Helvella crispa

Amit tudnia kell

A Helvella crispa a Helvellaceae családba tartozó aszkomycéta gomba. Szabálytalan alakja, fehér-bézs színű kalapja, bordázott szára és bolyhos aljzata alapján megkülönböztethető. Észak-Amerika keleti részén, Európában és Ázsiában széles körben elterjedt. A fűben és a nedves keményfák, például a bükk, az utak mentén, a sövényekben és a rétek talajain nő. A gombákat nyár végétől ősz végéig lehet megfigyelni.

A múltban ezt a gombát ehetőnek ismerték. A kutatások azonban kimutatták, hogy ez a gomba emésztési problémákat okozhat és rákkeltő is lehet. Nyersen még mérgező is.

Ázsiából és Latin-Amerikából származó természetes élelmiszerekkel foglalkozó könyvek és cikkek azt állítják, hogy a Helvella crispa ehető. Az amerikai szakirodalom szerint a gomba mérgező metilhidrazint tartalmaz, és egy olasz tanulmány szerint ez a gomba jelentős mennyiségű L-dopát, a dopamin nevű neurotranszmitter alapvegyületét tartalmazza. A metilhidrazinnal ellentétben az L-Dopa nem mérgező, hanem teljesen ártalmatlan.

Ennek a gombának a fogyasztása erősen visszatartó erejű.

Egyéb nevek: Fehér nyerges, Tündérnyerges, Közönséges Helvel, Witte kluifzwam (Hollandia), Herbstlorchel (Hollandia), L'helvelle crépue (Franciaország), Chřapáč Kadeřavý (Csehország), Románia: Mitră Tomnatică, Zbârciog Creț, Spanyolország: Silla de montar blanca, Silla de montar de duende, Helvella común.

Gomba azonosítása

1. Gyümölcstestek

   1.5-7 cm magas; 1.5-4 cm széles; nyereg alakú és/vagy szabálytalanul karéjos; felülete kopasz és sima vagy enyhén ráncos; fehér, krémszínű vagy halványsárgás; a felső felülethez hasonlóan vagy kissé sötétebb színű; a perem helyenként gyakran felfelé görbül, nem olvad össze a szárral, ahol érintkezik vele.

2. Szár

   3-12 cm hosszú; 0.5-3.5 cm széles; fehér; mélyen és díszesen bordázott, keresztbe futó erekkel és zsebekkel.

3. Hús

   Vékony; törékeny; gyakran kamrás a szárban; fehéres; szeleteléskor nem változik.

4. Szag

   Nem megkülönböztethető.

5. Spóra Nyomat

   Fehér.

6. Élőhely:

   Egyedül vagy csoportosan nő tűlevelűek vagy keményfák alatt, korhadó fán, vagy földi körülmények között. Széles körben elterjedt Európában, és morfológiai fajként Közép-Ázsiából és egész Észak-Amerikából jelentették. Az amerikai tanulmány stabil izotópok felhasználásával kimutatta, hogy egy szaprotrófnak minősített Helvella faj még mindig rendelkezik mikorrhizával (Mycorrhizal vs saprotrophic status of fungi: the isotopic evidence, 2001).

7. Szezon

   Nyáron és ősszel, vagy télen meleg éghajlaton.

8. Mikroszkópos jellemzők

   16-21 x 11-15 µm; széles ellipszoid; sima; egy nagy, központi olajcseppel és néha több kisebb cseppel a két végén; KOH-ban hialin színű. Asci 225-275 x 10-17.5 µm; 8 tüskés. A parafízisek 10-30 µm-rel meghaladják az aszkuszokat; 3-5 µm szélesek, 5-12 clava csúcsúak.5 µm széles. A nyákfelszín trichoderma-szerű; a végtagok felülről "cellulárisnak" tűnnek, 8-18 µm átmérőjűek, sima, KOH-ban hialinnak tűnnek.

Hasonló fajok

1. Helvella pallescens

   A kalap pereme helyenként összeolvad a szárral.

2. Helvella lacunosa

   Kisebb termőtesteket hoz létre, és sötétebb a kalapja.

3. Helvella lactea

   Rendszeresebb nyereg alakú sapkával és rövidebb, csonka szárral rendelkezik.

Helvella crispa Etimológia

1772-ben Giovanni Antonio Scopoli leírta ezt a fajt, és Phallus crispusnak nevezte el. A Helvella eredetileg egy olasz gyógynövény, később a morzsa neve volt, végül pedig a nemzetség elnevezése lett. A crispa specifikus epitheton latin melléknév, jelentése "ráncos" vagy "göndör".

E gombák meseszerűbb elnevezése a "Tünde-nyerges", amely valószínűleg a korábbi latin Elvella névből származik. De akik hisznek a tündérpadokban, gombaházakban és boszorkánykörökben, azok a tündérek nyergében lovagló manókat is látni fogják.

Szinonimák és fajták

• Phallus crispus Scop. (1772)

• Costapeda crispa (Scop.) Falck 1923

• Elvela monacella Schaeff., 1774

• Helvella alba Berg., 1783

• Helvella atra Afzel. 1783

• Helvella barlae Boud. & Pat. 1888

• Helvella crispa f. crispa (Scop.) Fr.

• Helvella crispa f. grevillei (J. Kickx f.) Massee

• Helvella crispa var. alba Fr. 1822

• Helvella crispa var. barlae (Boud. & Pat.) Boud. 1907

• Helvella crispa var. crispa (Scop.) Fr. 1822

• Helvella crispa var. fulva Bull. 1791

• Helvella crispa var. fusca Bull. 1791

• Helvella crispa var. grevillei J. Kickx f. 1867

• Helvella crispa var. lutescens Fr. 1822

• Helvella crispa var. pithyophila (Boud).) Donadini 1975

• Helvella mitra sensu Bolton [Hist. Fung. Halifax(1789: pl. 95)]

• Helvella mitra var. monacella Pers., 1801

• Helvella monacella Schaeff. 1774

• Helvella nigricans var. atra Pers. 1801

• Helvella nigricans var. nigricans Schaeff. 1774

• Helvella nivea Schrad., 1799

• Helvella pallida Schaeff., 1774

• Helvella pityophila Boud. 1887

• Helvella sulcata Willd. 1787

• Merulius tubiformis var. crispus (Bull.) L. Marchand, 1828

• Merulius undulatus var. fulvus (Bull.) Mérat 1821

• Merulius undulatus var. fuscus (Bull.) Mérat 1821

• Phallus costatus Batsch 1783

• Phallus costatus var. costatus Vent. 1797

• Phallus crispus Scop. 1772

Helvella crispa Video

Forrás:

Az összes fotót az Ultimate Mushroom csapata készítette, és az Attribution-ShareAlike 4.0 International licenc alatt felhasználhatók saját célokra.