Cuphophyllus pratensis

Amit tudnia kell

A Cuphophyllus pratensis a Hygrophoraceae családba tartozó vargányafaj. A faj elterjedése széleskörű, főként a mérsékelt égövön, Európában gyepekben, másutt erdőkben fordul elő. A bazídiumok (termőtestek) ehetőek, alkalmanként gyűjtik és kereskedelmi forgalomba hozzák őket.

A viaszos sapkagomba egyik legnagyobb termetű gombája. Augusztus végétől decemberig jelenik meg. Meglehetősen jellegzetes: döntő azonosító jegyei közé tartozik a száraz, barnás narancssárgától a narancsos buffig terjedő sapka, valamint a száron lefelé futó, krémszínűtől a narancssárgásig terjedő, távoli kopoltyúk. A fiatal kalapok a mycologese szerint "appressed fibrillose" (apró, összenyomott rostokkal borítottak; kézi lencsével vizsgálva), ami fehéres fényt kölcsönöz nekik.

Néhány viszonylag friss terepikalauzban ez a faj számos szinonimája valamelyikeként szerepel, amelyek közé tartozik a Hygrocybe pratensis, a Camarophyllus pratensis és a Hygrophorus pratensis.

Egyéb nevek: réti viaszos sapka, lazacos viaszos sapka, vajas réti sapka.

Gomba azonosítása

1. Ökológia

   Pontos ökológiai szerepe bizonytalan; elszórtan vagy csoportosan nő keményfa- vagy tűlevelű erdőkben; késő tavasztól őszig (vagy melegebb éghajlaton telel át); Észak-Amerikában széles körben elterjedt.

2. Sapka

   2-6 cm; fiatalon domború, majd szélesre domború, majdnem lapos; száraz, vagy frissen kissé ragacsos; nagyon apró, összenyomott rostokkal borított (kézi lencsével), legalábbis fiatalon - de gyakran többé-kevésbé kopaszodik éretten; barnás narancssárga, narancsbarnába halványul; a perem nem bélelt.

3. Kopoltyúk

   A száron kissé lefelé futó; távoli vagy majdnem távoli; krémszínű narancssárgás; gyakoriak a rövid kopoltyúk; éréskor gyakran kereszthártyásak.

4. Szár

   2.5-4.5 cm hosszú; 0.5-1.5 cm vastag; viszonylag egyforma; kopasz; száraz; krémszínű narancsos-fehéres; fehér az alapnál.

5. Hús

   Fehéres; szeleteléskor változatlanul fehéres.

6. Szag és íz

   Íze nem jellegzetes; szaga nem jellegzetes, vagy enyhén bűzös és kellemetlen.

7. Kémiai reakciók

   KOH negatív a kalap felszínén.

8. Spóratenyomat

   Fehér.

9. Mikroszkópos jellemzők

   Spórák 5-6.5 x 4-5 µ; nagyjából ellipszoid, szublakkos vagy szubglobózus; sima; KOH-ban hialin; inamyloid. Bazídiumok 2- és 4-tüskés; 40-60 µ hosszúak. Hümniális cisztidiumok hiányoznak. Lamelláris trama egymásba fonódva. Pileipellis a cutis.

Hasonló fajok

1. Porpolomopsis calyptriformis

   Rózsaszínű, hegyes sapkája van, és a sapka a terjeszkedés során mindig felhasad.

2. Hygrocybe berkeleyi

   Nagyon hasonló, de a termőtestek fehérek (néha a H. pratensis).

3. Hygrophorus nemoreus

   Szintén hasonló, de ektomikorrhizás faj, tölgyes erdőkben nő, és kifejezetten lisztes szaga van.

Taxonómia és etimológia

Bár már korábbi természettudósok is leírták a réti viaszkakukkot - például 1796-ban William Withering (1741-1799) shropshire-i botanikus leírta ezt a réti viaszkakukkot, és Agaricus claviformisnak nevezte -, Christiaan Hendrik Persoon volt az, aki 1801-ben megjelent, mérföldkőnek számító Synopsis Methodicae Fungorum című kiadványában leírva ezt a fajt, Agaricus pratensis néven létrehozta a faj bazionimáját.

Csak 1914-ben a híres amerikai mikológus, William Alphonso Murrill (1869-1957) a Mycologia című folyóiratban írt cikkében helyezte át ezt a viaszkakukkot a Hygrocybe nemzetségbe, megállapítva a tudományos nevet Hygrocybe pratensis néven. Marcel Bon francia mikológus 1985-ben ezt a fajt a Cuphophyllus nemzetségbe sorolta át, és azóta a Cuphophyllus pratensis név lett az általánosan elfogadott tudományos neve.

A réti viaszkakukk két változata fordul elő Nagy-Britanniában. A Cuphophyllus pratensis var. pratensis barackszínű sapkával és szárral rendelkezik, míg a Cuphophyllus pratensis var. Pallida tiszta fehér.

A Cuphophyllus pratensis nagy, feltűnő, vonzó és ehető gombaként az idők során számos nagyszerű mikológus figyelmét felkeltette. Ennek eredményeképpen számos szinonimát kapott, többek között Agaricus pratensis (Pers. Gymnopus pratensis (Pers.) Gray, Hygrophorus pratensis (Pers.) Fr., Camarophyllus pratensis (Pers.) P. Kumm., és a Hygrocybe pratensis (Pers.) Murrill.

A Cuphophyllus nemzetséget 1985-ben Marcel Bon francia mikológus írta le. A Cupho- előtag görbültet jelent, míg a -phyllus utótag az ebbe a nemzetségbe tartozó gombák leveleire (kopoltyúira) utal - így kapjuk a "görbült kopoltyúval" kifejezést.

A pratensis mint sajátos epitheton sokkal könnyebben megfejthető, feltéve, hogy az ember rendelkezik alapfokú latin nyelvtudással. Aki még nem ismeri, az ennek ellenére nem fog meglepődni, ha megtudja, hogy a szó fordítása 'a rétekről'. Itt találhatók leggyakrabban ezek a vaskos viaszkalapok.

Források:

Fénykép 1 - Szerző: F: Nicolò Oppicelli (Nicolò Oppicelli) (CC BY-SA 3.0 Nem portolva)

Fénykép 2 - Szerző: Agaricus Agaricus Agaricus (Agaraticus Agaricus): 2: Andreas Kunze (CC BY-SA 3.0 Unported)

3. kép - Szerző: Sz: Holger Krisp (CC BY 3.0 Nem portolva)

4. kép - Szerző: Phyllophyllus Phyllophyllus (4. kép - Szerző: Phyllophyllus) GLJIVARSKO DRUSTVO NIS Szerbiából (CC BY 2.0 Generikus)