Mycena rosea

Amit tudnia kell

A rózsás bogáncs, más néven Mycena rosea mérgező gomba, amelyet nem szabad fogyasztani, mivel a veszélyes muskarin toxint tartalmazza. Nagyobb, mint a rokona, a lila csonthéjas (Mycena pura), és általában a lombhullató fák alatti lombhullatásban, valamint a savanyú talajon lévő tűlevelű erdőkben található meg. A Mycena rosea kopoltyúi foszforeszkálnak és világítanak a sötétben

Csoportokban vagy sorokban, fatörzsek közelében található. Bár ritkábban fordul elő, mint a lilás bogáncs, Nagy-Britanniában, Írországban, Észak- és Közép-Európában, valamint Észak-Amerikában is megtalálható, ahol vitatott, hogy külön fajnak számít-e.

A Mycena rosea termőtestei két, csak erre a fajra jellemző vörös alkaloid pigmentet tartalmaznak. A mycenarubin A és mycenarubin B nevű vegyi anyagok a tengeri szivacsokban található ún. damironokkal rokonok.

Egyéb nevek: A termőhelyen található, a termőhelyen található, a termőhelyen található, a termőhelyen található: Rózsás bogáncs, német (Rosa Rettich-Helmling), Hollandia (Heksenschermpje), Csehország (Helmovka narůžovělá), Magyarország (Rózsás kígyógomba), Litvánia (Rožinė šalmabudė), Lengyelország (Grzybówka różowa), Svédország (Rosa rättikhätta).

Gomba azonosítása

1. Sapka

   1.18-3.15 hüvelyk (3-8 cm) átmérőjű, kezdetben harang alakú, középen gömbölyded, később domborúan kiszélesedő, szétterülő. A sapka felülete sima, áttetsző-csíkos, sugárirányban heges, rózsaszínű, középen sárgás színű.

2. Kopoltyúk

   A hümonofór lamellás. A kopoltyúk közepes sűrűségűek, szélesek, felszaporodottak, fehéresek vagy világos rózsaszínűek.

3. Szár

   1.57-3.4-10 cm (94 hüvelyk) magas, 0.15-0.39 hüvelyk (0.4-1 cm) átmérőjű, hengeres, néha a tövéhez képest kitágult, rostos, fehéres vagy rózsaszínű.

4. Hús

   A hús vékony és fehér, retekszagú.

5. Spórák

   5-8.5 * 2.5-4 μm, elliptikus alakú, sima felületű.

6. Spore nyomtatás

   Fehér.

7. Élőhely

   Május végétől decemberig lombhullató és vegyes erdőkben, főként tölgyek, hársak és bükkfák között, lehullott leveleken, egyenként és kis csoportokban nő.

Hasonló fajok

1. Mycena pura

   Nagyon hasonló, bár általában valamivel kisebb és kevésbé terjedelmes, és sokkal inkább lila színű, mint rózsaszínű (a Lilac Bonnet fehér és sárga formái is léteznek).

2. Mycena diosma

   Sokkal kisebb, általában lila vagy lila színű, és inkább dohány-, mint retekillatú.

3. Mycena pelianthina

   Sötét lamellaszélekkel és több lilával rendelkezik.

4. Mycena rosella

   Tűlevelűek alatt nő és kisebb termőtesteket képez. Nem olyan szagú, mint a retek, és sötétebb a penge széle.

5. Mycena pearsoniana

   Erősen ívelt lamellák és inamyloid spórák. Ritka és halvány színű.

Taxonómia és etimológia

Jean Baptiste Francois (Pierre) Bulliard 1783-ban alkotta meg az Agaricus roseus nevet. Később, 1912-ben Eugen Gramberg (1865-1945) mikológus átminősítette ezt a fajt, és a Mycena rosea nevet adta neki. A latinból származó rosea kifejezés rózsaszínű vagy rózsás színt jelent.

Szinonimák és fajták

• Agaricus roseus Schumach.

• Agaricus purus var. roseus (Schumach).) Pers., 1801

• Agaricus roseus Bulliard (1783), Herbier de la France, 4, tab. 162, ábra. 4 & tab. 507

• Agaricus roseus Schumach., 1803

• Hypophyllum subrubens Paulet (1808) [1793], Traité des champignons, 2, p. 244, fül. 119, ábra. 1-6

• Mycena pura f. rosea (Gramberg) J. E. Lange 1936

• Mycena pura f. rosea J.E. (1936), Flora Agaricina Danica, 2, p. 40, pl. 53, ábra. H

• Mycena pura var. rosea (J.E. Lange) J.E. Lange (1938), Dansk botanisk Arkiv, 9(6), p. 75

• Mycena rosea f. Robich 2003

• Mycena rosea Gramberg, Iconogr. Gen. Pl.: 36 (1912)

Források:

1. kép - Szerző: L: bjoerns (CC BY-SA 4.0 International)

Fotó: 2 - Szerző: F: Björn S... (CC BY-SA 2.0 Általános)

3. kép - Szerző: F: Kai Löhr (CC BY 4.0 International)

4. kép - Szerző: F: HenkvD (CC BY-SA 4.0 International)