Helvella crispa
Amit tudnia kell
A Helvella crispa a Helvellaceae családba tartozó aszkomycéta gomba. Szabálytalan alakja, fehér-bézs színű kalapja, bordázott szára és bolyhos aljzata alapján megkülönböztethető. Észak-Amerika keleti részén, Európában és Ázsiában széles körben elterjedt. A fűben és a nedves keményfák, például a bükk, az utak mentén, a sövényekben és a rétek talajain nő. A gombákat nyár végétől ősz végéig lehet megfigyelni.
A múltban ezt a gombát ehetőnek ismerték. A kutatások azonban kimutatták, hogy ez a gomba emésztési problémákat okozhat és rákkeltő is lehet. Nyersen még mérgező is.
Ázsiából és Latin-Amerikából származó természetes élelmiszerekkel foglalkozó könyvek és cikkek azt állítják, hogy a Helvella crispa ehető. Az amerikai szakirodalom szerint a gomba mérgező metilhidrazint tartalmaz, és egy olasz tanulmány szerint ez a gomba jelentős mennyiségű L-dopát, a dopamin nevű neurotranszmitter alapvegyületét tartalmazza. A metilhidrazinnal ellentétben az L-Dopa nem mérgező, hanem teljesen ártalmatlan.
Ennek a gombának a fogyasztása erősen visszatartó erejű.
Egyéb nevek: Fehér nyerges, Tündérnyerges, Közönséges Helvel, Witte kluifzwam (Hollandia), Herbstlorchel (Hollandia), L'helvelle crépue (Franciaország), Chřapáč Kadeřavý (Csehország), Románia: Mitră Tomnatică, Zbârciog Creț, Spanyolország: Silla de montar blanca, Silla de montar de duende, Helvella común.
Gomba azonosítása
-
Gyümölcstestek
1.5-7 cm magas; 1.5-4 cm széles; nyereg alakú és/vagy szabálytalanul karéjos; felülete kopasz és sima vagy enyhén ráncos; fehér, krémszínű vagy halványsárgás; a felső felülethez hasonlóan vagy kissé sötétebb színű; a perem helyenként gyakran felfelé görbül, nem olvad össze a szárral, ahol érintkezik vele.
-
Szár
3-12 cm hosszú; 0.5-3.5 cm széles; fehér; mélyen és díszesen bordázott, keresztbe futó erekkel és zsebekkel.
-
Hús
Vékony; törékeny; gyakran kamrás a szárban; fehéres; szeleteléskor nem változik.
-
Szag
Nem megkülönböztethető.
-
Spóra Nyomat
Fehér.
-
Élőhely:
Egyedül vagy csoportosan nő tűlevelűek vagy keményfák alatt, korhadó fán, vagy földi körülmények között. Széles körben elterjedt Európában, és morfológiai fajként Közép-Ázsiából és egész Észak-Amerikából jelentették. Az amerikai tanulmány stabil izotópok felhasználásával kimutatta, hogy egy szaprotrófnak minősített Helvella faj még mindig rendelkezik mikorrhizával (Mycorrhizal vs saprotrophic status of fungi: the isotopic evidence, 2001).
-
Szezon
Nyáron és ősszel, vagy télen meleg éghajlaton.
-
Mikroszkópos jellemzők
16-21 x 11-15 µm; széles ellipszoid; sima; egy nagy, központi olajcseppel és néha több kisebb cseppel a két végén; KOH-ban hialin színű. Asci 225-275 x 10-17.5 µm; 8 tüskés. A parafízisek 10-30 µm-rel meghaladják az aszkuszokat; 3-5 µm szélesek, 5-12 clava csúcsúak.5 µm széles. A nyákfelszín trichoderma-szerű; a végtagok felülről "cellulárisnak" tűnnek, 8-18 µm átmérőjűek, sima, KOH-ban hialinnak tűnnek.
Hasonló fajok
Helvella pallescens
A kalap pereme helyenként összeolvad a szárral.
-
Kisebb termőtesteket hoz létre, és sötétebb a kalapja.
Helvella lactea
Rendszeresebb nyereg alakú sapkával és rövidebb, csonka szárral rendelkezik.
Helvella crispa Etimológia
1772-ben Giovanni Antonio Scopoli leírta ezt a fajt, és Phallus crispusnak nevezte el. A Helvella eredetileg egy olasz gyógynövény, később a morzsa neve volt, végül pedig a nemzetség elnevezése lett. A crispa specifikus epitheton latin melléknév, jelentése "ráncos" vagy "göndör".
E gombák meseszerűbb elnevezése a "Tünde-nyerges", amely valószínűleg a korábbi latin Elvella névből származik. De akik hisznek a tündérpadokban, gombaházakban és boszorkánykörökben, azok a tündérek nyergében lovagló manókat is látni fogják.
Szinonimák és fajták
-
Phallus crispus Scop. (1772)
-
Costapeda crispa (Scop.) Falck 1923
-
Elvela monacella Schaeff., 1774
-
Helvella alba Berg., 1783
-
Helvella atra Afzel. 1783
-
Helvella barlae Boud. & Pat. 1888
-
Helvella crispa f. crispa (Scop.) Fr.
-
Helvella crispa f. grevillei (J. Kickx f.) Massee
-
Helvella crispa var. alba Fr. 1822
-
Helvella crispa var. barlae (Boud. & Pat.) Boud. 1907
-
Helvella crispa var. crispa (Scop.) Fr. 1822
-
Helvella crispa var. fulva Bull. 1791
-
Helvella crispa var. fusca Bull. 1791
-
Helvella crispa var. grevillei J. Kickx f. 1867
-
Helvella crispa var. lutescens Fr. 1822
-
Helvella crispa var. pithyophila (Boud).) Donadini 1975
-
Helvella mitra sensu Bolton [Hist. Fung. Halifax(1789: pl. 95)]
-
Helvella mitra var. monacella Pers., 1801
-
Helvella monacella Schaeff. 1774
-
Helvella nigricans var. atra Pers. 1801
-
Helvella nigricans var. nigricans Schaeff. 1774
-
Helvella nivea Schrad., 1799
-
Helvella pallida Schaeff., 1774
-
Helvella pityophila Boud. 1887
-
Helvella sulcata Willd. 1787
-
Merulius tubiformis var. crispus (Bull.) L. Marchand, 1828
-
Merulius undulatus var. fulvus (Bull.) Mérat 1821
-
Merulius undulatus var. fuscus (Bull.) Mérat 1821
-
Phallus costatus Batsch 1783
-
Phallus costatus var. costatus Vent. 1797
-
Phallus crispus Scop. 1772
Helvella crispa Video
Forrás:
Az összes fotót az Ultimate Mushroom csapata készítette, és az Attribution-ShareAlike 4.0 International licenc alatt felhasználhatók saját célokra.