Suillus collinitus
Amit tudnia kell
A Suillus Сollinitus fenyőfák alatt fordul elő, és leginkább a dél-európai országokban található meg, különösen ott, ahol a nagy fenyők árnyékot adnak az egyébként száraz homokos talajon. Ez az ehető bolete gyakran nagy csoportokban fordul elő.
A Suillus collinitus különböző szerzők szerint ehető, savanyú szagú és jellegtelen ízű. A Suillus valamennyi fajához hasonlóan célszerű csak fiatal példányokat venni és a kutikulát a preparálás előtt lehámozni.
Egyéb nevek: A bolyhos bogáncs (Bolyva): Gyűrű nélküli sárga barkóca.
Gomba azonosítása
Pileus (sapka)
Domború, a kor előrehaladtával lapossá válik, sima és ragadós, színe a narancsbarnától a vörösbarnán át a barnáig változó, kerekded vagy szabálytalan alakú, átmérője akár 100 mm is lehet.
Stipe
Halványsárga, jellegzetes vörösesbarna foltokkal, rövid és húsos, egyenes, az alap felé kissé megvastagodó, rózsaszín micéliummal.
Pórusok
Sárga, színváltozás nélkül, zúzódáskor vagy vágáskor, szögletes, a szárhoz tapadva.
Spóranyomat
Halványbarna.
Hús
Sárga színű, vágáskor vagy zúzódáskor nem változik a színe.
Színvizsgálatok
Vas-szulfát - Halvány kék szín a kalapon
Ammónia - Kékesszürke (sapka és szár), barna (pórusok)
KOH - Kékesszürke (sapka, halványabb a száron), barna (pórusok)
Mikroszkópos vizsgálat
Spórák fusiform, sima, 8.3-10.2µm x 3.9-4.7µm, Q=1.89-2.32, Qm=2.10
Hasonló fajok
-
Fiatal kalapjai alatt tejszerű cseppek, az alján fehér (nem rózsaszínű) micélium található.
-
Általános megjelenésében és kedvelt élőhelyén hasonló, de nagy fehér szárgyűrűje van.
Gyógyászati tulajdonságok
A gomba számos tokoferolt tartalmaz, amelyek az E-vitamin néven ismert kémiai vegyületek egy csoportját alkotják, és antioxidáns hatásúak. Számos szerves savat is tartalmaznak, elsősorban az almasav és a kininsav párost, valamint a citromsavat és a ketoglutársavat, amelyek az összes szerves sav 42%-át, illetve 30%-át teszik ki. A gombában található szerves savak összetétele és koncentrációja jelentős mértékben befolyásolja a gomba ízét; egyes szerves savak hozzájárulnak az antioxidáns hatáshoz.
Taxonómia és etimológia
Amikor 1838-ban Elias Magnus Fries leírta ezt a fajt, Boletus collinitusnak nevezte el, majd 1898-ban Otto Kuntze (1843-1907) német botanikus a jelenlegi Suillus nemzetségbe helyezte át. E faj egyéb szinonimái: Boletus collinitus Fr., és Suillus fluryi Huijsman.
1969-ben a holland mikológus H.S.C. Huijsman leírta az S. collinitus var. aureus (mint S. fluryi var. aureus; S. a fluryi a S. collinitus) egy svájci gyűjtemény alapján. A velatipes fajtát 1998-ban Giampaolo Simonini és munkatársai írták le olasz gyűjtésekből.
Egy 1996-ban végzett molekuláris elemzés 38 különböző Suillus faj belső átírt spacer szekvenciáit használta fel a filogenetikai kapcsolatokra való következtetéshez és a nemzetség taxonómiájának tisztázásához. Az eredmények azt mutatták, hogy a S. collinitus a legközelebbi rokonságban áll az S. granuatus Nepálból gyűjtötték. A szerzők szerint ez a nepáli izolátum a morfológia és a gazdafa-társulás alapján valószínűleg az észak-amerikai és az európai izolátumtól eltérő fajt képvisel.
2006-ban a Spanyolországból gyűjtött Suillus izolátumok filogenetikai elemzése azt mutatta, hogy az S. collinitus szoros rokonságban állt más, "a mediterrán térségre jellemző" fajokkal, nevezetesen a következőkkel Suillus bellinii, Suillus luteus, és Suillus mediterraneensis.
Mordecai Cubitt Cooke brit botanikus egy 1873-as publikációjában a gombát "gyűrű nélküli sárga boletus"-nak nevezte.
A collinitus fajnév a latinból származik, és azt jelenti, hogy "maszatos" vagy "zsíros", míg a Suillus nemzetségnév nagyon egyszerű, a latin sus főnévből származik, ami disznót jelent, a Suillus tehát disznót (sertést) jelent, és a nemzetségbe tartozó szinte valamennyi gomba kalapjának zsíros jellegére utal.
Források:
1. kép - Szerző: dr: Holger Krisp (CC BY 3.0 Unported)
Fotó: 2. kép - Szerző: A szerző: tato grasso (CC BY-SA 3.0 Unported)
3. kép - Szerző: Sz: Paffka (CC BY-SA 3.0 Unported)
4. kép - Szerző: Sz: vesna maric (kalipso) (CC BY-SA 3.0 Unported)
