Clathrus archeri

Amit tudnia kell

A Clathrus archeri egy gyönyörű, ehetetlen polipszerű büdöskürtő. 2 különböző szakaszban nő, először egy petestádiumban, majd a gomba "karjai" bújnak elő. A Clathrus archeri a tojásstádiumban fehér, gömbszerű tojásformát alkot. Ezután a thallus a tojásból csillagszerű alakban bújik elő, átlagosan 4-6 karral (akár 8 is lehet). Minden karja akár 4 példányt is növeszthet.72 hüvelyk (12 cm) hosszú, és a felső felületén csillámmal van bevonva. A termőtestek a karotinoidok termelésének köszönhetően vörös-narancs színűek. Érett korában rothadó hús szaga van.

Ez a szaprotróf gomba a rothadó növényzetben gazdag környezetben fejlődik a legjobban. Leggyakoribb a bőséges bomló szerves anyagot tartalmazó környezetben: levélszemét, mulcs, erdők és gyepek. 

A faj vélhetően Afrika déli részén, Új-Zélandon és Ausztráliában endemikus, de más kontinenseken is elterjedt, és gyakran invazívnak számít. A Clathrus archeri ma már világszerte elterjedt, Európában és Észak-Amerikában honosodott meg.

A Clathrus archeri a rothadó hús szagához hasonló vegyületeket termel. Ez a vegyülettermelés a gombák és az angiospermák közötti konvergens evolúció bizonyítékát támasztja alá. Ezt az illatot a gomba a legyek vonzására használja, amelyek a spóraszórást végzik. A Clathrus archeri nem ismert, hogy mérgező lenne, azonban a gomba fogyasztása nem lenne élvezetes.

Fiatalon, tojásállapotban meg lehet enni, de megjelenése és szaga miatt gyakran elutasítják. Amikor a kutyák megeszik ezt a gombát a kertben, általában nem jelent veszélyt az állatra.

Egyéb nevek: Octopus Stinkhorn, Devil's Fingers, német (Tintenfischpilz ), holland (Inktviszwam), cseh Květnatec (Archerův).

Gomba azonosítása

1. Éretlen termőtest

   Mint egy fehéres "tojás", körülbelül 1-ig.97 hüvelyk (5 cm) magas és 1.57 hüvelyk (4 cm) széles; felszíne foltos és helyenként rózsaszínesbarnára színeződik; felszeleteléskor a büdöskehely-képződményt barnás zselatinos anyagba burkolva mutatja be.

2. Érett termőtest

   3.15-6.7 hüvelyk (8-17 cm) magas; 1.18:1.97 hüvelyk (3-5 cm) széles a tövénél; 4-8 karból áll, amelyek egy szárszerű szerkezetből erednek; a karok hamarosan szétválnak és kifelé terjednek.

3. Karok

   1.18-4.72 hüvelyk (3-12 cm) hosszú; a csúcs felé kúposodik; belső felülete piros, külső felülete kissé halványabb; rózsaszínre halványul; finoman lyukacsos; üreges; szivacsos.

4. Pseudostem

   Legfeljebb kb. 1.57 hüvelyk (4 cm) magas, alul fehéres, felül rózsaszínes vagy vöröses színű, fehéres volvával körülvéve és fehér rizomorfokhoz kapcsolódva.

5. Volva

   A termőtest alját körülvevő, zacskószerű termés; fehéres, barnás foltokkal és elszíneződésekkel.

6. Spórás nyálka

   Sötétbarnától a majdnem feketéig; a karok belső felületét borítja; rossz szagú.

7. Élőhely

   Szaprobita; egyedül vagy csoportosan nő, gyakran városi területeken, fás szárú törmelék közelében, gyepen, kertekben, művelt talajon stb.; az éghajlattól függően szinte egész évben termő; szubtrópusi, trópusi és mediterrán éghajlatú régiókban Óceániában, Európában, Ázsiában, Kelet-Afrikában és Észak-Kaliforniában.

8. Mikroszkópos jellemzők

   Spórák 4.5-6 x 1.5-2 µm; szubcilindrikus; sima; KOH-ban hialin; híg. A pszeudosztótipus szferocisztái 15-30 µm; többnyire szubglobózus; faluk kb. 1 µm vastag; KOH-ban hialin színűek. A volva hifái 3-7 µm szélesek; sima; fala kevesebb, mint 0.5 µm vastag; KOH-ban hialin; szeptikus; nem találtak szorító kapcsolatokat.

