Paxillus involutus

Amit tudnod kell

A Paxillus involutus világszerte megtalálható mérgező gomba, amely gyakran véletlenül került be az európai fákhoz tapadó talajon keresztül. Megkülönböztető megjelenése a barna különböző árnyalatai, tölcsér alakú kalapja és kopoltyúi vannak, amelyek a szár közelében pórusszerűnek tűnhetnek. Annak ellenére, hogy kopoltyúi vannak, közelebbi rokonságban áll a pórusos gombákkal, mint a tipikus kopoltyús gombákkal. A gomba mérgező hatása régiónként változik: az Egyesült Államok nyugati részén ehetőnek tartják, de Európában kifejezetten mérgezőnek, és a mérgezés tünetei közé tartozik a hányás, a hasmenés, a hasi fájdalom és a vérmennyiség csökkenése.

Érdekes módon egy svájci orvos az 1980-as években felfedezett egy olyan antigént a Paxillus involutusban, amely autoimmun reakciót vált ki, és a szervezet immunsejtjeit a saját vörösvérsejtjeinek megtámadására készteti. E felfedezés ellenére 1990-ig nem jelentek meg egyértelmű figyelmeztetések e gombák fogyasztása ellen, sőt, voltak olyan esetek, amikor ehetőnek ajánlották őket. Németországban az idő múlásával egyre több mérgezést okoz ez a gomba, még akkor is, ha jól főzik, és a mérgezésnek nincs ismert ellenszere, a kezelés a támogató kezelésre és a különböző egészségügyi paraméterek megfigyelésére támaszkodik.

A Paxillus involutus emellett olyan anyagokat is tartalmaz, amelyek károsíthatják a kromoszómákat, bár bizonytalan, hogy ezek rákkeltő vagy mutagén tulajdonságokkal rendelkeznek-e. Fontos az óvatosság minden Paxillus fajjal kapcsolatban, mivel általánosan mérgezőnek és fogyasztás szempontjából nem biztonságosnak minősülnek.

A legfontosabb jellemző a hús/kopoltyúk barnulása nyomás hatására!

Egyéb nevek: Poison Paxillus, barna göröngyszegfű, közönséges göröngyszegfű, Japán (ヒダハタケ), német (Kahler Krempling).

Gomba azonosítása

1. Sapka

   1.57-5.4-15 cm széles, kezdetben ívelt, bolyhos szélű, később lapos vagy enyhén mélyedő. Lehet ragacsos vagy száraz, és a barna, sárgásbarna, olajbarna vagy szürkésbarna árnyalatai lehetnek.

2. Kopoltyúk

   Ezek szorosan egymás mellett helyezkednek el, a szár közelében gyakran ráncosak vagy pórusszerűek. Jellemzően sárgás vagy halvány fahéjtól a halvány olajzöldig terjedő színű, és zúzódáskor barnára színeződhet.

3. Szára

   Általában 0.79-3.15 hüvelyk (2-8 cm) hosszú és legfeljebb 0.2 cm (79 hüvelyk) vastag, az alap felé keskenyedve. Száraz, sima vagy finoman szőrös, színe megegyezik a sapkával vagy világosabb. A szár barnás- vagy vörösesbarna színű lehet.

4. Hús

   A hús vastag és szilárd, sárgás színű, de a szabadba kerülve barnára színeződik.

5. Szag és íz

   Savanykás vagy jellegtelen ízű és kissé gyenge vagy homályos szagú.

6. Kémiai reakciók

   KOH alkalmazása a kalap felületére szürke színváltozást eredményez.

7. Spóranyomat

   A spóranyomat a lilásbarnától a sárgásbarnáig terjedő színű.

8. Élőhely

   Észak-Amerikában és Európában jellemzően nyáron és ősszel erdőkben és városi területeken fordul elő. Mikorrhiza kapcsolatokat alakít ki különböző kemény- és tűlevelű fákkal, és a korhadó faanyagokon is élhet szaproba formájában.

9. Mikroszkópos jellemzők

   A spórák sima, elliptikusak, mérete 6.5-10 x 5-7 µm. A pleuro- és cheilocisztidiumok kissé fuszoidok és 40-90 µ hosszúak, barna tartalmúak. A pileipellis egy 3-6 µ széles, barnás tartalmú elemekkel rendelkező cutis. Megvannak a bilincskapcsolatok.

Hasonló fajok

1. Tapinella atrotomentosa

   Nagyobb gomba, bársonyos kalap és rövid, vastag, sötétbarna szőrrel borított szárral. Jellemzően tűlevelű fák tuskóin vagy azok közelében található.

