Mycena pura

Amit tudnod kell

A Mycena pura, más néven mérgező retek földi mycena, egy kis vagy közepes méretű gomba, amely sokféle színben nő, gyakran lila árnyalatokkal, és retekszerű szaga van. Jellemzően erdős és nyílt, gazdag talajjal rendelkező élőhelyeken fordul elő. A kalap domború, lapos vagy harang alakú lehet, és fiatalon általában lilától liláig terjedő színű, de a kor előrehaladtával a színe megváltozhat. A kopoltyúk fehéres vagy rózsaszínűek, és az éréskor keresztbe-kasul áttelelnek. A szár egyenlő, üreges, és általában ugyanolyan színű, mint a kupak. A gombának nincs gyűrűje.

Ez a gyönyörű gomba széles körben elterjedt Észak-Amerikában, és az erdei almot bomlasztva található meg tűlevelűek vagy néha keményfák alatt. Bár retekszerű illata és íze van, nem szabad megenni, mivel kis mennyiségben muskarin mérget tartalmaz. Nincs bizonyíték arra, hogy a Mycena pura hallucinogén tulajdonságokkal rendelkezne.

A Mycena pura egy puraquinonsav nevű vegyi anyagot tartalmaz, amely az emlősök bizonyos sejttípusait granulocita- vagy makrofágszerű sejtekké differenciálódásra készteti. A gomba a muszkarin nevű mikotoxint és egy strobilurin D nevű gombaellenes anyagot is tartalmaz, amelyet korábban a Cyphellopsis anomala-ban találtak.

Egyéb nevek: Répa, retek, retek, retek, retek, retek, retek: Lilac Bonnet, Lilac Bellcap, Méreg retek Földi Mycena, Német (Gemeiner Rettichhelmling), Hollandia (Gewoon elfenschermpje).

Gomba azonosítása

1. Cap

   A sapka 0.79-2.36 hüvelyk (2-6 cm) méretű, domború vagy harang alakú lehet, majd laposra lapul, bélelt peremmel. Kopasz és lehet nedves vagy száraz, fiatalon gyakran a lilától a liláig terjedő árnyalatokat mutat, de kifakulhat vagy más színűvé válhat, például fehéres, sárgás, rózsaszínes barna vagy vöröses színűvé.

2. Kopoltyúk

   A kopoltyúkat fogakkal rögzítik a szárhoz, és lehetnek közel vagy majdnem távol is. Fehéres vagy néha enyhén rózsaszínes vagy lilás színű, és érettséggel keresztérésűek lesznek.

3. Szár

   A szár 1.57-3.94 hüvelyk (4-10 cm) hosszú és 0.08-0.24 hüvelyk (2-6 mm) vastag, egyenletes és üreges. Lehet sima vagy apró szőrökkel borított, és általában fehéres vagy a kalap színével elütő színű.

4. Hús

   A gyümölcshús tartalmatlan, vizes, szürkésfehéres vagy fehéres színű.

5. Szag és íz

   retekszerű szaga és erős retekszerű íze van.

6. Spóra lenyomat

   Fehér.

7. Élőhely

   Széles körben elterjedt, és erdei törmeléken nő mind a kemény-, mind a tűlevelű fák alatt. Egyedül, elszórtan vagy csoportosan nőhet, és szárazföldi növény. Jellemzően tavasszal, nyáron és ősszel fordul elő.

8. Kémiai reakciók

   KOH-negatív vagy zöldessárga a kalap felületén.

9. Mikroszkópos jellemzők

   Spórák 6-10 x 3-4 µ; hosszúkás-elliptikusak vagy majdnem hengeresek; gyengén vagy közepesen amiloidok, vagy érett állapotban inamyloidok; simák. Bazídiumok 4-tüskés. Cheilo- és pleurocisztidiumok ritkán, elszórtan vagy bőségesen; 40-70 x 10-20 µ; fuszoid-ventrikózus, széles fuszoid alakú vagy szák alakú.

Hasonló fajok

1. Mycena pelianthina

   Szürkés-bézs színű sapkával, sötét lapátokkal és fekete szegéllyel rendelkezik.

2. Mycena diosma

   Nehezen értelmezhető szaga van, de nincs ikrája, és élénkebb színű.

