Hygrophorus latitabundus

Amit tudnia kell

A Hygrophorus latitabundus a Hygrophorus nemzetséghez tartozó gombafaj. Az európai fenyőerdőkben elterjedt, és a meszes talajokat kedveli. Ősszel terem, és nagy, ehető, nyálkás kalapú és szárú gombákat termel.

A Hygrophorus latitabundus termőtestek nagy agarikák. A sapka domború és enyhén ernyős, színe szürke, barna és olajbogyó színű, sötétebb, barnás középen. Jellemzően nyálkás nyálkaréteg borítja, különösen nedves időjárási körülmények között. A margó be van göngyölödve. A sapka átmérője elérheti a 15 cm-t, és ahogy érik, ellaposodik. A fehér kopoltyú vastag, távoli, és a szárhoz gyengén dekurzívan csatlakozó adnátuma van.

A fehér szár magas, fusiform, vastag és robusztus. Díszét számos fehéres pehely díszíti, amelyeket vastag nyálkaréteg borít. A pelyhek hajlamosak barnára színeződni. A pelyhek és a nyálka a szár tövétől a perem szintjéig terjednek, ahol hirtelen megállnak, és egy gyűrűszerű zónát alkotnak. E felett a szár fehér és láthatóan vékonyabb. A szár legfeljebb 15 cm magas és 2-4 cm vastag.

A fehér hús vastag és szilárd, gombaszagú és kellemes ízű. Azonosítási segédeszköz a szárhús kémiai reakciója, amikor ammóniaoldattal érintkezik. Ennél a fajnál narancsos-rozsdás, majd az alján barnás, a tetején pedig sárgás-okker színűre változik.

Egyéb nevek: Ébenfa fafaragó.

Gomba azonosítása

1. Sapka

   Kezdetben domború, majd majdnem laposra szélesedik, a peremén befelé görbülő széllel és széles, alacsony umbóval, néha egy széles központi mélyedésen belül; felszíne sima, szürkésbarna, vörösesbarna vagy olajbarna a peremén, és egyre inkább feketésbarna a sapka közepe felé. Nedvesen nagyon nyálkás, száraz időben sokáig ragadós marad. 3-12 cm átmérőjű, amikor teljesen érett. A kalap húsa fehér.

2. Kopoltyúk

   viaszos, íves, gyengén dekurzív, közepesen tágas; fiatalon fehér, fokozatosan barnásan foltosodik.

3. Tönk

   Fehér, vörösesbarna fibrillákkal a sapka közelében, de a szár töve felé halványabb; kissé fuzioform (a közepe alatt kissé megvastagszik, majd a tövéhez közeledve ismét elkeskenyedik); nyálkás; 4-12 cm hosszú, 1-3 cm átmérőjű. A szár húsa kemény és fehéres. (A szár húsa KOH hatására rozsdás narancssárgára színeződik.).

4. Spórák

   Ellipszis alakú, sima, 7.8-11.4 x 5.1-7.5µm.

5. Spóra lenyomat

   Fehér.

6. Szag és íz

   Szaga enyhén gombás; íze enyhe.

7. Termőhely & Ökológiai szerep

   Ektomikorrhiza, fenyőfák alatt található; meszes talajokat kedveli

8. Szezon

   Közép-Európában ősszel; Dél-Portugáliában novembertől januárig.

Hasonló fajok

1. Hygrophorus hypothejus

   Barnás kalapja van, de megkülönbözteti a távoli sárga kopoltyú és a sárgás szár.

2. Hygrophorus persoonii

   A termőtest hasonló megjelenésű, de a faj csak lombhullató tölgy (Quercus) és bükk (Fagus) erdőkben fordul elő. Húsa ammóniaoldattal zöldes színűvé válik.

3. Hygrophorus olivaceoalbus

   Kevésbé robosztus faj, amely gyakran sötét, durva sávos törzsdíszítést visel, és a lucfenyővel (Picea) együtt fordul elő, gyakran mohában. Szárhúsa ammóniaoldattal narancsvörösre színeződik.

Taxonómia és etimológia

A faj alapnevét 1899-ben állapították meg, amikor Max Britzelmayr (1839-1909) német természettudós megadta neki a ma általánosan ismert binomiális tudományos nevet: Hygrophorus latitabundus.

A Hygrophorus latitabundus szinonimái: Hygrophorus olivaceoalba var. (Bres.) Rea.

A Hygrophorus nemzetségnév a nedvességet jelentő hygro- és a hordozót jelentő -phorus szóból származik; ezek a gombák nemcsak sok vizet tartalmaznak, hanem nedvesek és ragacsosak vagy nyálkásak is.

A latin latitabundus névmás a latinból származik, és a latit- (jelentése homályos) és a -abundus (bőséges vagy bőséges) kombinációja lehet. Ez a fahéjgomba bőségesen rendelkezik nyálkával, amely a kalapot és a szárat borítja.

Források:

Fénykép 1 - Szerző: Paffa Paffa (1. kép) - Szerző: Paffa Benutzer:Paffka (CC BY 3.0 Unported)

2. kép - Szerző: Paffa Paffa (2. kép) Holger Krisp (CC BY 4.0 Nemzetközi)

3. kép - Szerző: L: Pau Cabot (CC BY-SA 3.0 Unported)