Byssomerulius corium

Amit tudnod kell

A Byssomerulius corium a kéregggombák családjába (Irpicaceae) tartozó gyakori faj. Mind a keményfák, mind a tűlevelűek ágainak alján gyakori. A termőtestek kezdetben reszupináltak, sima, fehér hímvesszőfelülettel. Érett korban a perem reflexes lesz és keskeny, hosszúkás, fehér sapkává fejlődik, a hüménium pedig merulioidtól a majdnem poroidig terjedő, krémszínűvé válik. A lágy szövetek és a többnyire reszupinált termőtestek megkülönböztetik ezt a fajt a keményebb Stereum fajoktól, amelyek határozott, legyező alakú, imbrikátus sapkát képeznek.

A gomba nagymértékben elterjedt, és Afrikában, Ázsiában, Ausztráliában, Európában és az Egyesült Államokban is feljegyezték.

A micélium fehér rothadást okoz. A gomba igen nagyra nőhet, mivel több termőtest is egyesülhet. A 3-12 cm-es héj a szabály, ritka esetekben a 30 cm-es hosszúságot is elérheti.

Egyéb nevek: Netted Crust, Papierzwammetje (Hollandia), Dřevokaz papírovitý (Cseh Köztársaság), Lederartiger Fältling (Németország), Mérule papyracée (Franciaország).

Gomba azonosítása

1. Termőtestek

   A termőtestek szétterülő vagy széthajló, sapkaszerűen meghajló szélűek, 5-30 cm hosszúak, 2-4 cm szélesek, 0.5-6 mm vastagok, eleinte egyesek, később gyakran egyesülnek, vékonyak, bőrszerűek, puhák, papírszerűek, száraz állapotban törékenyek. A meghajlott kalapok felső felülete alig észrevehető zonációval, sima, enyhén filces-szőrös, fehér, fehéres, szürkés színű. A perem steril, hajlított vagy csatolt, fehér, rózsaszínes-krémszínű.

2. Hymenophore

   Ráncos-hajtogatott, viaszos, eleinte fehér, később halvány rózsaszín, halványsárga, halvány narancssárga, rózsaszín-narancs, vörös-narancs, vöröses, néha világosbarna. A ráncok 0.3 mm széles, sekély, legfeljebb 1 mm mély, ugrókkal, koncentrikusan elrendezett, hálószerű, 1 mm-enként 2-3 sejtes sűrűségű, 3 mm széles, sekély, legfeljebb 1 mm mély.

3. Hús

   A hús 0.7 mm vastag, 5 mm vastag, hajlott sapkájú, fehér, halvány fehéres színű.

4. Spórák

   4-9 * 2-4.5 μm, hosszúkás-ovális vagy majdnem hengeres, az egyik oldalon kissé lapított és hajlított, sima felületű, cseppes, színtelen.

5. Spóra lenyomat

   Fehér.

6. Élőhely

   Lombos és tűlevelű fák kidőlt és száraz törzsén/ágain, főként tölgyeken nő. A fa fehér rothadását okozza. Mint a legtöbb ilyen gomba, nyáron eltűnik a szem elől, kivéve, ha nagyon csapadékos nyár van. Augusztustól ismét termőtesteket kezd képezni, amelyek április végéig megfigyelhetők.

Hasonló fajok

1. Stereum subtomentosum

   Néha teljesen reszupinált, majd hasonló. Általában a szürkésnarancs különböző árnyalatai.

2. Irpex lacteus

   Alsó oldala cakkos pórusokkal a lapos fogakig (mikroszkóp: berakódott cisztidiumok).

3. Plicatura nivea

   Az éger (Alnus) északi faja.

4. Byssomerulius albostramineus

   Csak kiömlött termőtesteket hoz létre, és az év melegebb részét kedveli.

5. Phlebia tremellosa

   Lehet hasonló is, de a sapka felülete steril, gyakran rózsaszín árnyalatú, és szinte szőrös, különösen a szélénél. Vastagabb pép és kisebb spórák jellemzik.

Taxonómia és etimológia

1783-ban Jean Baptiste Francois (Pierre) Bulliard francia természettudós leírta ezt a fajt, és Auricularia papyrina-nak nevezte el.

1967-ben Erast Parmasto (1928-2012) észt mikológus ezt a gombát új nemzetségbe sorolta és Byssomerulius coriumnak nevezte el.

A Byssomerulius nemzetségnév a latin byssus szóból származik, ami "finom selyemszerű ruhát" jelent. A bőrt vagy szőrt, például bőrt jelölő sajátos epitheton corium utal a faj termőtestei által felvett, újra bőrszerűvé vált formára.

Szinonimák és fajták

• Thelephora corium Pers., 1801

• Auricularia papyrina Bull. (1789) var. papyrina

• Auricularia papyrina Bulliard (1788), Herbier de la France, 9, tab. 402

• Auricularia papyrina var. alba Bull. (1791)

• Auricularia papyrina var. cinerea Bull. (1791)

• Auricularia papyrina var. papyrina Bull. 1789

• Auricularia papyrina var. rubra Bull. (1791)

• Boletus purpurascens de Candolle (1815), Flore française ou description succincte de toutes les plantes qui croissent naturellement en France, Edn 3, 6, p. 41 (nom. illegit.)

