Pholiota lubrica
Amit tudnia kell
A Pholiota lubrica ritka gomba. Az egyik legvonzóbb az úgynevezett "pikkelyes sapkás" gombák közül; általában feltűnő vörösesbarna kalapja van, kontrasztos sárgás szegéllyel.
Észak- és Közép-Európa szárazföldi részein fordul elő. Észak-Amerika egyes részein nagyon hasonló pikkelyesgombát észleltek, de nem világos, hogy a P. lubrica, ahogyan Észak-Európában megtalálható.
Egyéb nevek: Skálagomba.
Gomba azonosítása
Sapka
3-8.5 cm átmérőjű, kezdetben kúpos-konvex vagy félgömb alakú, majd domború, végül majdnem laposra tágul, néha alacsony, széles umbóval; vörösesbarna, halványabb sárgás szegéllyel és ragadós felülettel. A fátyolfoszlányokból származó apró fehér pikkelyek tapadnak a fiatal sapkákra, különösen a peremnél
Pileipellis
2-5μm széles, hengeres, hengeres, hialin zselatinos rétegbe ágyazott, röghöz kötött hifákból álló ixocutis. A sapkakutikula hifaszerkezetében kapocs (balra) van jelen.
Kopoltyúk
A mérsékelten zsúfolt adnátumok a szubdekurzusokig fehér vagy halványsárgára színezettek fiatalon, a spórák fejlődésével narancsbarnára színeződnek, de a kopoltyúszéleken halványabbak maradnak.
Cystidia
Pleurocisztidiumok és cheilocisztidiumok bőségesek, gömbölyded vagy lageniform vagy fusiform, 30-70 x 6-20μm.
Szára
Hengeres, 0.5-1.2 cm átmérőjű és 4-9 cm magas; száraz; kezdetben fehéres, majd sárgássá válik és az alap felé rozsdabarna; a felszínt a középső és felső részleges fátyolfoszlányok (a részleges fátyol töredékei) alatt egy fugaciális középső és felső gyűrűs zóna övezi.
Spórák
Oldalnézetben ellipszoid vagy enyhén fázisos; elölnézetben tojásdad, vékonyfalú, sima, 6-7 x 3.5-4.5μm, kis, homályos csírapórussal.
Spóra lenyomat
Vörösesbarna.
Szag és íz
Szaga gyenge, kellemes, de nem jellegzetes; íze keserű.
Élőhely & Ökológiai szerep
Egyedül vagy fürtökben, elásott korhadt fán, korhadó tuskókon, elhalt fatörzseken és fatörmeléken lombhullató lombos és tűlevelű erdőkben; továbbá lombhulladékon vagy faaprítékon az út menti sávokban, templomkertekben és parkokban.
Szezon
Késő nyár és ősz.
Hasonló fajok
-
Általában halványabb, sokkal nagyobb kalappikkelyekkel.
-
Sápadtabb; kevés pikkelye és sokkal nagyobb spórája van; égertörzseken és tuskókon nő.
-
Sápadt szára és sokkal nagyobb spórái vannak, nagyon jól kivehető csírapórusokkal.
Taxonómia és etimológia
Christiaan Hendrik Persoon 1801-ben írta le, és Agaricus lubricusnak nevezte el, majd 1951-ben Rolf Singer német-amerikai mikológus a Pholiota nemzetségbe sorolta át, így a jelenleg elfogadott tudományos neve Pholiota lubrica lett.
A Pholiota gyűjtőneve pikkelyes, a lubrica specifikus melléknév pedig latinul "csúszós" vagy "nyálkás" melléknév, ami e pikkelyes kalapú gomba ragadós kalapfelületére utal.
Szinonimák
Agaricus lubrica Pers.
Flammula lubrica (Pers.) P. Kumm.
Inocybe lubrica (Pers.) Roze
Dryophila lubrica (Pers) Quel.
Flammulinopsis lubrica (Pers.) Fayod
Gymnopilus lubricus (Pers.) S. Imai
Források:
1. kép - Szerző: L: James K. Lindsey (CC BY-SA 2.5 Generic)
Fénykép 2 - Szerző: dr: James K. Lindsey (CC BY-SA 2.5 Általános)
3. kép - Szerző: H: James Lindsey (CC BY-SA 2.5 Generikus)
4. kép - Szerző: L: James K. Lindsey (CC BY-SA 2.5 általános)
5. kép - Szerző: Sz: James Lindsey (CC BY-SA 2.5 generikus)