13 tény a Clathrus archeri-ről

1. A Clathrus archeri a Basidiomycota osztályba, azon belül a Phallaceae családba tartozó gomba.

2. Az éretlen termőtest tojás alakú, fehér vagy rózsaszínű, az érett formában 4-8 piros karéj fekete foltokkal.

3. Nedves lombhullató erdőkben és nedves réteken nő, bükkösökben és tölgyerdőkben gyakori.

4. Először Pier Antonio Micleli írta le 1753-ban, majd Dring 1980-ban átvette a Clathrus nemzetségbe.

5. Szaporodása töredékesen történik, és olyan rovarok, mint a legyek és a részvételével.

6. Szaprotróf szervezet, amely bomló növényi anyagokkal táplálkozik.

7. C. archeri var. a fehér csápokkal vagy karokkal rendelkező alba fajt az indiai Kerala nyugati Ghatsban található Shola erdőkből jelentették.

8. A Clathrus archeri fehér és bolyhos micéliumot termel, amely végül rózsaszínűvé válik.

9. A bomló növényzetben gazdag környezetben fejlődik a legjobban, és gyakran megtalálható a lombhulladékban és a mulcsban.

10. A Clathrus archeri kedveli a magas nedvességet, az oxigént, a semleges pH-t és az alacsony-közepes hőmérsékletet.

11. A Clathrus archeri vélhetően Afrika déli részén, Új-Zélandon és Ausztráliában endemikus, de világszerte elterjedt.

12. Nem mérgező, de rothadó szaga miatt nem ehető.

Taxonómia és etimológia

Myles Joseph Berkeley brit mikológus 1860-ban írta le a fajt, és a Lysurus archeri tudományos nevet adta neki.

A Clathrus nemesi név "ketrecet" jelent, ami a gomba éretten kialakult alakjára utal. Az "archeri" elnevezés a büdöskürt "íves" karjaira utal, de ez a jelentés téves is lehet.

Szinonimák és fajták

• Lysurus archeri Berk. (1859)

• Anthurus archeri (Berkeley) E. Fischer (1886), Jahrbuch des königlichen botanischen gartens und des botanischen Museums zu Berlin, 4, p. 81

• Anthurus aseroiformis (E. Fischer) McAlpine (1908), in Lloyd, Mycological writings, 2, mycological notes n° 31, p. 408, ábra. 244

• Anthurus macowanii Lloyd (1916), Mycological writings, 4, mycological notes n° 41, p. 570, ábra. 779

• Anthurus muellerianus f. aseroeformis E. Fischer (1890), Neue denkschriften der allgemeinen schweizerischen Gesellschaft für die gesammten naturwissenschaften, 32(2), p. 68

• Anthurus muellerianus Kalchbrenner (1880), Értekezések a természettudományok Köréböl, kiadja a magyar tudományos Akadémia, 10(17), p. 22, fül. 3, ábra. 3

• Anthurus muellerianus var. aseroeformis(E. Fischer) E. Fischer (1898), in Engler & Prantl, Die natürlichen pflanzenfamilien, 1(1**), p. 288

• Anthurus sepioides McAlpine (1904), Victorian Naturalist, 20, p. 42

• Anthurus surinamensis E. Fischer (1927), Annales mycologici, edii in notitiam scientiae mycologicae universalis, 25(5-6), p. 471

• Aserophallus archeri (Berk.) Kuntze 1891

• Clathrus archeri var. archeri (Berk.) Dring 1980

• Lysurus muellerianus (Kalchbrenner) Hennings (1902), Hedwigia: Beiblatt zur Hedwigia, 41(5), p. (172)

• Lysurus pentactinus Berkeley (1860), in J.D. Hooker, The botany of the Antarctic voyage III, flora Tasmaniae, 2, p. tab. 184

• Lysurus surinamensis (E. Fischer) E. Fischer (1933), Annales mycologici, edii in notitiam scientiae mycologicae universalis, 31(3), p. 124

• Pseudocolus archeri (Berkeley) Lloyd (1913), Mycological writings, 4, 47. levél, p. 14

• Schizmaturus archeri (Berkeley) Locquin (1977), Bulletin trimestriel de la Fédération mycologique Dauphiné-Savoie, 17(65), p. 18

• Schizmaturus aseroiformis (E. Fischer) Locquin (1977), Bulletin trimestriel de la Fédération mycologique Dauphiné-Savoie, 17(65), p. 18

• Schizmaturus muellerianus (Kalchbrenner) Locquin (1977), Bulletin trimestriel de la Fédération mycologique Dauphiné-Savoie, 17(65), p. 18

Clathrus archeri Timelapse

Források:

1. kép - Szerző: F: leonlobo (CC BY 4.0 International)

2. kép - Szerző: Sz: Said Bustany (CC BY-SA 4.0 Nemzetközi)

3. kép - Szerző: H: JeanRoulin (CC BY-SA 4.0 International)

Szerző: 4: gailhampshire (CC BY 2.0 generikus)

5: Bernard Spragg. Christchurch, Új-Zéland (Közkincs)