2. Paxillus rubicundulus

   Hasonló megjelenésű, de kisebb spórákkal rendelkezik (5.5-8.5 x 4-5μm). Mikorrhiza kapcsolatokat alakít ki az égerfákkal.

3. Lactarius turpis

   Hasonlít a Paxillus involutushoz, de sötétebb olajzöld színű.

4. Paxillus vernalis

   Észak-Amerikában található, sötétebb spórás lenyomattal, vastagabb szárral és nyárfákkal társul.

5. Paxillus filamentosus

   Közeli rokona a Paxillus involutushoz hasonló megjelenésű, de megkülönböztethető a sapka felületén lévő lenyomott pikkelyek, a világossárga hús, amely csak enyhén barnán horzsolódik, és a mély sárga-okker kopoltyúk, amelyek sérüléskor nem változtatják meg a színüket.

6. Paxillus obscurisporus

   Nagyobb, mint a Paxillus involutus, akár 40 cm széles sapkával, és a szár tövét krémszínű micéliumokkal borítja. A kalapok hajlamosak a kor előrehaladtával kitekeredni és ellaposodni.

7. Paxillus validus

   Kizárólag Európában található, akár 20 cm széles sapkával és közel azonos szélességű szárral. Megkülönböztethető a hosszabb kristályok jelenléte alapján a rizomorfiumokban.

Taxonómia és etimológia

1785-ben Jean Baptiste Francois Bulliard francia mikológus leírt egy mérgező varangyosgombát, és Agaricus contiguusnak nevezte el. August Batsch azonban 1786-ban Agaricus involutus néven írta le, amit ma a Brown Rollrim gomba első megfelelő leírásának tartanak.

Később a neves svéd természettudós, Elias Magnus Fries alkotta meg a Paxillus nemzetséget, amelynek fő képviselője a Paxillus involutus volt. Egy másik francia mikológus, René Maire a Paxillus nemzetséget egy új mikológiai családba, a Paxillaceae családba sorolta. A közelmúltban a Paxillus nemzetséget párosodási vizsgálatok és DNS-elemzés segítségével felülvizsgálták. Ez azt eredményezte, hogy egyes fajokat, mint például a Paxillus atrotomentosus, Tapinella atrotomentosa néven soroltak át, mivel fán nőnek, nem pedig talajban élő mikorrhizás gombaként.

A Kew Gardens és a British Mycological Society ellenőrző listáin jelenleg használt tudományos elnevezés Christiaan Hendrik Persoon 1801-es publikációjára vezethető vissza. A Paxillus név a latin "cövek" vagy "kis karó" szóból származik, a specifikus epitheton involutus pedig a fiatal termőtestek begöngyölt peremére utal.

Szinonimák

• Agaricus lateralis Schaeffer (1774), Fungorum qui in Bavaria et Palatinatu circa Ratisbonam, 4, p. 31, fül. 71-72

• Agaricus contiguus Bulliard (1784), Herbier de la France, 5, tab. 240 & tab. 576, ábra. 1

• Agaricus involutus Batsch (1786), Elenchus fungorum, continuatio prima, p. 39, tab. 13, ábra. 61 (Basionyme) Sanctionnement : Fries (1821)

• Agaricus adscendens Bolton (1788), An history of fungusses growing about Halifax, 2, p. 55, fül. 55 ("adscendibus")

• Agaricus adustus Withering (1792), A botanical arrangement of British plants, Edn 2, 3, p. 301

• Hypophyllum scyphus Paulet (1808) [1793], Traité des champignons, 2, p. 157, fül. 62

• Hypophyllum infundibuliforme Paulet (1808) [1793], Traité des champignons, 2, p. 157, fül. 63, ábra. 1

• Hypophyllum fossarum Paulet (1808) [1793], Traité des champignons, 2, p. 156, fül. 61, ábra. 1-2

• Omphalia involuta (Batsch) Gray (1821), A natural arrangement of British plants, 1, p. 611

• Ruthea involuta (Batsch) Opatowski (1836), Archiv für naturgeschichte, 2(1), p. 4

• Rhymovis involuta (Batsch) Rabenhorst (1844), Deutschlands kryptogamen-flora, 1, p. 453

• Tapinia involuta (Batsch) Patouillard (1887), Les hyménomycètes d'Europe, anatomie générale et classification des champignons supérieurs, p. 130

• Paxillus lateralis (Schaeffer) Saccardo (1916), Flora italica cryptogama. 1. rész: Gombák. Hymeniales, 1(15), p. 669

Paxillus involutus Videó

Forrás:

Az összes fotót az Ultimate Mushroom csapata készítette, és az Attribution-ShareAlike 4.0 International licenc alatt felhasználhatók saját célokra.