Hebeloma sinapizans
Amit tudnia kell
A Hebeloma sinapizans a Hymenogastraceae családba tartozó gombafaj. Erős, retekszerű szaga van, és kiemelkedő, gumós száralapja. Nagyobb, mint a hasonló és gyakoribb H. crustuliniforme, amely szintén mérgező rokona. H. A sinapizans Európában és Észak-Amerikában található meg.
A Hebeloma sinapizansnak is duzzadtabb a szára, és kréta- vagy mészkőterületeken található, ahol a talaj lúgos. Nagy-Britanniában és Írországban a bükkösök a leggyakoribb élőhelye ennek a mikorrhiza gombának.
Egyéb nevek: Durva szárú Hebeloma, a keserű méregkeverő.
Gomba azonosítása
Ökológia
Mikorrhizás a kemény- vagy tűlevelű fákkal; gregoriálisan vagy laza csoportokban, néha ívekben vagy tündérgyűrűkben nő az erdőszéli füves területeken vagy erdőkben; késő nyáron és ősszel (Kaliforniában télen és tavasszal); széles körben elterjedt Észak-Amerikában.
Sapka
4-15 cm; domború vagy széles domború, majd lapossá válik; frissen ragacsos; kopasz; fiatalon puha, gyapjas szélű; fiatalon néha fehéres fényű; fahéjbarnától a sötétebb vörösesbarnáig terjedő színű.
Kopoltyúk
A szárhoz tapad, gyakran egy bevágással; szoros; fiatalon halvány agyagszín, amely fahéjbarnától barnáig terjed; fiatalon és frissen néha folyadékgyöngyökkel; a szélek gyakran rongyossá válnak, ahogy a gomba érik.
Szár
4-12 cm hosszú; 1-3 cm vastag; többé-kevésbé egyforma a meglehetősen hirtelen, duzzadt alap felett; a csúcs közelében finoman lisztes vagy poros; alul pikkelyek fejlődnek, gyakran többé-kevésbé koncentrikus sávokban; fehéres, de a pikkelyek gyakran a gomba érésekor spórákat vesznek fel, és így barnássá válnak; kéreg vagy gyűrűs zóna nélkül.
Hús
Fehéres; vastag.
Szag és íz
Retekszerű.
Kémiai reakciók
KOH szürke a sapka felületén.
Spóra lenyomat
Barna vagy rózsaszínesbarna.
Mikroszkópos jellemző
Spórák 11-15 x 6.5-8 µ; sublimoniform, ormányszerű véggel; finoman verrucos; ritkán lazuló perispórával; mérsékelten dextrinoid. Cheilocisztidia 33-80 x 6-10 µ; bőséges; clavate, subcapitate, vagy néha csak hengeres - de ritkán ventricose. Pileipellis fiatal példányoknál ixotrichoderma; később ixocutis.
Hasonló fajok
Hebeloma crustuliniforme jellemzően inkább kisebb, kevésbé gömbölyded száralappal; gyakran savanyú talajon fordul elő, nincs tartósan behorpadt kalappereme, és kopoltyúi nedves időben vizes cseppeket bocsátanak ki, amelyek a kopoltyúkon sötét foltokként száradnak ki. A fentiek ellenére a két fajt a terepen nagyon nehéz elkülöníteni egymástól pusztán a makroszkopikus jellemzők alapján.
Taxonómia és etimológia
Ezt a gombát 1793-ban írta le Jean-Jacques Paulet (1740-1826) francia mikológus, aki a Hypophyllum sinapizans binomiális tudományos nevet adta neki. Egy másik francia, Claude-Casimir Gillet (1806 - 1896) volt az, aki 1874-ben ezt a fajt a Hebeloma nemzetségbe sorolta, és ezután alakult ki a jelenleg elfogadott tudományos neve, a Hebeloma sinapizans.
A Hebeloma sinapizans szinonimái: Hypophyllum sinapizans Paulet és Agaricus sinapizans (Paulet) Fr.
A Hebeloma gyűjtőnév két ógörög szóból származik: a hebe- fiatalságot jelent, a -loma utótag pedig fátylat. Az e nemzetségbe tartozó gombáknak tehát csak a termőtest fejlődésének korai szakaszában - amikor még fiatalosak - van fátyoluk (a kopoltyúkat fedő részleges fátyol). Ezzel az -loma utótaggal több más gombafajban is találkozunk, többek között az Entoloma és a Tricholoma nemzetségekben is. A specifikus epitheton sinapizans a latin sinapis szóból származik, ami mustárt jelent; ez a keserű méregpiszkáló tipikus sárgás-okker színű kalapjára utal.
Források:
1. kép - Szerző: L: Agnes Monkelbaan (CC BY-SA 4.0 nemzetközi)
2. kép - Szerző: dr: Jerzy Opioła (CC BY-SA 3.0 Nem portolva)
Fénykép 3 - Szerző: A szerző: Jerzy Opioła (CC BY-SA 3.0 Nem portolva)
4. kép - Szerző: dr: mocsári méregdrága (CC BY 4.0 International)