenyőkkel és a fenyőkkel; szárazföldi, de nem ritkán megtalálható a talaj közelében lévő, jól korhadt fán növekedve; késő nyáron és ősszel; széles körben elterjedt Észak-Amerika északkeleti részén, nyugatra, körülbelül Wisconsinig.
Sapka
2-10 cm; domború, középen kis csúcsos, majd lapos vagy sekélyen mélyedő, a középső csúcs megmarad vagy eltűnik; száraz; finoman bársonyos; gyakran érdes vagy ráncos felületű; fiatalon majdnem fekete, idősebb korban sötétbarnától a barnáig terjedő színű; a perem néha barázdált lesz.
Kopoltyúk
A szárhoz tapad vagy kezd lefelé futni rajta; közel vagy majdnem távol; fehér vagy fehéres, öregkoráig halvány marad, amikor a tej kiszáradásából és a spórák éréséből gyakran rózsaszínes vagy narancssárgás árnyalatok keletkeznek; néha barnás szélekkel; általában sérüléskor lassan vöröses vagy rózsaszínes színűre foltosodik, de néha nem foltosodik.
Szár
4-12 cm hosszú; legfeljebb 1.5 cm vastag; többé-kevésbé egyforma; száraz; textúrája és színe a sapkáéhoz hasonló, kivéve a fehéres alapot; gyakran kis bordákkal a csúcsán.
Hús
Fehér; általában lassan rózsaszínűvé változik a megvilágítás hatására (különösen a szár tövében) - de a változás néha hiányzik, enyhe, vagy csak nagyon-nagyon lassan alakul ki.
Tej
Fehér; gyakran rózsaszínűre szárad; idővel fehér papírbarnára színeződik.
Spóra lenyomat
A spórás lenyomat változó, a fehéren át a narancssárgán át a rózsaszínes buffig terjedő színű.
Mikroszkópos jellemzők
Spórák 8-10 µ; gömbölydedek vagy széles elliptikusak; díszítés 1-2 µ magas, amiloid tüskék és gerincek formájában részleges retikulákat alkotnak. Pleuro- és cheilocisztidiumok elszórtan vagy bőségesen, de nem kiálló; szabálytalan (általában a "hengeres" torz változata). Pileipellis egy hám, hengeres vagy kagyló alakú végtagokkal, amelyek akár 40 µ szélesre is felfúvódhatnak; KOH-ban barna színű. Kiemelkedő tejnedvességű hifák; KOH-ban okker színűek.
Hasonló fajok
Lactarius fuliginosus szárának színe világosbarna, kalapjának színe sötétbarna.
Források:
1. kép - Szerző: Sz: Gerhard Koller (Gerhard) (CC BY-SA 3.0 Unported)
Fénykép 2 - Szerző: Koller Koller, G: Jerzy Opioła (CC BY-SA 4.0 nemzetközi)
3. kép - Szerző: J: Jerzy Opioła (CC BY-SA 4.0 Nemzetközi)
4. kép - Szerző: L: Jerzy Opioła (CC BY-SA 4.0 Nemzetközi, 3.0 Nem importált, 2.5 általános, 2.0 Általános és 1.0 Generic)
Fénykép 5 - Szerző: F: James Lindsey (CC BY-SA 2.5 generikus)
