Exidia nigricans
Amit tudnia kell
Az Exidia nigricans az Auriculariaceae családba tartozó kocsonyagomba. Az egész északi féltekén elterjedt, fát rothasztó faj, amely jellemzően a lombos fák elhalt, rögzített ágain növekszik. Sokan összetévesztették a Exidia glandulosa.
Ez a gomba sötét szepiától a feketésig terjedő, gumiszerűen zselatinos termőtesteket képez, amelyek gombaszerűek és körülbelül 2 cm-esek (0.79 in) átmérőjű. A termőtestek fürtökben fordulnak elő, és gyorsan összeolvadnak, hogy 10 cm-es, szabálytalan tömegeket alkossanak.9 in) vagy nagyobb átmérőjű. A felső, spóratartó felület fényes és apró pattanásokkal vagy pöttyökkel tarkított. Az egyes termőtestek a fához rögzülnek a tövüknél.
Az Exidia nigricans egy fát rothasztó faj, amely jellemzően a lombos fák széles skálájának elhalt ágain található meg. Egy ideig megmarad a lehullott ágakon és fatörzseken. A faj jellemzően ősszel és télen terem. Széles körben elterjedt az északi féltekén, beleértve Észak-Amerikát és Európát is.
Egyéb nevek: Boszorkányvaj.
Gomba azonosítása
Gyümölcstest
Nedvesen fényes fekete, nagyon száraz időben olajbarnára színeződik és szemölcsös kérgűvé zsugorodik. Az egyes termőtestek egymásba olvadnak, mint az agy ráncai; az összetett "pacák" jellemzően 5-15 cm átmérőjűek.
A kiszáradt és fonnyadt termőtestek nedves időben újjáélednek, és visszanyerik kitágult alakjukat és zselatinos textúrájukat.
Spórák
Allantoid (kolbász alakú), sima, 14-19 x 4.5-5.5µm; inamyloid.
Spóratenyomat
Fehér.
Szag és íz
Nem jellegzetes.
Élőhely & Ökológiai szerepe
Szaprobita, holt és korhadó keményfákon - főleg bükk, kőris és mogyoró, de nagyon ritkán tölgy is előfordul.
Hasonló fajok
-
Szabálytalanul lapos-lapos-arcú, különálló, fekete, kocsonyás anyagból álló tömbökből áll.
-
Sárga és agyszerű szerkezetű.
-
Felső alakú termőtestek, amelyek ritkán vagy egyáltalán nem állnak össze. Mikroszkóposan nem különböztethetők meg, de a DNS-kutatás szerint megkülönböztethetők.
-
Általában melegebb, világosabb barna, de néha sötét szepiától a feketéig terjedő színű is lehet. A termőtestek zselatinosak, de általában lombosak (lapos karéjokkal vagy háncsokkal), és sohasem rendelkeznek szemölcsökkel vagy csapokkal a felszínen. Gyakori, és mind a lombos fákon, mind a tűlevelűeken előfordul.
Taxonómia és etimológia
Ennek a kocsonyagombának a rendszertana nem egyértelmű, és egyes hatóságok még mindig a Tremellales rendbe sorolják. Az USA-ban az Exidia nemzetséget az Exidiaceae helyett az Auriculariaceae családba sorolják.
A bazioním William Withering (1741-1799) brit botanikus és mikológus 1776-os publikációjából származik. Marinus Anton Donk (1908-1972) holland mikológus volt az, aki 1966-ban újra meghatározta az Exidia nemzetséget, egyértelműen elkülönítve az Exidia plana (ma Exidia nigricans) és a hasonmásától Exidia glandulosa.
Peter Roberts brit mikológus azt javasolta, hogy az Exidia plana egy érvénytelen név, és hogy a Tremella nigricans With. a faj legkorábbi érvényes neve volt. A Fungus Records Database for Britain and Ireland hivatalos nevénél a faj előnyben részesített neve most Exidia nigricans néven szerepel.
Az Exidia nigricans szinonimái: Exidia plana (Donk) és Tremella plana F.H. Wigg., és Tremella nigricans.
Az exidia, az általános név, azt jelenti, hogy váladékozás vagy foltosodás, és mindkettő megfelelőnek tűnik, mert ezek a kocsonyás gombák nedvesen valóban váladékozásnak tűnnek, és kiszáradáskor sötét foltoknak tűnnek a fán...
Források:
1. kép - Szerző: dr: Michel Langeveld (CC BY-SA 4.0 International)
2. kép - Szerző: Sz: E rulez (CC BY-SA 3.0 Unported)
3: Garrett Taylor (CC BY 4.0 nemzetközi)