Porphyrellus porphyrosporus
Amit tudnia kell
A Porphyrellus porphyrosporus egy gombafajta, amely a Boletaceae családba tartozik. Lila-barna kalapja és szára miatt nehezen észrevehető, és fenyő- és lombhullató fák alatt nő. A legjellegzetesebb jellemzői a lilásbarna spórás lenyomat és a hús kékeszöld színe a szár tetején és a hüménium felett.
Európában és Észak-Amerikában a Csendes-óceán északnyugati részén, beleértve Michigant, Kaliforniát, Új-Skóciát és Washingtont is, általában megtalálható, és késő nyártól őszig, gyakran kis csoportokban, lombos fákhoz, például bükkhöz és tölgyhöz kötődően jelenik meg. Száraz, bársonyos kalapja sötétbarnától az olajbarnáig vagy sötét szőlőbarnáig terjedő színű, fehér húsa kék, majd vörösesbarna színű, amikor szabaddá válik, fiatalon barna pórusok, csövek, amelyek zúzódáskor vagy szabaddá váláskor kékre színeződnek, és a kalap színű szár, amely lehet hálózatos is.
Folyamatos vita folyik az osztályozásáról és szinonimáiról, és a DNS-vizsgálatok az újonnan felállított "Porphyrellus" nemzetségbe sorolták."
Egykor ehetőnek tartották, de a közelmúltbeli leletek enyhe toxicitást mutattak ki belőle.
Egyéb nevek: Dark Bolete, Dusky Bolete, Düsterer Röhrling (német), Hřib Nachovýtrusý (cseh).
Gomba azonosítása
Sapka
Érett állapotban 6-15 cm széles, kezdetben domború, majd a kor előrehaladtával szabálytalanná és egyenetlenné válik. A felület tompa, csiszolatlan és szőrös, színe a koromfeketétől a nagyon sötétbarnáig terjed, néha középen sötétebb, a széleken világosabb. A szélek egyenesek, de lehetnek íveltek vagy hajlítottak. A kontextus 1-2 cm vastag, fehér, és vágáskor kék vagy rózsaszínű lehet. A viaszpapírt is sötétkék-zöldre festi.
Csövek
1.5-2 cm hosszú, a széle felé rövidebb. Mélyen és szélesen vagy keskenyen benyomott, sötétbarnától majdnem feketéig terjedő színű. A színe a széleinél kissé világosabb, és zúzódáskor kékre színeződik, majd lilásbarnára változik. A pórusok legfeljebb 1 mm szélesek, szabálytalanul elosztottak és egyszínűek a csövekkel. Zúzódáskor kékre színeződnek, majd sötét mahagónibarnára változnak.
-
Szár
A szár 13-20 cm hosszú és 1.5-2 cm vastag a tetején, kláva vagy szubkláva, tömör vagy tömött. Száraz, tompa, kopasz, hosszanti irányban bordázott, gyakran kissé hálózatos, sötétbarna színű, első zúzódáskor vöröses vénuszszínűre, majd sötétbarnára vagy feketére színeződik. Néha vannak területek, amelyek kékre festődnek, és az alján fehéres színűek. A réteg halvány rózsaszínes-barnás, felszínre kerülve halvány hússzínűvé válik.
Spórák
13.8-17.6 X 6-9.6 ľm, Melzerben sötét okkersárga, KOH-ban halványsárga, sima, vastag falú, subfusoidtól subcylindricig szubovoidig, felülnézetben, oldalnézetben inequilaterális, nincs apikális pórus.
Spóra lenyomat
Mély vörösesbarna / lilásbarna színű.
Basidia
30-45 X 10-15 ľm, clavate, négytüskés, hialin; a hüméniumban lévő szabálytalan területek KOH-ban sötétbarnára festődnek. 36-51 X I2-15 ľm, bőséges, KOH-ban fahéjbarna, Melzerben csokoládébarna, a hüméniumba ágyazódva, fusoid-ventrikózus, nyálkás-nyálkás vagy clavate, hosszúkás, kúpos csúcsokkal.
Cső
Trama divergens, hialin, KOH-ban kissé zselatinosnak tűnik, ą8 um széles hifák. Pileus trama egymásba fonódó, hialin, kivéve elszórtan elhelyezkedő területeket, amelyek KOH-ban barnára színeződnek, homogén. Pileus kutikula differenciált trichodermiumként, amely az életkor előrehaladtával gyakran összeesik, elszórtan szabad hifacsúcsokkal, amelyek KOH-ban fahéjbarnára színeződnek, nem inkrusztálódnak, a sejtek tartalma KOH-ban barnára festődik, a hifák legfeljebb 10 ľm szélesek. A szárai kutikula differenciáltan kusza trichodermium, amely KOH-ban fahéjbarnára színeződik. Nincs bilincskapcsolat.
Szag és íz
Szaga gyakran erős és csípős. Íze nem jellegzetes. Az idősebb termőtesteknek kellemetlen, kerozinszerű szaga van.
Kémiai reakciók
KOH-kutikula sötétvörös, kontextus vörös; HN03, HCL és H2SO4-kutikula rózsaszínű, kutikula élénkvörös; szulfo-formalin-kutikula és kontextus vörös; FeS04-kutikula sötétszürke.
