Clavariadelphus pistillaris
Amit tudnia kell
A Clavariadelphus pistillaris a Gomphaceae családba tartozó, Európában és Észak-Amerikában honos ritka gombafaj. Nyáron és ősszel szinte kizárólag bükkösökben, meszes talajon, almon és faaprítékon nő.
A szőnyeg és a ráncos termőtest bunkó alakú, lekerekített tetejű. Hossza 10 cm és 30 cm között változik, szélessége 1 cm és 5 cm között van. A bőr sárgásbarnától az okkersárgáig, néha fahéjbarna, lilás árnyalattal, sérülés esetén barnára színeződik. A szivacsos hús fehér. A spórák lenyomata halványsárga. Gyenge, de kellemes illatú.
A faj a feljegyzések szerint ehető. A gomba magas antioxidáns aktivitása és esszenciális zsírsavtartalma miatt "táplálékkiegészítő és/vagy funkcionális élelmiszer".
Egyéb nevek: A gombát a következő elnevezésekkel illetik: A gomba a következő: A gomba a következő elnevezésekkel illetik: Giant Club, Mazza d'Ercole, Bastone d'Ercole, Titina de vaca (olasz); Mano de mortero, Mano de almirez, Porra, bossa, Joiki arrunt (spanyol); Clavaire en massue, Clavaire en pilon (francia); Large-clubbed Clavaria (angol) és Herkuleskeule (német).
Gomba azonosítása
Carpophore
7-15 (30) cm magas × 2-6 cm széles, tipikusan gömbölyded, a hengeresektől az erősen gömbölydedekig, lekerekített vagy domború csúcsú, időnként megnagyobbodott a bunkó felső részén; finoman érdes felület, különösen a felső részen, ahol a hümonofór helyezkedik el. Színe okkersárga, narancssárga, a középső-alsó részen a lila szín terjedése, éréskor a spórák érése miatt ismét okkersárga, a bazális rész halványabbtól a fehérig; a kezelés miatt, ha megérintik, hajlamos az ibolyásbarna elszíneződésre. A karpofórák tövénél a szár tövénél néhány fehér micéliumos zsinór található.
Hymenophore
A bimbó felső részén helyezkedik el, kevéssé differenciált, finoman rögös, éretten pruinózus.
Hús
Kezdetben szilárd, majd puha és szivacsos, de mégis tömör, fehér, vágáskor lilás barnássá válik, különösen az alsó részén barnásan foltos, szag hiánya, savanyú íz.
Kémiai reakciók
Az élénksárga hüménium SO4H2-vel; a hús a KOH-val aranysárgává, a SO4Fe-vel zöldesszürkévé válik.
Habitat
Nyáron és ősszel nő a lombos erdőkben, különösen a bükkösök alatt; magányosan vagy csoportosan.
Spórák
Ellipszoid, hosszúkás, időnként meglehetősen összenyomott, guttuláris, nem amiloid, 10-12 × 7-8 µm.
Spóra nyomtatás
Fehér.
Basídiumok
Kláva alakú, guttuláris, tetraspórusos, némelyik bisporusos is, legfeljebb 10 µm hosszú sterigmákkal, ízületi csatokkal, 82,5-122,5 × 10-13,75 µm. A karpofórák monomitikus szerkezete.
Hasonló fajok
Clavulinopsis fusiformis hasonló formájú, de aranysárga és sokkal kisebb.
Taxonómia és etimológia
Először 1753-ban írta le tudományosan Carl Linnaeus, aki a Clavaria pistillaris binomiális nevet adta neki - ezt a nevet később Elias Magnus Fries is jóváhagyta -, az óriásklubot 1933-ban Marinus Anton Donk (1908-1972) holland mikológus helyezte át a Clavariadelphus nemzetségbe.
A Clavariadelphus pistillaris szinonimái a következők: Clavaria pistillaris L., és Clavaria herculeana Lightf.
A nemzetségnév a latin clavaria (bunkó alakú) és a görög adel'phos (testvér) szóból származik [ami viszont az a- (előtag, ami ebben az esetben kiegészítést vagy közöset jelent) plusz delphos (méh) szóból ered - mivel a testvérek (többnyire)...) ugyanabból a méhből]. Ebből arra lehet következtetni, hogy e nemzetség gombái szoros, testvérszerű rokonságban állnak a Clavaria nemzetség gombáival, mivel alakjuk hasonló.
A pistillaris elnevezés sokkal egyszerűbb, és a pisztillára vagy pesztillára utal, amely a mozsárral (kőpohárral) együtt használt bunkó alakú eszköz, amelyet gyógynövények stb. őrlésére használnak.
Források:
Fénykép 1 - Szerző: (Szerző: Tatiana) Francisco J. Díez Martín (CC BY-SA 2.5 generikus)
2. kép - Szerző: F: amadej trnkoczy (amadej) (CC BY-SA 3.0 Unported)
3. kép - Szerző: Sz: Tatiana (CC BY 4.0 nemzetközi)
4. kép - Szerző: Holger Krisp (CC BY 3.0 Nem portolva)
Fénykép 5 - Szerző: Krisp Krolger Holger Krisp (5. kép) Holger Krisp (CC BY 3.0 Unported)
