Hortiboletus engelii
Mit kell tudni
A Hortiboletus engelii színe nagyon változó, a barna, narancssárga és vörös árnyalatai lehetnek. A kalap felülete bársonyosan matt. A csövek és a pórusok sárga, sebtében kékes színűek. A gyümölcshús sárga, különösen a termőtest tetején kékes színű, és az alján apró sárgarépa-narancsszínű cseppek jelennek meg, ami jól jellemzi ezt a fajt. A termőtestek a sapka átmérője elérheti a 8 cm-t is.
Ez egy ehető gomba, amely hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint a Boletus edulis.
Egyéb nevek: A gomba a következő nevek alatt ismert: A gomba a következő nevek alatt ismert: Rubin bolitagomba.
Gomba azonosítása
Sapka
Kalapok és a barna különböző árnyalatai, de a perem felé érezhetően rózsaszínű; 3-8 cm átmérőjű, széles domború, majd laposodó; a felület száraz és finoman szőrös, gyakran apró pikkelyekre repedezik, a repedésekben halvány hús látható.
Hús
A hús puha és nagyon halványsárga, közvetlenül a kutikula alatt vöröses-lila vonallal.
A sapkakéreg
A sapkakéreg erősen inkrusztált hifákból álló paliszadoderma (mint a paliszádok, vagyis a városok védelmére az ókorban használt, egymáshoz igazított, hegyes fakarókból álló falak).
Csövek és pórusok
A csövek tompa sárga színűek, és élénksárga pórusokban végződnek, amelyek a kor előrehaladtával zöldes, majd narancsbarna színűvé válnak. A csövek és a szár közötti kapcsolat a szár közelében lévő bevágással vagy foggal adnatált. Az egyes csövek egymáshoz kapcsolódnak, és nem választhatók szét a csövek feltépése nélkül.
Pórusok
Zúzódáskor a szögletes pórusok (balra) lassan kékülnek.
Szár
3-7 cm hosszú és 4-8 mm átmérőjű, hengeres, a csúcsnál élénksárga, a középső részen apró piros pöttyökkel vagy hosszanti csíkokkal tarkított, majd az alap felé fehéres vagy sárgás színű. A szárhús a csúcs közelében halványsárga, majd a szár tövéhez közel mélyebb sárgává válik, és apró narancssárga pöttyökkel tarkított. (Az esetleges kékülés általában enyhe és a szárcsúcsra korlátozódik.)
Spórák
Subellipsoidikus vagy fusiform, sima; 10-13 x 5-6 µm.
Spóra Nyomat
Vörösesbarna.
Szag és íz
Nem jellegzetes.
-
Élőhely & Ökológiai szerepe
Ektomikorrhiza gombafaj; a talajon általában tölgyek (Quercus fajok) és esetenként bükkfák (Fagus) alatt található meg.
Szezon
Július elejétől szeptember végéig Nagy-Britanniában és Írországban.
Hasonló fajok
Világszerte a hasonló fajok komplexumának egyik tagja, amelyeket csak mikroszkópos elemzéssel lehet elkülöníteni (és még akkor sem biztos a meghatározás). Nagy-Britanniában és a kontinentális Európában leginkább a következőkhöz hasonlít Hortiboletus rubellus (amelynek fiatalon és frissen sokkal pirosabb a kalapja), de összetéveszthető a következővel is Rheubarbariboletus armeniacus, egy ritka faj, amelynek szintén vöröses a sapkája, de a száron nincs vörös színezés.
Taxonómia és etimológia
A Boletus engelii nevet Hlaváček cseh mikológus 2001-es publikációjában kapta, majd Alona Yu izraeli mikológus a Hortiboletus új nemzetségbe helyezte át. Biketova és Solomon P. Wasser a közelmúltban végzett molekuláris (DNS) vizsgálatok alapján, amelyek a Boletaceae család nagyszabású felülvizsgálatának szükségességét jelezték. Ez eredményezte a jelenlegi tudományos nevet Hortiboletus engelii (Hlaváček) Biketova & Wasser.
A Boletus régi gyűjtőneve a görög bolos, azaz "agyagdarab" szóból származik, míg az új nemzetségnévben a Horti- előtag a latin Hortus, azaz "kert" főnévből származik; ez utalás az egyik fő élőhelyre, ahol ez a bolyva általában megtalálható. Az "engelii" specifikus epitheton Heinz Engel német mikológus tiszteletére készült, aki a 20. század végén úttörő munkát végzett a bolyvafélékkel kapcsolatban, és aki ennek a fajnak a Xerocomus quercinus ideiglenes nevet adta.
Szinonimák
Boletus declivitatum (C. Martín) Watling, Edinb. J. Bot. 61(1): 43 (2004)
Boletus engelii Hlaváček, C.C.H. 78: 67 (2001)
Boletus subtomentosus subsp. declivitatum C. Martín, Beitr. Kryptfl. Schweiz 2(no. 1): 18 (1904)
Xerocomellus engelii (Hlaváček) Šutara, Czech Mycol. 60(1): 49 (2008)
Xerocomus declivitatum (C. Martín) Klofac, Öst. Z. Pilzk. 16: 258 (2007)
Xerocomus engelii (Hlaváček) Gelardi, Boll. Assoc. Micol. Ecol. Romana 24-25(75-76. sz.): 18 (2009) [2008]
Források:
Fénykép 1 - Szerző: F: Andreas Kunze (CC BY-SA 3.0 Unported)
2. kép - Szerző: F: Björn S... (CC BY-SA 2.0 Általános)
3. kép - Szerző: Sz: Björn S... (CC BY-SA 2.0 Generic)
4. kép - Szerző: B: Björn S... (CC BY-SA 2.0 Generic)
5. kép - Szerző: B: Björn S... (CC BY-SA 2.0 generikus)
