Buchwaldoboletus lignicola

Amit tudnia kell

Buchwaldoboletus lignicola a Boletaceae családba tartozó, Európában és Észak-Amerikában honos, ritka bolete gomba faj. A fán található, parazita gombán élősködik Phaeolus schweinitzii. Domború, sárgától rozsdabarna színű kalapja, sárgától sárgásbarna színű pórusai és szára van. Hús sárgás, a csövek felett enyhén kékes színű. A csövek először élénksárga, majd olajsárga színűek, a levegőn változatlanok. Pórusai élénksárgák, zúzódáskor változatlanok. Szaga és íze nem jellegzetes.

Tűlevelű erdőkben nő, a fenyők (Pinus), vörösfenyők (Larix) és Douglas-fenyők (Pseudotsuga) elhalt tuskóival együtt; valószínűleg a következő növényeken is előfordul Phaeolus schweinitzii. Azonban lombhullató fákon is feljegyezték, e.g. cseresznye (Šutara et al. 2009).

A faj előfordulása a helyeken nem állandó, mert növekedése a fából származó tápanyagok kimerülése után megszűnik, ezért a helyei a mikorrhizás gombafajokkal ellentétben csak viszonylag rövid életűek.

Egyéb nevek: Wood Bolete, Houtboleet (Hollandia), Žltavec Drevový (Szlovákia), Hřib Dřevožijný (Cseh Köztársaság), Brauner Nadelholzröhrling (Ausztria), Nadelholz-Pulverröhrling (Németország).

Gomba azonosítása

1. Kupak

   A kalap domború, a kor előrehaladtával egyre szélesebbé válik, mérete 2.5-10 cm (1.0-3.9 hüvelyk átmérőjű. A kalap peremén egy steril szövetsáv található, amely fiatalon befelé tekeredik. A kalap felülete kezdetben finoman bársonyos, de éréskor gyakran finom repedések keletkeznek rajta. Színe a rozsdabarna és a sárgásbarna között változik. Könnyen lehúzható a gombáról, a bőrt egy vékony zselatinos réteg választja el a sárga hústól, és előre-hátra mozgatható a kalapon.

2. Pórusok

   A pórusok kicsik és szögletesek, milliméterenként 1-3, míg a csövek 3-12 mm hosszúak. A pórusfelület éretten sárgás vagy barnássárga, sérülés esetén kékes-zöldre színeződik.

3. Hús

   A hús kékre színeződhet ott, ahol megvágták vagy más módon megsérült, bár ez a reakció csak lassan alakul ki, vagy egyáltalán nem is jelentkezik.

4. Szára

   A szár 3-8 cm hosszú (1.2-3.1 in) hosszú és 0.6-2.5 cm (0.2-1.0 in) vastag, és hosszában nagyjából azonos szélességű, vagy az alján keskenyebb. Sárga micélium található a tüske tövénél.

5. Szag és íz

   A szaga enyhe és édes, de régi példányok esetében néha bűzösnek mondható. A B. A lignicola nem ismert biztosan.

6. Spórák

   Ellipszis alakú, sima, 6-10 x 3-4 µm méretű.

7. Spóranyomat

   Olíva-barna.

8. Élőhely:

   Európában a szubarktikus régiók északi részétől délre, Svájcig, Észak-Amerikában pedig Ontariótól és Quebec-től délre, Pennsylvaniáig elterjedt. A Cseh Köztársaságban veszélyeztetettnek számít. Csak ott fordul elő, ahol a gomba Phaeolus schweinitzii növekszik, és mikroszkópos vizsgálatok kimutatták, hogy parazitaként élősködik ezen a fajon. Mindkettő megtalálható tűlevelű fákkal, például erdeifenyővel (Pinus sylvestris), keleti fehérfenyővel (P. strobus) és az európai vörösfenyő (Larix decidua), ritkábban a lombhullató fák, például a vadcseresznye (Prunus avium).

Hasonló fajok

1. Xerocomus badius

   Néha holt keményfán is nő. Megkülönböztethető azonban a viszkózus sapkakéreg és az eltérő színű termőtestek alapján.

2. Buchwaldoboletus hemichrysus

   Ritka és nagyobb termőtesteket hoz, fiatalon a kalapja élénksárga (kénsárga), a hús pedig vágáskor határozottan kékre színeződik.

3. Gyrodon lividus

   A törzsön összefutó csövekkel rendelkezik, de fiatalon kisebb pórusokkal, és égerfák alatt nő.

Taxonómia és etimológia

Eredetileg Franz Joseph Kallenbach írta le 1929-ben Boletus lignicola néven, jelenlegi nevét Pilát Albert mikológus adta neki 1969-ben.

A faj neve a latin lignum "fa" és a cǒlěre "lakni" igéből származik.

Szinonimák

1. Boletus lignicola Kallenb., Pilze Mitteleuropas 1(9): 57 (1929) (basioním)

2. Boletus hemichrysus var. mutabilis Peck, Bull. N. Y. St. Mus. 8: 104 (1889)

3. Boletus sulphureus f. silvestris Kallenbach, Ann. Mycol. 22: 410 (1924)

4. Gyrodon lignicola (Kallenb).) Heinem., Bull. Jard. Bot. État Brux. 21: 238 (1951)

5. Ixocomus lignicola (Kallenb.) Konrad et Maublanc. Les Agaricales, p. 131 (1952)

6. Phlebopus lignicola (Kallenb.) M.M. Moser, in Gams, Kl. Krypt.-Fl., Edn 2 (Stuttgart) 2b: 31 (1955)

7. Pulveroboletus lignicola (Kallenb).) E. A. Dick et Snell, Mycologia 57(3): 451 (1965)

8. Pulveroboletus lignicola (Kallenb).) Pilát, Česká Mykol. 19(3): 180 (1965)

9. Xerocomus lignicola (Kallenb.) Singer, Annls mycol. 40(1/2): 43 (1942)

Források:

1. kép - Szerző: F: LukeEmski (CC BY-SA 4.0 International)

2. kép - Szerző: B: 2010-09-05 (CC BY-SA 3.0 Unported)

3. kép - Szerző: Sz: James Lindsey (CC BY-SA 2.5 Generic)

4. kép - Szerző: Fl: James Lindsey (CC BY-SA 2.5 Generic)

5. kép - Szerző: Kallenballen Kallenballen (Kallenballen Kallenballen) Eric Smith (esmith) (CC BY-SA 3.0 Unported)