Neobulgaria pura
Amit tudnia kell
A Neobulgaria pura egy olyan gombafajta, amely a kontinentális Európában általánosan elterjedt. A lombos keményfák, különösen a bükkfák lehullott ágain nő. Ezek a gombák csésze alakúak és kocsonyás állagúak. Gyakran fürtökben nőnek elhalt, kéreggel borított keményfákon, különösen a bükkfákon. Minden gomba akár 1.97 hüvelyk (5 cm) méretű, halvány rózsaszínű és kissé átlátszó. A csészék széle fehér, különösen a fiatal gombáknál. Belseje sima, kívülről szemcsés. A spórák fehérek, elliptikusak, színtelenek, simák, és 7 mm-esek.5 - 9 x 3.5 - 4.5 µm.
Nyáron és télen egyaránt megtalálható. Megjelenése igen jellegzetes, így nem valószínű, hogy összetéveszthető más gombákkal. Létezik egy sötétebb fajta, az úgynevezett var. foliacea, amelynek agyszerű termőtestjei vannak, de mikroszkopikus jellemzői megegyeznek a közönséges fajtáéval.
Egyéb nevek: A gombák a következőek: A gombák a következőek: A gombák a következőek Bükkös zselicukor, német (Gemeiner Buchenkreisling, Blassrötlicher Gallertbecher, Buchen-Gallerkreisling).
Gomba azonosítása
-
Termőtestek
0.39-1.97 hüvelyk (1-5 cm), először kúp alakú, később korong alakú, csészealj alakú, kis csoportokban csoportosulva. A szűzhártyaréteg sima, fehéres-rózsaszínű, fehéres-lilás-rózsaszínű, a korong belső felületén található.
-
Asci
70-95 * 8 mikron, 8 spóra. Spórák 7.5-9 * 3.5-4.5 mikron, elliptikus alakú, 2 csepp olajjal, színtelen, 5 mikronos, színtelen.
-
Flesh
A hús rugalmas, zselatinos.
-
Spórák
Fehér (6.5-9 x 3-4.5 µm).
-
Élőhely:
Késő őszi bomlástermő baktériumok által lakott keményfa, lehetőleg rézbükk holt ágai és törzsei.
Hasonló fajok
-
Hasonló alakú, de fekete vagy sötétbarna színű.
-
Ascotremella faginea
Lombhullató erdőkre korlátozódik, és a hosszanti csíkos spórák és a nagyobb termőtestek különböztetik meg.
-
A termőtestek vörös árnyalatúak, a spórák hengeresek, érett állapotban szeptumot mutatnak.
Taxonómia és etimológia
Ezt a Neobulgaria pura nevű gombát először Persoon írta le, majd Elias Magnus Fries 1822-ben megerősítette. 1921-ben Franz Petrak osztrák mikológus adta neki a jelenlegi tudományos nevét.
A Neobulgaria elnevezés utalhat bőrszerű megjelenésére, amely valószínűleg a bulgárnak nevezett boros tasakra emlékeztet.' Alternatívaként, ha van más névjavaslatod, szívesen fogadjuk! A "pura" latin szó jelentése "tiszta" vagy "tiszta".'
Szinonimák
Ascocoryne microspora (Ellis) & Everhart) Korf (1971), Phytologia, 21(4), p. 202
Ascotremella turbinata Seaver (1930), Mycologia, 22(2), p. 53
Bulgaria lilacea (Quélet) Quélet (1886), Enchiridion fungorum in Europa media et praesertim in Gallia vigentium, p. 323
Bulgaria pura (Persoon) Fries (1822), Systema mycologicum, 2(1), p. 168
Burcardia pura (Persoon) Kuntze (1891), Revisio generum plantarum, 2, p. 845
Burckhardia pura (Pers.) Kuntze, Revis. gen. pl. (Lipcse) 2: 845 (1891)
Coryne bresadolae Rehm, 1915
Coryne foliacea Bres., in Strasser, Verh. zool.-bot. Ges. Wien 55(9-10): 611 (1905)
Coryne microspora Ellis & Everhart (1897), Bulletin of the Torrey botanical Club, 24(6), p. 282
Coryne violacea (Hedwig) Boudier (1885), Bulletin de la Société mycologique de France, 1(1), p. 113
Craterocolla pura (Pers.) Sacc., Syll. fung. (Abellini) 6: 779 (1888)
Cudonia violacea (Hedwig) Quélet (1886), Enchiridion fungorum in Europa media et praesertim in Gallia vigentium, p. 267
Helotium janthinum (Fries) Fries (1849), Summa vegetabilium Scandinaviae, 2, p. 355
Helotium violascens (Rehm) Boud., Hist. Osztály. Discom. Eur. (Párizs): 112 (1907)
Neobulgaria foliacea (Bres.) Dennis, Mycol. Pap. 62: 166 (1956)
Neobulgaria pura var. foliacea (Bres.) Dennis & Gamundí, a Gamundíban & Dennis, Darwiniana 15: 19 (1969)
Octospora violacea Hedwig (1789), Descripto et adumbratio microscopico analytica muscorum frondorosum, 2, p. 27, fül. 8, ábra. a
Ombrophila lilacea (Quélet) Saccardo (1889), Sylloge fungorum omnium hucusque cognitorum, 8, p. 614
Ombrophila microspora (Ellis) & Everhart) Saccardo & P. Sydow (1899), Sylloge fungorum omnium hucusque cognitorum, 14, p. 802
Ombrophila pura (Pers.) Quél., Enchir. fung. (Paris): 230 (1886)
Ombrophila violacea (Hedwig) P. Karsten (1885), Acta societatis pro fauna et flora fennica, 2(6), p. 140
Ombrophila violascens Rehm, Rabenh. Krypt.-Fl., Edn 2 (Leipzig) 1.3(lief. 34): 478 (1891)
Peziza janthina Fries (1822), Systema mycologicum, 2(1), p. 130
Peziza pura Persoon (1796), Observationes mycologicae seu descriptiones tam novorum quam notabilium fungorum, 1, p. 40 (Basionyme) Sanctionnement : Fries (1822)
Peziza violacea (Hedwig) J.F. Gmelin (1792), Systema naturae, Edn 13, 2, p. 1452 (nom. illegit.)
Phialea janthina (Persoon) Gillet (1880), Champignons de France, les discomycètes, p. 102
Phialea lilacea Quélet (1880), Grevillea, 8(47), p. 116
Tremella saccharina var. foliacea (Bres.) Bref.
Források:
1. kép - Szerző: L: Björn S... (CC BY-SA 2.0 Generikus)
2. kép - Szerző: Sz: Holger Krisp (CC BY 3.0 Unported)
Fénykép 3 - Szerző: Christian Grenier (Public Domain)
4. kép - Szerző: H: Christian Grenier (Public Domain)
5. kép - Szerző: dr: Björn S... (CC BY-SA 2.0 generikus)