• Byssomerulius confluens (Schweinitz) Lindsey & Gilbertson (1978), Bibliotheca mycologica, 63, p. 80

• Byssomerulius corium (Persoon) Parmasto (1967), Eesti NSV teaduste akadeemia toimetised. Bioloogiline seeria, 16(4), p. 383

• Byssomerulius corium f. castaneus Parmasto (1967)

• Byssomerulius corium var. corium (Pers.) Parmasto 1967

• Byssomerulius corium var. halileensis Zmitr.

• Byssomerulius sordidus (Berk). & M.A. Curtis ex Cooke) Hjortstam 1995

• Cantharellus confluens (Schweinitz) Schweinitz (1832), Transactions of the American philosophical Society, 2. sorozat, 4(2), p. 153

• Cladoderris platensis Speg., 1899

• Cladoderris rickii Lloyd (1923), Mycological writings, 7, mycological notes n° 69, p. 1196

• Meruliopsis corium (Persoon) Ginns (1976), Canadian journal of botany, 54(1-2), p. 126

• Merulius aurantiacus Klotzsch (1836), in Berkeley, The english flora of sir J.E. Smith, gombák, 5(2), p. 128 (nom. illegit.)

• Merulius chilensis Spegazzini (1924), Revista chilena de historia natural, 28, p. 26

• Merulius confluens Schweinitz (1822), Schriften der naturforschenden Gesellschaft zu Leipzig, 1, p. 92

• Merulius corium (Pers.) Fr. (1828) var. corium

• Merulius corium (Persoon) Fries (1828), Elenchus fungorum, sistens commentarium in systema mycologicum, 1, p. 58

• Merulius corium f. alutaceus Bres. (1901)

• Merulius cubensis Burt (1917), Annals of the Missouri botanical Garden, 4, p. 326

• Merulius deglubens (Berkeley) & M.A. Curtis) Burt (1917), Annals of the Missouri botanical Garden, 4, p. 325

• Merulius dubiosus Bres. ex Rick, 1938

• Merulius dubiosus var. coriaceus Rick (1960), Iheringia, série botânica, 7, p. 195

• Merulius haedinus Berkeley & M.A. Curtis (1872), Grevillea, 1(5), p. 69

• Merulius hirsutus Burt (1917), Annals of the Missouri botanical Garden, 4, p. 312

• Merulius moelleri Bresadola & Hennings (1896), Hedwigia, 35(5), p. 285

• Merulius papyrinus (Bull.) Quél. (1888) var. papyrinus

• Merulius papyrinus (Bulliard) Quélet (1888), Flore mycologique de la France et des pays limitrophes, p. 32

• Merulius papyrinus var. caesius Quél. (1892)

• Merulius pelliculosus Cooke (1891), Grevillea, 19(92), p. 109

• Merulius sodiroi (Patouillard) Rick (1960), Iheringia, série botânica, 7, p. 194

• Merulius sordidus Berk. & M.A. Curtis ex Cooke, Grevillea 19: 108 (1891)

• Merulius stereoides Henn., 1901

• Merulius ulmi Peck (1906), Bulletin of the New York state Museum, 105, p. 26

• Phlebia blumenaviensis Hennings (1897), Hedwigia, 36(4), p. 198

• Phlebia deglubens Berkeley & M.A. Curtis (1891), in Cooke, Grevillea, 20(93), p. 3

• Phlebia sodiroi Patouillard (1892), Bulletin de la Société mycologique de France, 8(3), p. 116

• Polyporus eriophorus Berk. & Broome, 1882

• Polyporus purpurascens Persoon (1825), Mycologia europaea, seu complet omnium fungorum in variis europaeae regionibus detectorum enumeratio, 2, p. 60 (nom. illegit.)

• Sesia aurantiaca Kuntze (1891), Revisio generum plantarum, 2, p. 870

• Sesia confluens (Schweinitz) Kuntze (1891), Revisio generum plantarum, 2, p. 870

• Sesia corium (Persoon) Kuntze (1891), Revisio generum plantarum, 2, p. 870

• Sesia haedina (Berkeley) & M.A. Curtis) Kuntze (1891), Revisio generum plantarum, 2, p. 870

• Thelephora corium Persoon (1801), Synopsis methodica fungorum, p. 574 (Basionyme) Sanctionnement : Fries (1821)

• Thelephora incarnata var. Persoon (1822), Mycologia europaea, seu complet omnium fungorum in variis europaeae regionibus detectorum enumeratio, 1, p. 131

• Thelephora papyrina (Bulliard) de Candolle (1805), Flore française ou description succincte de toutes les plantes qui croissent naturellement en France, Edn 3, 2, p. 106

Források:

Fénykép 1 - Szerző: F: Valentin Hamon (CC BY-SA 4.0 nemzetközi)

Fénykép 2 - Szerző: pinonbistro (CC BY-SA 4.Hamon Hamon: 0 International)

3. kép - Szerző: L: pinonbistro (CC BY-SA 4.0 Nemzetközi)

4. kép - Szerző: F: pinonbistro (CC BY-SA 4.0 International)

5. kép - Szerző: F: pinonbistro (CC BY-SA 4.0 International)