Cortinarius glaucopus
Amit tudnia kell
A Cortinarius glaucopus a Cortinarius nemzetséghez tartozó, Európában és Észak-Amerikában honos bazídiumos gombafaj.
A Cortinarius glaucopus Kaliforniában a közeli rokonságban álló fajok egy komplexumát képviseli, amit a sapka szélének, a kopoltyúknak és a szárnak a változó pigmentációja is bizonyít, amely jellemzően lila, kék vagy olajzöld árnyalatokat tartalmaz. A molekuláris adatok szerint legalább öt faj tartozik ebbe a csoportba Kaliforniában. Leggyakoribb formánknak viszkózus, eredendően fibrillózus, barna vagy olajbarna színű sapkája van, lilától kékig változó széllel, lilától kékig változó színű fiatal kopoltyúval és lilától kékig változó színű, gömbölyded tövű szárral. Gyakori az élő tölgyerdőkben, de az északi parti erdőkben Douglas-fenyővel és kocsánytalan tölggyel, északabbra pedig lucfenyővel is előfordul.
Kaliforniában számos, kevéssé ismert, viszkózus sapkájú, marginális csőrű Cortinarius faj ismert, amelyek a sapka, a fiatal kopoltyúk, a szárnycsúcs és a környezet színében különböznek egymástól. Az ibolyaszínű sapkával, kopoltyúval és szárral rendelkező példányokat a következő fajok közé sorolják Cortinarius sodagnitus csoportba, a sárga kalapúakat és kopoltyúkat, valamint a lila színű összefüggéseket a Cortinarius cedretorum csoportba, az olajbarna kalapúakat, a zöldtől az olajzöldig terjedő kopoltyúkat és a kékes-olajszínű nyelűeket pedig a Cortinarius scaurus csoportba sorolják.
A hús enyhe ízű, és nem túlságosan elismert. Választékos ehetőnek számít, és mivel sok más fajhoz - köztük halálosan mérgezőekhez is - nagyon hasonlít, ezért semmiképpen sem szabad fogyasztani. A mexikói Tlaxcalában júniusban gyűjtik és a piacon árulják.
Egyéb nevek: Bulbous Cortinarius, Blue-Foot Webcap, Schwachknolliger Klumpfuss (német), Cortinaire à pied glauque (francia) és Szálaskalapú pókhálósgomba (magyar).
Gomba azonosítása
Ökológia
Mükorrhiza (különösen) tűlevelűekkel vagy keményfákkal; elszórtan vagy csoportosan nő; nyáron és ősszel, vagy melegebb éghajlaton telel át; széles körben elterjedt Észak-Amerikában.
Cap
3-12 cm; domború, majd széles domborúvá vagy majdnem lapossá válik; frissen és fiatalon ragacsos, de gyűjtéskor gyakran száraz; középen kopasz, a perem felé selymes; a veleszületett rostokból sugárirányú csíkokat fejleszt; színe változó, a szürkés olívazöldtől az acélszürkéig, sárgásbarnáig, rozsdabarna (vagy fiatalon akár kékes); a perem gyakran feltűnően halványabb (szürkéssárgás vagy olívazöld), és gyakran hullámossá válik.
Kopoltyúk
A szárhoz tapadva, néha bevágással; szoros; kezdetben lilától a halványliláig, majd rozsdabarna színűvé válik (gyakran a szürkésszürkétől a szürkésig terjedő stádium után).
Szár
4-10 cm hosszú; közel 3 cm vastag; többé-kevésbé egyforma a csonka, peremezett (legalábbis fiatalon), enyhén gömbölyded alap felett; frissen és fiatalon általában lilától a halványliláig terjedő színű, de idősebb korban gyakran barnássárgás vagy tompa olajzöld színű; száraz; gyakran rozsdás korcinamaradványokkal.
Hús
A szár csúcsán vagy a kopoltyú közelében fehéres vagy sárgás, illetve lilás színű.
Szag és íz
Nem megkülönböztethető.
Kémiai reakciók
KOH rózsaszínes vagy vöröses a kalapon, barnás a húson.
Spóra lenyomat
Rusty brown.
Mikroszkópos jellemzők
Spórák 6-10 x 4-5.5 µ; ellipszoid vagy enyhén amygdaliform; gyengén verrucózus. Pleuro- és cheilocisztidiumok hiányoznak. Pileipellis egy ixocutis (néha csak enyhén zselatinizált), összeszorult elemekkel.
Hasonló fajok
A hasonló fajok közé tartozik a C. caerulescens, C. pansa, C. Sodagnitus, és C. subfoetens.
Taxonómia
A fajt először Jacob Christian Schäffer írta le Agaricus glaucopus néven 1774-ben. A jelenlegi nevét Elias Magnus Fries adta neki 1838-ban. A Cortinarius nemzetségen belül a Phlegmacium alnemzetségbe és a Glaucopodes szekcióba sorolják. Egy 2014-es genetikai vizsgálat megerősítette, hogy a C. glaucopoides, és hogy a Cortinarius subrubrovelatus egy különálló faj.
Források:
Fénykép 1 - Szerző: F: Jerzy Opioła (CC BY-SA 3.0 Nem portolva)
2. kép - Szerző: Sz: Igor (Igor_Yevdokimov) (CC BY-SA 3.0 Unported)
3. kép - Szerző: Sz: Jerzy Opioła (CC BY-SA 4.0 nemzetközi)
4. kép - Szerző: Sz: Jerzy Opioła (CC BY-SA 4.0 nemzetközi)
