Gymnopus dryophilus
Amit tudnia kell
Ez a mézbarnától a bordóbarnáig terjedő színű, higrofób Gymnopus megfelel fajnevének, és ritkán merészkedik messzire a tölgyektől. Közeli rokona, Rhodocollybia butyracea, hasonló színű, de zsíros sapkája, finoman recézett szélű kopoltyúi, krémszínű spórás lenyomata egy leheletnyi rózsaszínnel, és halványan csíkozott szárai vannak. Gyakoribb a tűlevelűek alatt, de más élőhelyeken is előfordulhat.
A Gymnopus dryophilus Európa és Észak-Amerika mérsékelt égövi erdőségeiben gyakran megtalálható gomba. A Levipedes nemzetség Levipedes szakaszába tartozik, jellemzője a sima szár, amelynek tövénél nincsenek szőrök.
Számos Gymnopus- és Rhodocollybia-faj véletlenszerű megfigyelés alapján úgy néz ki, mint a Gymnopus dryophilus. Segítséget ezen gombák szétválogatásához lásd a collybioid gombák kulcsát - vagy, ha kényelmesen szét tudod választani a gombákat Rhodocollybia butyracea a Gymnopus dryophilustól, de a "Gymnopus dryophilus csoporton" belül szeretné finomhangolni fajfogalmait, lásd az alábbi táblázatot és megjegyzéseket.
Kocsonyagomba parazita, Syzygospora mycetophila, néha megtámadja a Gymnopus dryophilus-t, halvány, daganatos kinövéseket okozva a száron, a kopoltyúkon és a sapkán; az illusztrációkat lásd a linkelt oldalon.
Ehető, de étkezési értékét illetően megoszlanak a vélemények; a szárnyasok kemények, ezért el kell őket dobni.
Egyéb nevek: Tölgykedvelő Collybia (Gymnopus), Small Tan.
Gomba azonosítása
Ökológia
Szaprobikus; egyedül, elszórtan, csoportosan vagy laza csoportokban nő; alomból vagy gallyakból nő, szinte bármilyen keményfa, tűlevelű vagy vegyes erdei ökoszisztémában; tavasszal, nyáron és ősszel (és télen melegebb éghajlaton); széles körben elterjedt Észak-Amerikában.
Sapka
1-7.5 cm; domború, fiatalon behajló peremmel, majd széles domborúvá vagy lapossá válik; nedves; kopasz; fiatalon sötétvörösesbarnától barnáig terjedő színű, majd barnásbarnától narancsbarnáig terjedő színű, majd nagyon halvány buffalakká válik.
Kopoltyúk
A szárhoz tapadva vagy attól szabadon; fehéres vagy rózsaszínű, majd barnássá válik; tömött; zsúfolt.
Szára
1-10 cm hosszú; 2-7 mm vastag; egyforma (esetenként a tövéhez képest kissé felfelé szélesedő); száraz; hajlékony és rostos; kopasz; felül fehéres, alul világos bordó, majd sötétebbé váló; hamarosan üreges; általában vékony, fehéres rizomorfok kapcsolódnak a tövéhez.
Hús
Fehéres; vékony.
Kémiai reakciók
KOH negatív vagy halvány sárgás-oliva színű a kalap felszínén.
Spóra lenyomat
A fehértől a krémszínűig vagy halványsárgásfehérig terjedő színű.
Mikroszkópos jellemzők
Spórák: 5-6.5 x 2.5-3.5 µ; sima; elliptikus; inamyloid; sima; elliptikus; inamyloid. Pleurocisztidiumok hiányoznak. Cheilocisztidiumok 15-50 x 2-6 µ; gömbölyded, szubgömbölyded, hengeres vagy szabálytalan; gyakran elágazó, karéjos vagy korallszerű nyúlványokkal ellátott. 2-13 µ széles, elágazó és duzzadt, egymásba fonódó hifákból álló pileipellisz.
Gyógyászati tulajdonságok
Gyulladáscsökkentő hatás
Az egyik tanulmányban β-glükánt (MW=1.237 x 106 Da), amely (1→3) és (1→4) glükozidos kötésekből áll, és Collybia dryophila poliszacharidnak (CDP) nevezték el. Kimutatták, hogy a CDP erősen gátolja a nitrogén-oxid termelést aktivált makrofágokban, ami arra utal, hogy ez a poliszacharid potenciális gyulladáscsökkentő hatást mutat (Pacheco-Sanchez et al., 2006).
A CDP hatását vizsgálták a lipopoliszacharid (LPS) és gamma interferon (IFNγ) vagy csak az LPS által indukált nitrogén-oxid (NO) termelésre RAW 264.7 sejtek. A CDP dózisfüggő módon jelentősen gátolta az NO-termelést anélkül, hogy befolyásolta volna a sejtek életképességét. A NO CDP általi gátlása összhangban volt mind az indukálható nitrogén-oxid-szintáz (iNOS) fehérje-, mind az mRNS-expresszió csökkenésével, ami arra utal, hogy a CDP az iNOS génexpressziójának gátlásával fejti ki hatását. Továbbá a CDP 400 és 800 µg/ml koncentrációban kimutatták, hogy szignifikánsan növeli a prosztaglandin E2 (PGE2) termelést az LPS és IFNγ indukálta makrofágokban a kontrollhoz képest (Pacheco-Sanchez et al., 2007).
Taxonómia és etimológia
A rozsdabarna tönkölykúszót 1790-ben írta le Jean Baptiste Francois Pierre Bulliard francia mikológus, aki az Agaricus dryophilus tudományos nevet adta neki. 31 évvel később Paul Kummer átnevezte Collybia dryophila-ra, amely néven egészen a közelmúltig széles körben ismert volt. A jelenleg elfogadott tudományos név 1916-ból származik, amikor az amerikai William Alphonso Murrill javasolta, hogy ezt a fajt helyezzék át a Gymnopus nemzetségbe, aminek következtében a neve Gymnopus dryophilus lett.
A Gymnopus dryophilus szinonimái: Agaricus dryophilus Bull., Omphalia dryophila (Bull.) Gray, Collybia dryophila(Bull.) P. Kumm., Collybia dryophila var. aurata Quél., Marasmius dryophilus (Bull.) P. Karszt., Collybia dryophila var. alvearis Cooke, Marasmius dryophilus var. auratus (Quél).) Rea, és Collybia dryophila var. oedipoides Singer.
A Gymnopus, az általános név, a Gymn-ból származik, ami meztelen vagy csupasz, és a -pusból, ami lábat (vagy gomba esetében szárat) jelent. A dryophilus névszó a görög nyelvből származik, és azt jelenti: "a tölgyfalevelek szerelmese", ami azért tűnik megfelelőnek, mert ez a gomba leggyakrabban a tölgyfák alatti levélaljzatban nő.
Források:
Fénykép 1 - Szerző: (1: pinonbistro (CC BY-SA 4.0 International)
2. kép - Szerző: A gomba (Phosphorpus), magyarul: "A gomba": Felhasználó:Strobilomyces (CC BY-SA 2.5 általános, 2.0 Általános és 1.0 Generic)
3. kép - Szerző: Sz: pinonbistro (CC BY-SA 4.0 Nemzetközi)
4. kép - Szerző: F: AJ (j7u) (CC BY-SA 3.0 Unported)
