Suillus viscidus
Amit tudnia kell
Suillus viscidus (syn. Suillus laricinus és S. aeruginascens) a Suillus nemzetségbe tartozó ehető, nem gyakori gomba. A vörösfenyővel társul, és egész Európában és Japánban megtalálható.
Ennek a gombának viszkózus vagy nyálkás, szürkétől az olajbarnáig vagy sötétebb színű kalapja van, amelynek szélét néha fátyolszövetdarabok díszítik.
A csövek és a pórusok fehéres vagy szürke színűek, nem sárgák, mint a legtöbb suillusnál, és zúzódáskor kékre színeződnek. A szár az enyhe gyűrű vagy gyűrűs zóna felett fehéres színű. Az alsó szár viszkózus és a sapkához hasonló színű. A hús a fehértől a sárgásig terjedő színű, és zúzódás vagy vágás esetén kékre színeződik.
Érdekes módon az S. A viscidus kékre festi a viaszolt papírt vagy a fehér irodai papírt. Késő nyáron és ősszel keressük. Néha a Fuscoboletinus nemzetségbe sorolják.
Egyéb nevek: Ragadós bolyva, szürkés lárvás bolyva.
Gomba azonosítása
Sapka
Fiatalon félgömb alakú, majd szélesre domborúvá vagy majdnem lapossá válik, átmérője 6-10 cm; fiatalon törtfehér, majd sárgul, később okkersárgásszürkére sötétedik; vastag, viszkózus, ragadós, áttetsző nyálkával borított, amely még nagyon száraz időben is ragadós marad.
Csövek és pórusok
A sapka alatt fehér fátyol borítja e bolyva fiatal pórusait, amely megreped, és egy vékony szárgyűrűt hagy maga után, amely hamarosan a szárhoz simul, és a lehulló spórák miatt agyagbarnára színeződik. A törtfehér vagy halványszürke csövek a szárhoz tapadnak vagy enyhén lefelé állnak; ovális pórusokban végződnek, amelyek a csövekkel egyszínűek.
Szár
Hengeres vagy enyhén gömbölyded, 1-2 cm átmérőjű és 5-10 cm magas, a szár a gyűrűs zóna felett fehéres, alul észrevehetően sötétebb, gyakran olajzöld árnyalatú.
Spórák
Ellipszoid vagy szubfúziform, sima, 8-14 x 4-5μm.
Spóra lenyomat
Agyagbarna.
Szag és íz
Szaga nem jellegzetes; íze enyhén savanykás.
Élőhely & Ökológiai szerepe
Mikorrhiza; vörösfenyők alatt, általában meszes vagy homokos talajon.
Szezon
Augusztustól októberig.
Hasonló fajok
Suillus grevillei élénksárga-narancs színű sapkával és szögletes pórusokkal; vörösfenyő alatt is előfordul.
Taxonómia és etimológia
Amikor Carl Linnaeus 1753-ban leírta ezt a bolyvafélét, Boletus viscidusnak nevezte. A ragacsos bolyvafélék jelenleg elfogadott tudományos neve, Suillus viscidus, a francia mikológus, Henri François Anne de Roussel (1748-1812) 1796-os publikációjából származik.
A Suillus viscidus szinonimái: Boletus viscidus L., Boletus aeruginascens Secr., Boletus laricinus Berk., Ixocomus viscidus (L.) Quél., Suillus laricinus (Berk).) Kuntze, Suillus aeruginascens Secr. ex Snell, és Fuscoboletinus aeruginascens (Secr. ex Snell) Pomerl. & A.H. Sm.
A specifikus epitheton viscidus természetesen viszkózus, míg a Suillus gyűjtőnév a latin sus főnévből származik, ami disznót jelent. A Suillus jelentése tehát "sertés" (disznó), és utal a nemzetségbe tartozó gombák kalapjának zsíros jellegére.
Források:
1. kép - Szerző: Dezidor (CC BY-SA 2.5 Generikus)
2. kép - Szerző: B: Strobilomyces (CC BY-SA 3.0 Nem portolva)
3. kép - Szerző: dr: Jerzy Opioła (CC BY-SA 4.0 nemzetközi)
4. kép - Szerző: F: Suillus_viscidus.jpg: Dezidorderivative work: Ak ccm (talk) (CC BY-SA 2.5 Generic)
5. kép - Szerző: F: Jerzy Opioła (CC BY-SA 4.0 nemzetközi)