Élőhely
A gomba júliustól októberig nő tűlevelű és vegyes erdőkben, homokos talajon.
Hasonló fajok
-
Hasonló, de teljesen kifejlődve fényes kalapja van. A csövek zúzódáskor kékre színeződnek.
Taxonómia és etimológia
A szürkés bolyvafű, amelyet először 1835-ben Elias Magnus Fries és Fredrik Christopher Theodor Hök írt le Boletus porphyrosporus néven Boleti, Fungorum generis, illustratio című dolgozatában, később Jean-Edouard Gilbert francia mikológus 1945-ben a Porphyrellus nemzetségbe sorolta át. A gomba nevét sötét lilásbarna színéről kapta.
Szinonimák és változatok
Boletus asprellus Fries (1838) [1836-38], Epicrisis systematis mycologici, p. 423
Boletus asprellus var. longipes Fries (1874), Hymenomycetes europaei sive epicriseos systematis mycologici, p. 514
Boletus cinereus ss. Krombholz (1836), Naturgetreue abbildungen und beschreibungen der essbaren, schädlichen und verdächtigen schwämme, 5, p. 2, fül. 4, ábra. 26-27
Boletus olivaceobrunneus Zeller és Bailey, Mycologia 27:457. 1935
Boletus porphyrosporus Fr. & Hök, Boleti, 1835
Boletus porphyrosporus var. minor Bataille & Crawshay (1924) [1923], Bulletin trimestriel de la Société mycologique de France, 39(4), p. 267
Boletus porphyrosporus var. porphyrosporus Fr. (1835)
Boletus pseudoscaber Secretan (1833), Mycographie Suisse, 3, p. 13
Boletus sterbeeckii J. Kickx f. (1849), in Fries, Summa vegetabilium Scandinaviae, 2, p. 317
Gyroporus asprellus (Fries) Quélet (1886), Enchiridion fungorum in Europa media et praesertim in Gallia vigentium, p. 162
Gyroporus porphyrosporus (Fries) Quélet (1886), Enchiridion fungorum in Europa media et praesertim in Gallia vigentium, p. 162
Krombholzia asprella (Fries) P. Karsten (1882), Bidrag till kännedom af Finlands natur och folk, 37, p. 18
Krombholzia asprella var. longipes (Fries) P. Karsten (1882), Bidrag till kännedom af Finlands natur och folk, 37, p. 18
Krombholzia porphyrospora (Fries) P. Karsten (1882), Bidrag till kännedom af Finlands natur och folk, 37, p. 17
Krombholziella pseudoscaber (Secr. ex Singer) anon. ined.
Phaeoporus porphyrosporus (Fries) Bataille (1908), Bulletin de la Société d'histoire naturelle du Doubs, 15, p. 11
Phaeoporus porphyrosporus var. porphyrosporus (Fr. & Hök) Bataille (1908)
Porphyrellus atrofuscus Dick és Snell, Mycologia 52:449. 1960
Porphyrellus atrofuscus E.A. Dick & Snell (1961) [1960], Mycologia, 52(3), p. 449
Porphyrellus porphyrosporus (Fr. & Hök) E.-J. Gilbert (1931)
Porphyrellus pseudoscaber Secretan ex Singer (1945), Farlowia, 2(1), p. 115
Porphyrellus pseudoscaber subsp. cyaneocinctus Singer (1945)
Porphyrellus pseudoscaber subsp. pseudoscaber Secr. ex Singer (1945)
Porphyrellus pseudoscaber subsp. typicus Singer (1945)
Porphyrellus pseudoscaber var. pseudoscaber Secr. ex Singer (1945)
Suillus asprellus (Fries) Kuntze (1898), Revisio generum plantarum, 3, p. 535
Suillus porphyrosporus (Fries) Kuntze (1898), Revisio generum plantarum, 3, p. 536
Tubiporus porphyrosporus (Fries) Ricken (1918), Vademecum für pilzfreunde, Edn 1, p. 205
Tylopilus cyaneocinctus (Singer) Grund & K.A. Harrison (1976)
Tylopilus porphyrosporus (Fries) A.H. Smith & Thiers (1971), The Boletes of Michigan (Ann Arbor), p. 98
Tylopilus porphyrosporus var. porphyrosporus (Fr. & Hök) A. H. Sm. & Thiers (1971)
Tylopilus pseudoscaber (Secretan ex Singer) A.H. Smith & Thiers (1968), Mycologia, 60(4), p. 950
Források:
1. kép - Szerző: F: Holger Krisp (CC BY 3.0 Nem portolva)
2. kép - Szerző: B: Andreas Kunze (CC BY-SA 3.0 Nem portolva)
Fénykép 3 - Szerző: F: Alan Rockefeller (CC BY-SA 3.0 Unported)
4. kép - Szerző: Singeringer (Singeringer) 4. kép - Szerző: Singer (Singer) Missvain (CC BY 4.0 Nemzetközi)
5. kép - Szerző: Phrophyphorus Phrophyphorus Phrophyphorus (Phrophyphorus) Dezidor (CC BY 3.0 Nem portolva)
