Hebeloma mesophaeum
Amit tudnia kell
A Hebeloma mesophaeum egy kisméretű agar, amelynek zsíros sapkája sötétbarna közepű és halványabb szélű, agyagos kopoltyúkkal és halvány szárral rendelkezik, gyűrűvel. Magányosan vagy kis csoportokban nő a talajon, többnyire tűlevelűekkel együtt, késő nyártól őszig.
Ez a gomba leggyakrabban fenyőfák alatt fordul elő késő nyáron és ősszel, ahol néha nagyon nagy csoportokban nő. Ez a ritkán előforduló mikorrhizás faj nedves időben nagyon nyálkás és ragadós.
Egyéb nevek: Fátyolos mérgesgomba.
Mexikóban ezt a fajt fogyasztják és széles körben forgalmazzák.
Gomba azonosítása
Ökológia
Mikorrhizás különböző tűlevelűekkel, köztük fenyőkkel, lucfenyőkkel és fenyőkkel; általában csoportosan nő; ősszel, télen és tavasszal (nagyobb magasságokban nyáron is); széles körben elterjedt Észak-Amerikában.
Cap
2-7 cm; domború, majd széles domborúvá, széles harang alakúvá, vagy majdnem lapos; frissen ragacsos; kopasz; középen barnától rózsaszínesbarnáig terjedő színű; a perem felé gyakran halványabb; a peremen fátyolmaradványokkal vagy azok nélkül.
Kopoltyúk
A tönkhöz rögzül, gyakran egy bevágással; szorosan vagy zsúfoltan; fiatalon krémszínű vagy halvány rózsaszínű, majd barnássá válik.
Szár
2-9 cm hosszú; legfeljebb 1 cm vastag; többé-kevésbé egyforma; selymes; eleinte fehéres, éréskor az aljától felfelé barnásbarnára színeződik; néha halványan vagy markánsabban gyűrűs zónával rendelkezik.
Hús
Fehéres.
Szag és íz
Szaga retekszerű, vagy nem jellegzetes. Íze retekszerű vagy keserű.
Kémiai reakciók
KOH negatív a kalap felületén.
Spóra lenyomat
A barnától a rózsaszínes barnáig.
Mikroszkópos jellemzők
Spórák 8.5-11 x 5-7 µ; ellipszoid; nagyon finoman verrucózus (majdnem sima); nem dextrinoid. Cheilocisztidiumok kb. 70 x 7 µ-ig; bőségesek; hengeresek, a ventricos alap felett. Pileipellis és ixocutis 50-200 µ vastagságban.
Taxonómia és etimológia
Ezt a gombát 1828-ban írta le Christiaan Hendrik Persoon, aki a tudományos binomiális nevet Agaricus fastibilis var. mesophaeus és tíz évvel később az Agaricus mesophaeus név.
Lucien Quélet francia mikológus volt az, aki 1872-ben ezt a fajt a Hebeloma nemzetségbe sorolta át, aminek következtében a fátyolos méregggomba megkapta a jelenleg elfogadott tudományos nevét: Hebeloma mesophaeum.
A Hebeloma mesophaeum szinonimái: Agaricus fastibilis var. mesophaeus Pers., Agaricus mesophaeus (Pers.) Fr., Agaricus strophosus Fr., Hebeloma mesophaeum var. mesophaeum (Pers.) Quél., Agaricus mesophaeus var. minor Cooke, Hebeloma strophosum (Fr.) Sacc., Hebeloma mesophaeum var. minor (Cooke) Massee, Hebeloma flammuloides Romagn., és Hebeloma mesophaeum var. strophosum (Fr.) Quadr.
A Hebeloma gyűjtőnév két ógörög szóból származik: a hebe- fiatalságot jelent, az -loma utótag pedig fátylat. Így az e nemzetségbe tartozó gombáknak csak a termőtest fejlődésének korai szakaszában - amikor még fiatalon - van fátyoluk (a kopoltyúkat borító részleges fátyol). A -loma utótaggal több más gombafajban is találkozunk, többek között az Entoloma és a Tricholoma nemzetségekben.
A mezophaeum elnevezés azt jelenti, hogy szürkés közepű.
Források:
1. kép - Szerző: Sz: Drew Parker (mycotrope) (CC BY-SA 3.0 Nem portolva)
Fotó: 2 - Szerző: Ron Pastorino (Ronpast) (CC BY-SA 3.0 Unported)
3. kép - Szerző: F: Jerzy Opioła (CC BY-SA 4.0 International)
