Agaricus benesii
Amit tudnia kell
Az Agaricus benesii az Agaricus nemzetséghez tartozó agaricus gomba. Ez a gomba megkülönböztethető fehér kalapjáról, amely sérüléskor rózsaszínes-vöröses színűre színeződik, pikkelyes alsó tönkjéről és tűlevelű élőhelyéről. A korban a kalap elszíneződhet barnára, ami összetéveszthető az Agaricus californicus-szal vagy az A. xanthodermus. Ezeknek a fajoknak azonban megvastagodott peremű gyűrűje van, fenolos szagú, és sárga, nem pedig piros (gyorsan a Agaricus xanthodermus és halványan vagy egyáltalán nem az A. californicus. Agaricus bernardii szintén fehér és vörösre foltosodik, de nagyobb, sokkal zömökebb, köpenyszerű fátyollal és sós szaggal rendelkező gomba, és jellemzően fűben található.
A Psalliota benesii Pilát (1925) szinonimája.
Gomba azonosítása
Kalap
4-8 cm széles, domború, korában széles domború, majdnem sík; felszíne fehér, száraz, belül fibrillózus, a szélén finoman pikkelyes, korában barnára színeződik; húsa fehér, közepesen vastag, kemény, sérüléskor rózsaszínes-vörösre színeződik; szaga csípős "gombaszagú", íze enyhe.
Kopoltyúk
Három, szoros, rózsaszínes-barna, korában feketésbarnává válik.
Tönk
5-11 cm magas, 1-2 cm vastag, egyforma, a tövénél megnagyobbodott, éretten tömött; felszíne fehér, a csúcson többé-kevésbé sima, alul finoman pikkelyes; részleges fátyol fehér, hártyás, kétrétegű, felső felülete csíkozott, alsó felülete pikkelyes foltokkal, kis, felső gyűrűt alkotva; húsa fehér, sérüléskor gyorsan vörösre színeződik.
Spórák
5-6 x 3-4 µm, sima, elliptikus, elliptikus.
Spóra Nyomat
Feketésbarna.
Élőhely:
Monterey ciprus (Cupressus macrocarpus) és fenyők (Pinus) alatt magányosan vagy elszórtan; a tél közepétől a tél végéig terem.
Források:
1. kép - Szerző: Sz: Lockhart McMann (lmcmann) (CC BY-SA 3.0 Nem portolva)
