Panaeolus fimicola

Amit tudnia kell

Panaeolus fimicola (syn. Panaeolis Ater) széles körben elterjedt, többnyire ehetetlen, de nem mérgező gomba, amely néha kis mennyiségben tartalmazza a hallucinogén pszilocibint.

Nehéz elképzelni ennél tompább gombát, de ez a nagyon sötét molylepke valahogy mégis feltűnést kelt az eső utáni gyepen... A sötétbarna, néha szinte fekete színű kalapok a kor előrehaladtával elhalványulnak, a barna árnyalatainak hatalmas skáláját lefedve.

Gomba azonosítása

1. Pileus (sapka)

   (1)1.5- 3.5(4) cm, Campanulate, majd domború vagy sík, tompa, piszkosszürke vagy feketés, gyakran vöröses vagy mogyoróbarna árnyalatokkal, higrofán, száraz állapotban fakószürke vagy sárgás, sima, keskeny barna szegélysávval, nedves állapotban a peremén enyhén barázdált. Hús vékony és szürkés.

2. Lamellák (kopoltyúk)

   Adnátus, közel zsúfolt, eleinte szürkés-olivafekete, a kor előrehaladtával foltosodik és feketére sötétedik, széle fehéres marad.

3. Szár (szár)

   (4)6 - 8(10) cm x 1 - 2(3) mm, egyforma, karcsú, az alapnál kissé megnagyobbodó, üreges, törékeny, piszkosfehértől az agyagszínig terjedő, az alap felé a korban barnássá váló, sima, a csúcson fehér-piros, elavultan kissé selymes-csíkozott, gyűrű hiányzik. A hús piszkos, okker színű; törékeny.

4. Mikroszkópos jellemzők

   Spórák Feketésszürke. 10.8 - 14.2 X 6.9-9.5, ellipszoid vagy citrom alakú, bazídiumok 4 tövisesek. A kopoltyúszélek cisztidiumai fusiformak, jellemzően hosszú nyakkal, a kopoltyúfelületi cisztidiumok hiányoznak.

5. Szezon

   Tavasszal vagy esős évszakokban.

6. Élőhely és elterjedés

   A Panaeolus fimicola talajban vagy trágyában, trágyázott gyepen és más füves helyeken, késő tavasztól ősz közepéig terjedő időszakban található. Széles körben elterjedt az amerikai kontinensen, valamint Európában és Afrikában; gyakori.

   Növekedési mód - magányos vagy elszórtan elhelyezkedő.

7. Zúzódás

   Enyhe zúzódások néhány példányon az alapnál.

Hasonló fajok

1. Stropharia semiglobata

   A trágya kerekfejű, átmeneti gyűrűvel rendelkezik, és barna spórás nyomot hagy maga után.

2. Panaeolina foenisecii

   A barna mottlegill, nedvesen halványabb barna, a sapka közepétől kiszáradva krémszínű-bézs színűvé válik.

Taxonómia és etimológia

1788-ban egy brit mikológus, James Bolton írta le először tudományosan ezt a fajt, és az Agaricus varius (érvénytelen) nevet adta neki. A nagy Christiaan Hendrik Persoon volt az, aki az első érvényes fajnevet (basionimáját) 1801-ben megjelent mérföldkőnek számító publikációjában megállapította, Agaricus fimicola néven.

Közel háromnegyed évszázaddal később, 1874-ben született meg a jelenleg elfogadott tudományos név, a Panaeolus fimicola, amikor Claude-Casimir Gillet (1806 - 1896) francia mikológus ezt a fajt a Panaeolus nemzetségbe sorolta.

A Panaeolus fimicola szinonimái a következők: Agaricus varius Bolton, Agaricus fimicola Pers., Prunulus varius (Bolton) Gray, Panaeolus fimicola var. ater J. E. Lange, Panaeolus obliquoporus Bon és Panaeolus ater (J. E. Lange) Kühner & Romagn. ex Bon.

Nincs konszenzus a Panaeolus és Panaeolina nemzetségekbe tartozó gombák helyes rendszertani helyét illetően, amelyeket egyes hatóságok a Strophariaceae családba, mások a Bolbitiaceae családba sorolnak.

A Panaeolus, e gomba nemzetségneve tarka, jelentése tarka, és a kopoltyúk foltos vagy tarka színezetére utal. A fimicola névszó a latin fimum főnévből (trágya) és a latin colo igéből (lakni) származik - tehát trágyán él. Ezek a kis barna gombák gyakran élnek trágyával dúsított gyepeken, de trágyával nem trágyázott gyepeken is megjelenhetnek.

Források:

1. kép - Szerző: dr: Jerzy Opioła (CC BY-SA 3.0 Unported)

2. kép - Szerző: Sz: Don Johnson (CC BY-SA 3.0 Nem portolva)

3. kép - Szerző: H: Jerzy Opioła (CC BY-SA 3.0 Nem portolva)

4. kép - Szerző: Sz: Jerzy Opioła (CC BY-SA 3.0 Nem portolva)