3. Mycena rosea

   Robusztusabb és rózsaszínű sapkával rendelkezik, miközben fehéres szárat tart, ráadásul előszeretettel nő lombhullató fák alatt.

4. Mycena sororia

   A sapka lilásabb, a szára rózsaszínű vagy lilás rózsaszínű, és nagyobb spórák vannak rajta.

5. Mycena pearsoniana

   Kisebb és karcsúbb, és kopoltyúi csökevényesek.

6. Mycena luteovariegata

   Sárga színű sapkával és kisebb spórákkal rendelkezik. mohákban nő.

Taxonómia és etimológia

E faj eredeti nevét Christiaan Hendrik Persoon határozta meg 1794-ben, aki tudományosan Agaricus purus néven írta le. 1871-ben azonban Paul Kummer német mikológus átminősítette ezt a fajt a Mycena nemzetségbe, és Mycena pura néven vált ismertté, ami a jelenleg elfogadott tudományos neve.

A "pura" specifikus epitheton a latin "purum" melléknévből származik, amely tiszta vagy tiszta.

Szinonimák és fajták

• Agaricus caesiellus Kalchbrenner (1867), Matematikai és természettudományi közlemények, vonatkozólag a hazai vizsonyokra, 5, p. 222

• Agaricus dilutus Schumacher (1803), Enumeratio plantarum in partibus Saellandiae septentrionalis et orientalis, 2, p. 295

• Agaricus ianthinus Fr. 1821

• Agaricus incarnatus Relhan (1788), Flora cantabrigiensis, suppl. 2, p. 25

• Agaricus pseudopurus Cooke (1882), Grevillea, 10(56), p. 147

• Agaricus purpureus Bolton 1788

• Agaricus purus Persoon (1794), in Römer, Neues magazin für die botanik, 1, p. 101 (Basionyme) Sanctionnement : Fries (1821)

• Agaricus purus purpureus (Bolton) Pers. 1801

• Agaricus purus var. purpureus Pers. 1801

• Agaricus subcaeruleus Withering (1792), A botanical arrangement of British plants, Edn 2, 3, p. 356

• Gymnopus purus (Persoon) Gray (1821), A brit növények természetes elrendezése, 1, p. 608

• Gymnopus purus purpureus (Bolton) Gray 1821

• Gymnopus purus var. purus (Pers.) Gray 1821

• Mycena ianthina (Fr.) Gillet

• Mycena pseudopura (Cooke) Saccardo (1887), Sylloge fungorum omnium hucusque cognitorum, 5, p. 257

• Mycena pura forma alba (Gillet) Arnolds 1982

• Mycena pura forma ianthina (Fr.) Maas Geest. 1989

• Mycena pura forma lutea (Gillet) Arnolds 1982

• Mycena pura forma multicolor (Bres).) Kühner

• Mycena pura forma purpurea (Gillet) Maas Geest. 1989

• Mycena pura forma roseoviolacea (Gillet) Maas Geest. 1989

• Mycena pura forma violacea (Gillet) Maas Geest. 1989

• Mycena pura var. alba Gillet 1876

• Mycena pura var. carnea Rea 1922

• Mycena pura var. ianthina (Fr.) Gillet

• Mycena pura var. lutea Gillet 1876

• Mycena pura var. multicolor Bres. 1892

• Mycena pura var. pura (Pers.) P. Kumm. 1871

• Mycena pura var. Gillet 1876

• Mycena pura var. roseoviolacea Gillet 1874

• Mycena pura var. violacea Gillet 1876

• Mycena rosea ss. Velenovský (1920), Ceské houby, 2, p. 313

• Mycenula pura (Persoon) P. Karsten (1890) [1889], Meddelanden af societas pro fauna et flora fennica, 16, p. 89

• Poromycena pseudopuberula (Cooke) Singer (1945), Lloydia, 8, p. 219

• Prunulus purus (Persoon) Murrill (1916), Észak-amerikai flóra, 9(5), p. 332

Mycena pura Videó

Források:

1. kép - Szerző: L: Dr. Hans-Günter Wagner (CC BY-SA 2.0 általános)

2. kép - Szerző: Ph: Syrio (CC BY-SA 4.0 International)

3. kép - Szerző: F: bjoerns (CC BY-SA 4.0 International)

4. kép - Szerző: Sz: Garrett Taylor (Public Domain)