Byssonectria fusispora
Amit tudnia kell
A Byssonectria fusispora a Pyronemataceae családba tartozó apotéciális gombafaj. Ez egy európai faj, amely apró, élénksárga-narancsszínű korongok formájában sűrűn csoportosulva jelenik meg a talajon és rothadó növényi anyagokon, gyakran tűzrakóhelyeken.
Viszonylag bőségesen, tömött csoportokban nő a csupasz talajon, az alom és tűlevelek maradványain, valamint az égőhelyeken és az erdei állatok bomlott ürülékén lombos és tűlevelű erdőkben, főként lucfenyőerdőkben. A szubsztrátum általában (nem mindig) vizeletürülékkel erősen átitatott.
A Byssonectria nemzetség az egyszerű, korongszerű, kis termőtestekkel és kagyló alakú aszkomycéták egy csoportját foglalja magában. Sok fajnál minden egyes aszkusz nyolc aszkospórát tartalmaz, de vannak olyan rokon fajok, amelyeknek aszkusza több mint 2000 spórát termel.
Egyéb nevek: Spindelsporiger Becherling (német), Oranžovka Vřetenovýtrusá (Cseh Köztársaság), Oranżówka wrzecionowatozarodnikowa (Lengyelország).
Gomba azonosítása
-
Termőtestek
A gomba apró (3-5 mm), élénksárga vagy enyhén narancssárga színű, ülő vagy rövid szárú, kezdetben ± gömbölyded és zárt szerkezetű, majd urniformává, végül sekély csésze alakúvá váló, gyakran sűrűn csoportosuló, gyengén fejlett, halvány subiculumon elhelyezkedő, gyakran csak a termőtestek csoportjain belül látható tömegeket képez. A külső fal egyszínű, szőrös, apró, pikkelyszerű bolyhokkal, amelyek különösen a fiatal aszkomátákon láthatóak. A külső falszövet vékonyfalú textura globulosa-angularisból áll, 20-55 µm átmérőjű, ± színtelen sejtekkel, a medulláris szövet narancssárga vakuoláris testeket tartalmaz, amelyek a termőtest teljes pigmentációját adják. Elágazás nélküli parafízisek köztes szövedéke, 3-4.5 µm átmérőjű, a csúcsa gömbölyded, 5-8 µm átmérőjű, egyenes, távolról szeptikus és élénk narancsvörös szemcsékkel teli.
-
Hús
Nagyon törékeny, sárgás.
-
Spóra Nyomat
Fehér, krémszínűtől a sárgásig.
-
Szezon
Márciustól szeptemberig.
-
Termőhely
Számos szubsztrátummal együtt növekszik, beleértve a tűzrakóhelyeket, régi szalmát, szarvastrágyát, lombos erdők alját és fenyőerdők alját.
-
Mikroszkópos jellemzők
Asci 200-230 x 10-13 µm, hengeres, rövid szárú, nyolctüskés, 8 tüskés. Aszkospórák ferdén egysorosan elrendeződve, 23-26 x 7-8 µm (friss anyag vízbe helyezve, 21-25 x 7-8.4 µm (szárított rehidratált anyag), fusiform, a végek enyhén csúcsosodnak, néha kissé inaequilaterálisak, hialin, meglehetősen vastag falú, aszeptikus, zselatinos hüvely vagy függelék nélkül.
Hasonló fajok
-
Különbözik a nagyobb, akár 5 mm átmérőjű apotéciumoktól.
-
Spooneromyces helveticus
Majdnem hasonló, rövid, barnás szőrökkel, akár 300 µm hosszúsággal és hálózatos spórákkal.
-
Élénksárga és narancssárga színekben jelenik meg, hasonló élőhelyen nő, zsúfolt növény, mint az orsós pórusú aggregált csészelevél.
-
Méretében és színében nagyon hasonló, de csak öreg tehéngombákon fordul elő. Ez a kis csésze is nő málnásan a zsúfoltra.
