Podaxis pistillaris
Amit tudnia kell
A Podaxis pistillaris a pufajkák nagyon jellegzetes rokona. 15 cm magasra nő, kemény, fás szárral. A nagy sapka, amely a feketés spóratartó szövetet védi, felhasad, és éréskor általában lehullik, lehetővé téve a spórák szél általi szétszóródását. Nagy számban jelenhet meg ázó esők után. Ausztrália és más országok sivatagjaiban és félsivatagjaiban virágzik, Dél-Afrikában gyakran megtalálható termeszdombokon. A Hawaii-szigeteken gyakran találkozhatunk vele az utak mentén és a szigetek száraz oldalainak zavart területein, különösen Hawaii Kona és Maui Kihei területén.
A faj nem mérgező, de általában nem fogyasztják.
A faj régebbi szinonimái: Lycoperdon pistillare L. (1771) és a Scleroderma pistillare (L.) Pers. (1801).
Egyéb nevek: Hamis bozontos sörény, Sivatagi bozontos sörény.
Gomba azonosítása
Ökológia
Feltehetően szaprobita; egyedül vagy elszórtan nő száraz, sivatagi környezetben - beleértve a pusztákat, mezőket és városi helyeket; ősztől tavaszig; meglehetősen gyakori a délnyugati és kaliforniai sivatagokban.
Cap
4-8 cm magas és 2-4 cm átmérőjű éretten; fiatalon ovális, majd többé-kevésbé hengeres, lekerekített csúcsú; bozontos vagy pikkelyes; száraz; fehér vagy fehéres vagy halványbarnás; a perem aláhúzott és a szárhoz tapad; a külső réteg idősebb korban feldarabolódik, hogy a belsejében lévő spóratömeg láthatóvá váljon.
Beltér
Halványan kopoltyúszerű, torzult lemezekből áll; kezdetben fehéres, de hamarosan barnás, végül sötétbarnától a majdnem feketéig terjedő porrá válik.
Szár
A sapkába nyúló; a sapka alatt 4-10 cm hosszú; legfeljebb 1 cm vastag; többé-kevésbé egyforma a rendszerint a homokba temetett és gyökerező alap felett; rendkívül szívós és fás; durván fibrillózus vagy pikkelyes; fehéres vagy barnás; gyűrű nélkül.
Hús
Szívós; fehéres.
Szag és íz
Szag nem jellegzetes.
Spóra lenyomat
Nem kapható "spóranyomatként", de az érett példányok nagyon sötétbarnától a majdnem feketéig terjedő, nagyon sötétbarna spóraszerű port ontanak magukból.
Mikroszkópos jellemzők
Spórák 13-19 x 10-13 µm (de gyakran valamivel kisebbek, 10-15 x 9-12 µm körüliek); nagyjából ellipszoid; egyik végén egy nagy, 2-5 µm átmérőjű pórussal; nagyon vastag kettős fallal; sima; KOH-ban barna színűek. Kapilláris szálak 3-8 µm szélesek; esetenként szeptikusak; simák; KOH-ban sárgás falúak; falvastagság 1 µm; néha tekerednek.
Gyógyászati tulajdonságok
Gyulladáscsökkentő hatás
A gombát Kínában állítólag gyulladások kezelésére használják (Mao, 2000), de nem találtam olyan tudományos bizonyítékot, amely ezt a felhasználást alátámasztaná.
Antimikrobiális aktivitás
Pseudomonas aeruginosa és Proteus mirabilis elleni antimikrobiális hatásról számoltak be (Panwar és Purohit, 2002). Ezenkívül a Staphylococcus aureus, Micrococcus flavus, Bacillus subtilis, Proteus mirabilis, Serratia marcescens és Escherichia coli elleni antibakteriális hatás az alább leírt epikorazinoknak tulajdonítható (Al-Fatimi et al., 2006).
Felhasználás
Ausztráliában számos sivatagi törzs használta az öregemberek bajuszának fehér szőrzetének sötétítésére és testfestésre. A gombát Ausztrália szárazabb területein való elterjedése miatt feltehetően sok sivatagi aborigin használta. Vannak jelentések arról, hogy légyriasztóként is használják. Az elterjedtebb, talajlakó Podaxis pistillaris mellett Ausztráliában egy másik Podaxis faj is él - a Podaxis beringamensis, amely termeszdombokon található; feltehetően mindkét fajt használták.
Mint sok más "pufi", ez a faj is felhasználható textíliák festésére, ami barnás vagy vöröses árnyalatot eredményez. Lúgos bázist igényel, ezért sok otthoni festő ammóniát használ. Régen a vizeletet használták.
Források:
Fénykép 1 - Szerző: F: Hesner Coto Fuentes (CC BY 4.0 International)
Fotó: 2: jeff (theoneje) (CC BY-SA 3.0 Unported)
3. kép - Szerző: dr: Glen van Niekerk (primordius) (CC BY-SA 3.0 Nem portolva)
4. kép - Szerző: Sz: Glen van Niekerk (primordius) (CC BY-SA 3.0 Unported)
5. kép - Szerző: Sz: Robert(the 3 foragers) (the3foragers) (CC BY-SA 3.0 Unported)
