Baeospora myosura
Amit tudnia kell
A Baeospora myosura egy gombafaj, amely hosszú, durva szőrökkel rendelkező gombát termel. Növényi anyagokon és trágyán nő. A termés színe a fehértől a krémszínűig terjed, a spórák színe fehér, krémszínű vagy sárgás színű. A kalap a szélén lévő lécek körül kissé felhajtott. A felső rész finoman porózus, a föld alatti rész kiemelkedő, merev szőrökkel rendelkezik. Általában Észak-Amerikában és Európában található. Nem tekinthető mérgezőnek, és nincs kulináris értéke.
Egyetlen lucfenyő tobozán akár 20 vagy több termőtest is megjelenhet, gyakran a kifejlett termőtestek mellett nagyszámú fiatal, apró, kisebb termőtest is előfordulhat.
Egyéb nevek: Mäuseschwanz-Rübling (német), Muizenstaartzwam (Hollandia), Penízečka Drobnovýtrusá (Csehország), Mäuseschwanz-Rübling (német), Muizenstaartzwam (Hollandia), Penízečka Drobnovýtrusá (Csehország).
Gomba azonosítása
-
Sapka
1-3 cm átmérőjű; domború, majd széles domborúvá vagy lapossá válik; száraz vagy enyhén nedves; kopasz vagy nagyon enyhén selymes; világosbarna, a peremtől befelé haladva erősen barnássá válik; a perem nem bélelt, vagy éréskor nagyon gyengén bélelt.
-
Kopoltyúk
Szorosan a szárhoz tapadva vagy attól csaknem szabadon; tömött; fehéres; néha barnás foltokat fejlesztve.
-
Tönk
1.5-5 cm hosszú és 1-2 mm vastag; egyforma; finoman poros vagy szőrös; fehéres vagy barnás; alapjuk feltűnő rizomorfokhoz kapcsolódik.
-
Flesh
Fehérek; erőtlenek.
-
Szag és íz
Nem jellegzetes.
-
Kémiai reakciók
KOH negatív vagy halványan olajzöld a kalap felületén.
-
Spóranyomat
Fehér.
-
Élőhely
Szaprobita; a lucfenyők és fenyők (különösen a lucfenyő, a keleti fehér fenyő, a Douglas-fenyő és a Sitka-fenyő) lehullott tobozait bomlasztja; egyedül vagy csoportosan nő; Észak-Amerikában széles körben elterjedt.
-
Szezon
Júliustól novemberig.
-
Mikroszkópos jellemzők
Spórák 3-4.5 x 1.5-2 µ; elliptikus vagy majdnem hengeres; sima; amiloidos. Pleuro- és cheilocisztidiumok a gömbölydedtől a fuzioformáig; legfeljebb 40 µ hosszúak és 10 µ szélesek; pleurocisztidiumok ritkák; cheilocisztidiumok bőségesek. Pileipellis egy 4-14 µ széles, összeszorított hengeres elemekből álló vékony cutis a szubcelluláris subcutis fölött.
Hasonló fajok
-
Tavasszal (ritkábban ősszel is) a fenyőtobozokon zsinóros pénzférgek nőnek, és nincs pelyhes száruk.
-
Strobilurus tenacellus
Keserű pénzféreg, mindig sima (fényes) dörzsökkel.
-
A mindkettővel rokon lucfenyő-pénzféreg főként kora tavasszal, ritkábban ősszel vagy enyhe tél idején nő a lucfenyő tobozain.
-
Mycena strobilicola
A kúpokon nő, harang- vagy kúp alakú sapkával és érezhető nitrogénszaggal.
-
Strobilurus truillisatus
Sejtes típusú kutikula és valamivel nagyobb, inamyloid spórák.
Taxonómia és etimológia
1818-ban Elias Magnus Fries leírta ezt a fajt és Agaricus myosura-nak nevezte el. 1938-ban Rolf Singer amerikai mikológus a jelenleg elfogadott tudományos névre, Baeospora myosura.
A "Baeospora" szó a görög baeo, azaz "kicsi" és a -spora, azaz spóra utótagból származik. A myosura fajlagos megjelölés a latinból származik és "patkányfarkat" jelent, és a tűlevelű sapkagomba legtöbb szárának görbült alakjára utal.
Szinonimák
-
Collybia myosura (Fr.) Quél., 1872
-
Agaricus myosurus Fr. 1818 (bazioním)
-
Baeospora myosura f. myosura (Fr. ) Singer 1938
-
Baeospora myosura f. xeruloides A. Ortega & Esteve-Rav. 2003
-
Chamaeceras varicosus (Fr.) Kuntze 1898
-
Collybia clavus var. myosura (Fr. ) Quél. 1886
-
Collybia clavus var. myosura (Fries) Quélet 1886
-
Collybia conigena (Pers.) P. Kumm. 1871
-
Collybia friesii Bres. 1928
-
Collybia myosura (Fr.) Quél. 1872
-
Marasmius conigenus (Pers.) P. Karszt. 1889
-
Marasmius conigenus sensu Rea 1922
-
Marasmius friesii (Bres. ) Rea 1932
-
Marasmius friesii (Bres.) Rea 1932
-
Marasmius myosurus (Fr.) P. Karszt. 1889
-
Marasmius varicosus Fr. 1838
-
Mycena myosura (Fr.) Kühner 1938
-
Mycena myosura subsp. myosura (Fr.) Kühner 1938
-
Mycena myosura subsp. varicosa (Fr.) Kühner 1938
-
Pseudohiatula conigena (Pers.) Métrod 1952
-
Strobilurus conigenus (Pers.) Gulden 1966
