Sarcosoma globosum
Opio Opioio: Amit tudnod kell
A Sarcosoma globosum a Sarcosomataceae családba tartozó gombafaj. Ez a közel veszélyeztetett gomba Észak-Európában őshonos. Észak-Amerika északkeleti részének egyes részein, különösen a Nagy-tavak vidékén ritkán fordul elő. Ez egy aszkomicéta vagy zsákgomba, ami azt jelenti, hogy mikroszkopikus szerkezete az aszkospórát, egy spóratartó sejtet használ az ivaros szaporodáshoz. Detritivor, tehát a bomló anyagokon, leggyakrabban a levélszemétben él. A lucfenyőerdőkben található, és jelenleg nincs emberi felhasználása.
Ez a gomba az erdő talaján, mozgó víztestek, például folyók és patakok közvetlen közelében terem. Miután a tavaszi áradások tápanyagban gazdaggá és nedvessé teszik ezeket a területeket, a faj kifejleszti ivaros fázisát, haploid spórákat hozva, amelyek a széláramlatok révén terjednek.
A Sarcosoma globosum elterjedése nemorális-boreális-montánnak tűnik. Mindig ugyanolyan élőhelyeken nő, amelyekre a folyók és patakok közelsége jellemző. Bár a gombát néha nagyon nehéz megtalálni, ha mélyen a mohaszőnyegben rejtőzik, karaktereiben annyira feltűnő, hogy az emberek felfigyeltek rá, és múzeumokat, kutatókat is tájékoztattak róla.
A Sarcosoma Globosum Európa 12 országában és régiójában szerepel a nemzeti vörös listán, illetve ritka gombaként van besorolva. Sikeresnek bizonyult a kiterjedt szelektív fakitermelések felmérésében, de a tisztásra vágott erdőkben nem képes fennmaradni. Fontos, hogy az erdőterületeken megakadályozzuk a túlburjánzást, hogy a populációk fennmaradhassanak.
A faj ritka, 1915 óta mindössze 80 megfigyelést jelentettek Finnországból.
Egyéb nevek: A növényt a következő elnevezésekkel illetik: Boszorkányos üst, szénsavas palacsintás csésze.
Taxonómia
Először 1793-ban írta le Casimir Christoph Schmidel. Johann Xaver Robert Caspary 1891-ben a Sarcosoma nemzetségbe sorolta át.
Források:
1. kép - Szerző: Schmidt Schmidel: 1. kép - Szerző: Irene Andersson (irenea) (CC BY-SA 3.0 Nem portolva)
Fotó: 2: Tőnu Pani (CC BY-SA 3.0 Nem portolva)
3. kép - Szerző: dr: Staffan Kyrk (CC BY 3.0 Unported)
4. kép - Szerző: Tőnu Tőnu Tőnu Tőnu (Tőnu Tőnu Tőnu Tőnu) Tőnu Pani (CC BY-SA 3.0 Unported)
5. kép - Szerző: H: Павлик Лисицын (CC BY 4.0 nemzetközi)
