Mycena epipterygia
Amit tudnod kell
A Mycena epipterygia a gombafélék családjába, a Mycenaceae családba tartozó, Európában általánosan elterjedt gombafaj. Könnyen megkülönböztethető a viszkózus szürkésbarnától a sárgásbarna sapkáig, a viszkózus sárga szár, a fehér, nem marginált kopoltyúk, és a tűlevelűek törmelékén való növekedés alapján.
Ez a gomba szinte kizárólag tűlevelűeken nő, míg északabbra, a Csendes-óceán északnyugati részén általában keményfa törmelékeken fordul elő.
M. epipterygia var. A viscosa szintén előfordul az államban, de abban különbözik, hogy erősen fanyar, fanyar ízű, és a tönk alapja a kor előrehaladtával mocskos barna árnyalatot vesz fel.
Csak a Mycena epipterygia var. Az epipterygia hasonlóan néz ki; színében különbözik, amely általában kevésbé zöld, a tompa sárgától a barnássárgáig terjed - és a szétszórtól a csoportosig terjedő, szárazföldi élőhelyén.
M. Az epipterygia gyakori faj Nyugat-Európában (többek között Hollandiában és Belgiumban). Változatos élőhelyeken nő: lombhullató és tűlevelű erdőkben, de megtalálható pusztákon és savanyú gyepekben, fűfélék és mohák között is. Ez a faj a talajon nő. Nagy-Britanniában a termőtestek augusztustól novemberig jelennek meg.
A fajt ehetőnek tartják, de a konyhában kevéssé érdekes.
Egyéb nevek: Sárgalábú bogáncs.
Gomba azonosítása
Ökológia
Szaprobita a tűlevelűek kéreg nélküli, gyakran mohás, jól korhadt holtfáján; szaporodva nő; őszi; Észak-Amerikában láthatóan meglehetősen széles körben elterjedt.
Sapka
Legfeljebb kb. 1.5 cm átmérőjű; tojás alakú, majd széles kúp alakúvá és széles harang alakúvá válik; frissen ragacsos; kopasz; sárgászöldtől a világos zöldessárgáig terjedő, tompa sárgára halványuló színű; a perem néha halványan bélelt; a kutikula meglehetősen kemény és rugalmas, hámozható.
Kopoltyúk
A szárhoz foggal kapcsolódik; közel vagy majdnem távol; fehéres vagy halvány zöldessárga vagy sárga színű.
Szár
4-6 cm hosszú; 1-1.5 mm vastag; törékeny; egyforma; kopasz; ragacsos; a kalaphoz hasonlóan vagy halványabb színű.
Hús
Nem jelentős; sárgás színű.
Szag és íz
Szaga enyhén vagy mérsékelten lisztes vagy enyhén jódos; íze hasonló.
Spóra lenyomat
Fehér.
Kémiai reakciók
KOH negatív a kalap felületén.
Mikroszkópos jellemzők
Spórák 7-13 x 5-8 µ; gyengén vagy közepesen amiloidok; elliptikusak; simák. Bazídiumok általában 2-tüskés. Cheilocisztidiumok bőségesek; a gömbölydedtől a szubglobózusig vagy esetenként szák alakúak; számos pálcikaszerű nyúlvány borítja őket. Pleurocystidia hiányzik. Pileipellis an ixocutis.
Taxonómia és etimológia
Amikor 1772-ben Giovanni Antonio Scopoli olasz mikológus leírta ezt a kis kalapos gombát, az Agaricus epipterygius nevet adta neki. A jelenleg elfogadott tudományos név, a Mycena epipterygia 1821-ből származik, amikor Samuel Frederick Gray (1766-1828) brit mikológus ezt a fajt a Mycena nemzetségbe sorolta.
A sárgalábú csiperkegomba meglehetősen sok szinonimát gyűjtött össze, köztük az Agaricus epipterygius Scop., Agaricus flavipes Sibth., Agaricus nutans Sowerby, Agaricus citrinellus Pers., Mycena epipterygia var. epipterygia (Scop.) Gray, Mycena flavipes (Sibth).) Gray, Agaricus plicatocrenatus Fr., Mycena citrinella (Pers.) P. Kumm., Mycena plicatocrenata (Fr.) Gillet, és Mycena splendidipes Peck.
Az epipterygia elnevezés az epi- előtagból származik, amelynek jelentése "a szárnyra" és a pterugionból, amelynek jelentése "(kis) szárnyra hasonlít".
Források: A:
1. kép - Szerző: B: Jerzy Opioła (CC BY-SA 4.0 International)
2. kép - Szerző: dr: Holger Krisp (CC BY 3.0 Nem portolva)
3. kép - Szerző: F: Gilles San Martin (CC BY-SA 2.0 Generic)
4. kép - Szerző: Sz: James Lindsey (CC BY-SA 2.5 generikus)
5. kép - Szerző: Sz: Sava Krstic (sava) (CC BY-SA 3.0 Unported)
