Hygrocybe conicoides

Amit tudnia kell

A Hygrocybe conicoides sötétvörös, bíbor, narancssárga és sárga sapkák általában együtt fordulnak elő, azokon a helyeken, ahol ezek a színes gombák előfordulnak, gyakran bőségesek, és néha tíz vagy több termőtestből álló csoportokat vagy sorokat alkotnak. A Hygrocybe conicoides európai elterjedése szintén nagyrészt tengerparti, több ismert lelőhelye Skandináviában és Németországban található. Az általunk ismert legdélebbi Dűne viaszkalács populáció Spanyolországban található.

A Hygrocybe conicoides nagyon ritka Észak-Amerikában, ahol az USA keleti partvidékéről és Kanadából jelentették; van egy feljegyzés arról is, hogy ezt a fajt Hawaiin találták meg egy olyan helyen, ahová valószínűleg betelepítették.

Ez a gomba ehetetlen.

Egyéb nevek: Dűnés viaszkalap.

Gomba azonosítása

1. Sapka

   A piros, narancssárga vagy sárga, széles kúp alakú, jellemzően 2-4 cm átmérőjű kalapok száraz időben selymesek, de nedvesen zsírosak. A sapkák csak enyhén és lassan feketednek meg helyenként a kor előrehaladtával, illetve vágás vagy horzsolás esetén.

2. Kopoltyúk

   A széles, rózsaszínű, sárga színű kopoltyúkat mellékesen vagy szabadon és meglehetősen zsúfoltan találjuk.

3. Szár

   Sárga, a kor előrehaladtával vagy vágáskor lassan feketedő, a sima szárszárnak nincs szárgyűrűje, és a szálas hosszanti csíkok különböztetik meg. Átmérője jellemzően 5-10 mm, a szárak 2-7 cm magasak.

4. Spórák

   Hosszúkás vagy szubhengertől a henger alakúig; 10-13 x 5-6.9μm; hialin; inamyloid.

5. Spóranyomat

   Fehér.

6. Élőhely: & Ökológiai szerepe

   Rövid fű homokos talajon, leggyakrabban a tengerparti homokdűnés területeken. A viaszkakukkot sokáig úgy tartották, hogy a fűfélék és más gyepnövények elhalt gyökerén élősködik, de ma már valószínűnek tartják, hogy a viaszkakukk és a mohák között valamilyen kölcsönös kapcsolat áll fenn.

Hasonló fajok

1. Hygrocybe conica

   Éréskor mindenhol megfeketedik.

2. Gliophorus laetus

   Kisebb, és szürkésen dekurzív kopoltyúi vannak.

3. Hygrocybe intermedia

   Nagyon hasonló, de általában narancssárgásabb, és rostos, nem zsíros kalapja van, amely összenyomva nem szappanos szagú.

Taxonómia és etimológia

1960-ban írta le a brit mikológus, Peter Darbishire Orton (1916 - 2005), aki Hygrophorus conicoides-nek nevezte el. 1969-ben a dűnés viaszkakukkot a Hygrocybe nemzetségbe sorolta át P. D. Orton és Roy Watling, ekkor kapta a jelenleg elfogadott tudományos nevét: Hygrocybe conicoides.

A Hygrocybe nemzetség azért kapta ezt a nevet, mert az ebbe a csoportba tartozó gombák mindig nagyon nedvesek. A Hygrocybe jelentése 'vizes fej'. Mivel a conica egyedi epitheton már korábban egy másik Hygrocybe fajé volt, amelynek sapkája hegyes boszorkánysapka formájú - a Feketedő viaszkalapé Hygrocybe conica - a coinicoides epitheton, amely a conicához hasonlót jelent, ezt a ritkábban előforduló fajt jelölte. Bizonyára aligha lehet kétséges, hogy ha a dűnés viaszkakukkot találták volna meg és írták volna le először, akkor inkább ez, mint a feketedő viaszkakukk kapta volna a conica elsődleges epithetonját.

Szinonimák: Hygrophorus conicoides P. D. Orton, Hygrocybe conica var. conicoides (P.D. Orton) Boertm.

Források:

1. kép - Szerző: Sz: Lukas London, England (CC BY-SA 2.0 generikus)

Fénykép 2 - Szerző: F: Stephen James McWilliam (Public Domain)

3. kép - Szerző: H: Stephen James McWilliam (Public Domain)