Rhodonia placenta

Amit tudnia kell

A Rhodonia placenta egy ritka polipóra, amely a tűlevelű fák korhadó tuskóin és lehullott ágain található, ahol a különálló termőtestek kiterjednek és gyakran nagy szabálytalan foltokká olvadnak össze. A rózsaszín vagy narancssárga termőfelület különösen jellegzetes, bár a termőtestek fizikai formája, különösen a pórusok alakja nagyon változatos.

Ez a fajta rothadás élesen különbözik a fehér rothadású gombáktól, mint például a Phanerochaete chrysosporiu m, amelyek egyszerre bontják a lignint és a cellulózt. Mind a fehér-, mind a barnarothasztó gombák gyakori lakói az erdei alomnak, ahol fontos szerepet játszanak a szénkörforgásban.

Egyéb nevek: A hímvessző, amely a hímvesszővel együtt a hímvesszőt is elnevezi: Rózsaszín palacsintakéreg.

Gomba azonosítása

1. Termőtestek

   Egynyári, szétterülő, vastag, az aljzathoz tapadó, szabálytalan alakú, akár 40 cm hosszú, 8-12 cm széles alakzatokba olvad, frissen puha, vizes, lédús, szárítva kemény. A perem keskeny, legfeljebb 1 mm széles, steril, hullámos, rojtos és jól körülhatárolt, a kor előrehaladtával gyakran elválik az aljzatról vagy teljesen eltűnik. Az alom nagyon vékony, fehéres vagy rózsaszínű, fiatalon zselatinos, viaszos, sűrű, kemény és száraz állapotban törékeny. A szag gyenge, savanykás-édes.

2. Hymenophore

   A hümonofór csőszerű. A hímvessző felszíne fehéres, rózsaszínes-narancsos árnyalattal, élénk lazacrózsaszín és krémfehér, száradáskor piszkosfehérre, szürkére és barnára fakul. A csövek egyrétegűek, viaszosak, 0.5-2 mm hosszúak, gyakran ferdék. A pórusok kerekdedek vagy szögletes-kerekdedek, néha hosszúkásak, gyakran szakadozott szélűek, 1 mm vastagságonként 3-4 darab.

3. Élőhely

   tűlevelű és vegyes erdőkben, korhadó, kidőlt törzseken és tűlevelű fák tuskóin nő, főként lucfenyő és fenyő, ritkán fenyő. Barna, pusztító fakorhadást okoz.

Hasonló fajok

1. Postia subcaesia és Postia alni

   Mindkettő inkább a lombhullató fákhoz, mint a tűlevelűekhez társul halvány, kékes árnyalatú, konzolszerű termőtesttel rendelkezik.

2. Postia caesia

   Tűlevelű fákon nő; kék színű és zárójeleket alkot.

3. Postia stiptica

   Általában tűlevelű fákon nő; fehér színű és zárójeleket képez.

Taxonómia és etimológia

Bár tudományosan már 1801-ben Boletus incarnatus néven írta le Christiaan Hendrik Persoon, ez a gyönyörű polipóra a nagy svéd mikológus, Elias Magnus Fries 1862-es publikációjának köszönheti bazionimáját (első érvényes fajnevét). A Postia placenta jelenleg elfogadott tudományos neve Michael J. Larsen (1938-2000) és F. F. Lombard amerikai mikológusok (életrajzi adatok még nem állnak rendelkezésre) 1986-ban a Mycotaxon folyóiratban megjelent tanulmányából származik.

A Postia nemzetségnevet Elias Magnus Fries alapította Hampus von Post svéd természettudós (1822-1911) tiszteletére. A specifikus epitheton placenta lapos vagy lemezszerűt jelent.

Szinonimák

• Polyporus placentus Fr., 1861

• Polyporus placenta Fr., 1861

• Physisporus placenta (Fr.) P. Karszt., 1882

• Poria placenta (Fr.) Cooke, 1886

• Leptoporus placentus (Fr).) Pat., 1900

• Leptoporus placenta (Fr.) Pat., 1900

• Ceriporiopsis placenta (Fr.) Domanski, 1963

• Tyromyces placenta (Fr.) Ryvarden, 1973

• Oligoporus placentus (Fr.) Gilb. & Ryvarden, 1985

• Oligoporus placenta (Fr).) Gilb. & Ryvarden, 1985

• Postia placenta (Fr.) M.J. Larsen & Lombard, 1986

• Ceriporiopsis placenta (Fr.) Domanski ex Niemelä, 2005

• Bjerkandera roseomaculata P. Karszt., 1891

• Physisporus albolilacinus P. Karst., 1892

• Poria monticola Murrill, 1920

• Poria carnicolor D.V. Baxter, 1941

• Poria microspora Overh., 1943

Források:

1. kép - Szerző: Sz: Olli Manninen (CC BY-SA 4.0 International)

2. kép - Szerző: dr: Björn S... (CC BY-SA 2.0 generikus)

3. kép - Szerző: H: Björn S... (CC BY-SA 2.0 Generic)