Xerocomellus chrysenteron

Amit tudnia kell

A Xerocomellus chrysenteron, közismert nevén a vörös repedező bolete, egy kis ehető gomba, amely a mérsékelt égövi régiók kemény- és tűlevelű fáiban található. Mikorrhiza-társulásokat alkot keményfákkal, különösen bükkfákkal. Ezek a gombák jellegzetes megjelenésűek, a barna és az olajbarna közötti színű sapkán repedések keletkeznek, amelyek alatt a rózsaszínű hús láthatóvá válik. A szárak élénksárga színűek, alsó részükön korallvörös fibrillákkal, a szárhús pedig vágáskor kékre színeződik. Nagy, sárga pórusokkal rendelkeznek, és olajbarna spóranyomot képeznek.

Bár a Xerocomellus chrysenteron ehető, íze és puha textúrája miatt nem túl keresett. Elkészítésükhöz ajánlott a pórusokat szedés után azonnal eltávolítani, mivel hajlamosak gyorsan bomlani. A fiatal példányok szárításra alkalmasak, de főzéskor nyálkássá válnak, míg az érett példányok meglehetősen ízetlenek és hajlamosak a gyors rothadásra.

E gomba elterjedési területe a kora nyártól a tél közepéig terjed, és egyes északi mérsékelt égövi régiókban gyakori. Olyan helyeken is feljegyezték, mint Tajvan és Új-Zéland. Fontos azonban megjegyezni, hogy megfertőzheti a bolyvaevő gomba (Hypomyces chrysospermus).

Egyéb nevek: Repedezett kalapú bolete, vörös repedezett bolete, sárga húsú boletus, Hollandia (Roodsteelfluweelboleet).

Gomba azonosítása

1. Sapka

   A kalap 0-tól 0-ig terjed.79-2.76 hüvelyk (2-7 cm) átmérőjű. Kezdetben domború, de érés közben széles domborúvá vagy szinte lapossá válhat. Fiatalon finom, bársonyos szerkezetű és száraz. Ahogy öregszik, repedések keletkeznek, gyakran a repedésekben, különösen a szélek közelében, vöröses vagy rózsaszínes hús látható. A sapka színe a barnától az olajbarnáig változhat, idősebb korban esetenként vöröses színűvé válik.

2. Pórusfelület

   A kalap alsó része fiatalon sárga pórusfelületű, amely a kor előrehaladtával barnássá vagy olajbarnává válik. Kékre színeződhet, néha lassan. mm-enként 1-3 szögletes pórus található, és a pórusok alatti csövek akár 5 mm mélyre is nyúlnak.

3. Szára

   A szár mérete 1.18-2.76 hüvelyk (3-7 cm) hosszú és 0.20-0.59 hüvelyk (0.5-1.5 cm) vastagságú. Többnyire egyenes, de a tövéhez közeledve kissé elvékonyodhat. A szár tömör, felső része sárga, alsó része rózsaszínes-vöröses, amely a tövénél lilásvörössé válhat. A bazális micélium fehér vagy sárgás színű, nem hálózatos, de lehetnek széles hosszanti bordái.

4. Hús

   A gomba húsa fiatalon fehéres vagy halványsárga, majd érés közben sárgul. A levegőn lassan kékes színűvé válik.

5. Szag és íz

   A gombához nem társul jellegzetes szag vagy íz.

6. Kémiai reakciók

   Ha ammóniával vizsgálják, a sapka barnássá válhat, és a hús is barnássá válhat. KOH-val vizsgálva a kalap barnává, a hús pedig barnássá vagy narancssárgássá válhat. A vastartalmú sók hatására a kalap olajzöld színűvé válik, de a húsra nincs hatással.

7. Spóranyomat

   Ennek a gombának a spórás lenyomata a barnától a sötét olajbarnáig terjedő színű.

8. Élőhely:

   Ez a gomba gyakran fordul elő keményfákkal, különösen tölgyfákkal, és néha tűlevelűekkel együtt. Egyedül, elszórtan vagy csoportosan nőhet nyáron és ősszel, meleg éghajlaton esetenként télen is. Észak-Amerikában és Európában széles körben elterjedt.

9. Mikroszkópos jellemzők

   A spórák 10-14 x 3-4 µ méretűek, simák, szubfúziós alakúak, és KOH-ban aranyszínűnek tűnnek. A hümniális cisztidiumok fusoid-ventrikózus vagy fusoid, legfeljebb 45 x 15 µ méretűek és KOH-ban sárgának tűnnek. A pileipellis, amely a sapka külső rétege, szorosan tömörített elemekből áll, amelyek KOH-ban barnának tűnnek, 2.5-5 µ vastagságú sejtek. A végsejt gyakran barnább és keskenyebb.

Hasonló fajok

1. Xerocomellus cisalpinus

   Ennek a gombának sárga a tönkje, amelynek alsó része vöröses színű, és kékre színeződik, ha a tönk tövéhez közel vágják vagy zúzódnak. A spórák finom csíkozásúak.

2. Xerocomellus truncatus

   Az USA-ban egy hasonló bolete faj elsősorban a spóráinak mikroszkópos jellemzői alapján különböztethető meg a vörös repedező boletétől. Ahogy a neve is mutatja, a Xerocomellus truncatus spórái "csonka" spórák.'

3. Pseudoboletus parasiticus

   A Xerocomellus cisalpinusszal ellentétben a Xerocomus parasiticusnak és a Boletus parasiticusnak sárga a szára, vörös fibrillák nélkül. Általában a közönséges földlabdával (Scleroderma citrinum), és fennáll a lehetősége, hogy kissé parazitikusan élősködnek ezen a gazdaszervezeten.

4. Xerocomellus pruinatus

   Ezt a gombát a kalapjáról lehet megkülönböztetni, amely nem rendelkezik repedezett hámmal. Ezenkívül csíkozott spórákkal és vágáskor lassan kékülő hússal rendelkezik.

Taxonómia és etimológia

Ezt a gombát, amelyet eredetileg Boletus communisnak nevezett el 1789-ben Jean Baptiste Francois Pierre Bulliard francia botanikus, később ugyanez a botanikus 1791-ben Boletus chrysenteronnak nevezte el. 1888-ban az új Xerocomus nemzetségbe sorolták, megtartva a chrysenteron nevet. 1985-ben Marcel Bon visszahozta a communis nevet, így lett Xerocomus communis. A legújabb kutatások azonban azt sugallják, hogy 2008 óta Xerocomellus chrysenteron néven kellene nevezni.

A Boletus név a görög "agyagdarab" szóból származik, a Xerocomellus pedig a Xerocomus-szal való távoli rokonságra utal, a "Xero-" jelentése száraz. A chrysenteron fajnév jelentése "arany belseje", élénksárga húsa miatt.

Szinonimák

• Boletus chrysenteron Bull. (1789)

• Xerocomus chrysenteron Quél.

• Boletus pascuus (Pers.) Krombh.

• Boletus cupreus Schaeff., 1774

• Versipellis chrysenteron (Bull).) Quél., 1886

• Boletus subtomentosus var. cupreus (Schaeff.) Pers., 1800

• Suillus chrysenteron (Bull.) Kuntze, 1898

Xerocomellus chrysenteron Video

[media=https://www.youtube.com/watch?v=uxCZJJ0NH44Y]

Forrás:

Az összes fotót az Ultimate Mushroom csapata készítette, és az Attribution-ShareAlike 4.0 International licenc alatt felhasználhatók saját célokra.