-
Kotlabea deformis
Ez a csésze különleges életmóddal rendelkezik. Áprilistól júniusig szaprofitikusan jelenik meg a frissen feltört és újrafeldolgozott, többnyire változó összetételű agyagos talajokon, amelyeket az első pionírnövények kolonizálnak. A csésze alján erős, sárga falú szőrszálak helyezkednek el, amelyeket HÄFFNER (1974-1984) horgonyhifáknak vagy ellátóhifáknak nevez.
Taxonómia és etimológia
Miles Berkeley brit mikológus 1846-ban írta le ezt a fajt, és a Peziza fusispora tudományos nevet adta neki. A ma már elfogadott tudományos név, a Byssonectria fusispora Clark Thomas Rogerson (1918-2001) és Richard Paul Korf (1925-2016) amerikai mikológusok 1971-es cikkére vezethető vissza.
A fusispora specifikus epitheton ezen aszkomycéta gombák fuszoid (orsó alakú) spóráira utal.
Szinonimák és fajták
-
Humaria aggregata (Berk). & Broome) Sacc. 1889
-
Byssonectria aggregata (Berk). & Broome) Rogerson & Korf 1971
-
Byssonectria fusispora (Berkeley) Rogerson & Korf (1971), Phytologia, 21(4), p. 202
-
Byssonectria terrestris (Alb. & Schwein.) Pfister 1994
-
Humaria aggregata (Berk. & Broome) Sacc. 1889
-
Humaria buchsii (Henn).) Boudier (1907)
-
Humaria carbonigena (Berkeley) Saccardo (1889), Sylloge fungorum omnium hucusque cognitorum, 8, p. 130
-
Humaria carbonigena var. fusispora (Berkeley) Massee (1895), Brit gombaflóra, 4, p. 410
-
Humaria fusispora (Berk.) Sacc. 1889
-
Humaria fusispora (Berkeley) Saccardo (1889), Sylloge fungorum omnium hucusque cognitorum, 8, p. 133
-
Humaria fusispora var. scotica Rabenh. ex Stev. 1879
-
Humaria roumeguerei (P. Karszt.) Sacc. 1889
-
Humaria roumeguerei var. carnosissima W. Phillips
-
Humarina aggregata (Berk. & Broome) Seaver 1928
-
Humarina fusispora (Berk).) Seaver 1928
-
Humarina fusispora (Berkeley) Seaver (1928), The North American cup-fungi (operculates), p. 136
-
Inermisia aggregata (Berk. & Broome) Svrcek 1969
-
Inermisia fusispora (Berkeley) Rifai (1968), Verhandelingen der koninklinje Akademie van Wetenschappen, serie 2, 57(3), p. 198
-
Leucoloma fusispora (Berkeley) Rehm (1892), Hedwigia, 31(6), p. 301
-
Octospora aggregata (Berk. & Broome) Eckblad 1968
-
Octospora carbonigena (Berkeley) Dennis (1960), British Cup Fungi and their Allies, p. 33
-
Octospora fusispora (Berkeley) Brummelen (1967), Persoonia, 1. kiegészítő kötet, p. 213
-
Peziza aggregata Berk. & Broome 1866
-
Peziza carbonigena Berkeley (1860), in J.D. Hooker, The botany of the Antarctic voyage III, flora Tasmaniae, 2, p. 274
-
Peziza carbonigena var. fusispora (Berk.) anon. ined.
-
Peziza fusispora Berk. 1846
-
Peziza fusispora var. aggregata (Berk. & Broome) W. Phillips 1887
-
Peziza fusispora var. scotica Rabenh.
-
Peziza roumeguerei P. Karszt. 1878
-
Peziza roumeguerei var. carnosissima W. Phillips 1887
-
Pyrenoma buchsii (Henn.) Svrcek (1981)
Források:
1. kép - Szerző: H: Jason Hollinger (jason) (CC BY-SA 3.0 Nem portolva)
2. kép - Szerző: F: bjoerns (CC BY-SA 4.0 Nemzetközi)
3. kép - Szerző: F: bjoerns (CC BY-SA 4.0 International)
4. kép - Szerző: F: John Walter (CC BY 4.0 International)
5. kép - Szerző: H: bjoerns (CC BY-SA 4.0 nemzetközi)
