Sarcoscypha austriaca

Amit tudnia kell

A Sarcoscypha austriaca az Ascomycota rend Pezizales rendjébe, a Sarcoscyphaceae családjába tartozó Sarcoscyphaceae családba tartozó szaprobita gomba. Ez a faj télen és kora tavasszal nedves élőhelyeken, mohák és lombhulladék között, kidőlt, holt keményfa-darabokon növekszik. A termőtest csésze alakú, belseje skarlátvörös, sima és fényes. Külsejét a fehér és a rózsaszín különböző árnyalataiban pompázó rövid szőrök nemezes tömege borítja, és a szárat csonka szár borítja. A gyümölcshús fehér és gumiszerű, a csészét vékony vörös réteggel bélelve. A spóranyom fehér, a spórák ellipszis alakúak, lapított végűek, és több olajcseppet tartalmaznak. A csésze külső oldalán a szőrszálak göndör vagy dugóhúzó alakúak.

Ez a faj Európában és Észak-Amerika északkeleti részén található, ahol a spórák jellemzői alapján elkülöníthető a Sarcoscypha dudleyi fajtól.

Ezek a tulajdonságok különböztetik meg ezt a fajt a hozzá meglehetősen hasonló Sarcoscypha coccinea és Sarcoscypha dudleyi.

Egyéb nevek: Skarlátvörös Tünde, Pézize Écarlate és Scharlachroter Kelchbecherling.

Gomba azonosítása

1. Ökológia

   Szaprobita korhadó keményfa rudakon és fatörzseken (de néha a fát eltemetik, és a gomba szárazföldi gombának tűnik); tavasszal; a Sziklás-hegységtől keletre széles körben elterjedt. A Sarcoscypha austriaca vörös és narancssárga formái rothadó mogyorón nőnek.

2. Termőtest

   Csésze alakú vagy korong alakú vagy szabálytalan; átmérője 2-7 cm; felső felülete élénkpiros, a kor előrehaladtával halványul, kopasz, az érés során gyakran ráncosodik (különösen a közepénél); alsó felülete fehéres vagy rózsaszínes vagy narancsos, pelyhes; a szár hiányzik vagy csökevényes, a steril felülethez hasonló színű és azzal összefüggő; húsa vékony, fehéres; szaga nem jellegzetes.

3. Kémiai reakciók

   KOH és vas sók negatívak minden felületen.

4. Mikroszkópos jellemzők

   Spórák 25-37 x 9.5-15 µ; ellipszoid vagy majdnem labda alakú, lekerekített vagy nem ritkán lapított végű; jellemzően sok apró (< 3 µ) olajcseppek; frissen, vizes tartóban szemlélve néha a végeken részben burkoltnak tűnnek ("poláris sapkákkal"). Aszkuszok 8 tüskés. Parafízisek fonalasak; narancsvörös tartalommal. A nyakszirt felszíne bőséges szőrszálakkal, amelyek bonyolultan íveltek, csavartak és egymásba fonódtak.

Hasonló fajok

1. Sarcoscypha coccinea

   A Rubin Tünde, makroszkópos jegyek alapján gyakorlatilag megkülönböztethetetlen; a csésze külső (terméketlen) felületén egyenes (nem tekeredő) szőrökkel és keskenyebb spórákkal rendelkezik, amelyek nem termelnek konídiumrügyeket (ivartalan spórákat).

2. Aleuria aurantia

   A narancshéjgomba, nagyobb, inkább narancssárga, mint vörös, és inkább a talajon, mint a fán nő.

Taxonómia és etimológia

Günther Beck von Mannagetta und Lerchenau (1856-1931) osztrák mikológus 1884-ben írta le, amikor a Peziza austriaca tudományos nevet kapta. 1907-ben Jean Louis Emile Boudier (1828-1920) francia mikológus a Sarcoscypha nemzetségbe sorolta át, és a jelenlegi tudományos nevet Sarcoscypha austriaca-nak adta.

A névleges (vörös) forma a Sarcoscypha austriaca var. austriaca, amikor 1999-ben a Sarcoscypha austriaca var. lutea (sárgás-narancsos forma - lásd alább) olasz mikológusok írták le S. Ruini és E. Ruedl.

A Sarcoscypha austriaca szinonimái a következők: Peziza austriaca Beck.

Az austriaca fajnév jelentése "Ausztriából", és az osztrák mikológus (Beck - lásd fentebb) választotta, aki először írta le tudományosan ezt a fajt.

Források:

Fénykép 1 - Szerző: F: Dan Molter (shroomydan) (CC BY-SA 3.0 Unported)

2. kép - Szerző: F: Holger Krisp (CC BY 3.0 Unported)

3. kép - Szerző: Sz: Björn S... (CC BY-SA 2.0 generikus)

4. kép - Szerző: Sz: Björn S... (CC BY-SA 2.0 Generikus)