Exidia glandulosa

Amit tudnod kell

Az Exidia glandulosa egy Európában található gombafajta, amely a tölgyfák elhalt ágain nő. Fényes fekete, akár 3 cm széles, hólyagszerű termőtesteket termel, amelyek egyedül vagy csoportosan nőnek. A termőtestek kezdetben szilárdak, de a kor előrehaladtával vagy nedves időjárás esetén megpuhulhatnak és eltorzulhatnak. A felső felület fényes és apró dudorokkal tarkított, míg az alsó felület eleinte sima, de később apró tüskékkel tarkított. A gomba fehér rothadást okoz a fában, lebontva a lignint. Amikor a termőtestek kiszáradnak, lapos fekete kéreggé zsugorodhatnak össze.

Nedves időben az Exidia glandulosa feketévé és kocsonyássá válik; hosszan tartó szárazság idején azonban kúp alakú, olajbarna kéreggé zsugorodik össze. Az egyes termőtestek néha nagyobb pacákká állnak össze.

A Rockett TR és Kramer CL (1974) által a Mycologia 66:926-941-ben végzett kutatások szerint a gomba három hónap alatt óránként és négyzetcentiméterenként 6500 spórát képes termelni.

Egyéb nevek: Fekete boszorkányvaj, Fekete kocsonyagomba, Fekete kocsonyagomba, német (Abgestutzter Drüsling, Stoppeliger Drüslinge), holland (Eikentrilzwam).

Gomba azonosítása

1. Termőtest

   Az egyes termőtestek 0.39-1.Átmérője 1-3 cm, de jellemzően nagy foltokba olvadnak össze (gyakran 50 cm-nél hosszabbak); zselés; karéjos és agyszerű; vöröses-feketétől a feketéig; felülete sima vagy enyhén érdes.

2. Spórák nyomtatása

   Fehér.

3. Élőhely:

   Szaprobita, a nemrég kidőlt keményfák (különösen a tölgy) vesszőin és ágain nő, és Észak-Amerikában általában tavasszal és ősszel, alkalmanként nyáron és télen is előfordul. Közép-Európában gyakori a bükkösökbenю

4. Mikroszkópos jellemzők

   Spórák 10-16 x 3-5 µ; kolbász alakúak; simaak. A bazídiumok hosszanti irányban szeptikusak (keresztes), 65 µ hosszú sterigmákkal. Meglévő bilincscsatlakozások.

Hasonló fajok

1. Exidia nigricans

   Több gomb alakú termőtestet tartalmaz fürtökben, amelyek gyorsan deformálódnak és összeolvadnak, és egy kiömlő, karéjos tömeget alkotnak, amely lehet 3.10 cm vagy annál nagyobb átmérőjű. A két faj mikroszkóposan nem különböztethető meg, de a DNS-kutatás szerint megkülönböztethetőek.

2. Exidia recisa

   A termőtestek felállóbbak, a felszínen nincsenek szemölcsök, világosabb színűek (a sárgásbarnától a sötétbarnáig) és kis alapterületűek.

3. Bulgaria inquinans

   Hasonló, gumiszerűen zselés, feketés termőtesteket képez tölgyfán. Felső felületük azonban teljesen sima, és bőséges fekete (nem fehér) spórás lenyomatot produkálnak, amely gyakran fekete foltot hagy, ha kézzel letöröljük.

Taxonómia és etimológia

Bizonytalanság van a boszorkányvaj besorolását illetően. Egyes szakértők a Tremellales rendbe sorolják, míg az USA-ban az Auriculariaceae családba, Nagy-Britanniában pedig az Exidiaceae családba. A francia természettudós Jean Baptiste Francois (Pierre) Bulliard írta le először 1789-ben Tremella glandulosa néven, de később a svéd mikológus Elias Magnus Fries az Exidia nemzetségbe helyezte át. Fries azonban az Exidia glandulosa nevet használta mind a boszorkányvaj, mind egy másik kocsonyagomba, az Exidia plana esetében. A két fajt végül Marinus Anton Donk holland mikológus különböztette meg.

Az Exidia név azt jelenti, hogy váladék vagy folt, ami találó, mivel ez a gomba nedvesen váladéknak, száraz állapotban pedig sötét foltnak tűnik a fán. A glandulosa elnevezés a gomba termőtestének felszínén található mirigyek (papillák) sokaságáról származik.

Szinonimák és fajták

• Tremella atra O.F. Müller (1782), Flora danica, 15, p. 5, fül. 884

• Tremella glandulosa Bulliard (1788), Herbier de la France, 9, tab. 420, ábra. 1 (Basionyme) Sanctionnement : Fries (1822)

• Tremella glauca Persoon (1794), in Römer, Neues magazin für die botanik, 1, p. 111

• Peziza glandulosa (Bulliard) Schrader (1799), Journal für die botanik, 2(2), p. 59

• Tremella spiculosa Persoon (1800) [1799], Observationes mycologicae seu descriptiones tam novorum quam notabilium fungorum, 2, p. 99

• Tremella spiculosa var. ß glauca (Persoon) Persoon (1801), Synopsis methodica fungorum, p. 624

• Tremella arborea Smith (1812), Angol botanika: vagy a brit növények színes ábrái, 2. kiadás, tab. 2448

• Tremella flaccida Smith (1812), English botany: or, coloured figures of British plants, Edn 2, tab. 2452

• Gyraria spiculosa (Persoon) Gray (1821), A brit növények természetes elrendezése, 1, p. 594

• Auricularia glandulosa (Bulliard) Wahlenberg (1826), Flora suecica enumerans plantas sueciae indigenas, 1, p. 994

• Spicularia glandulosa (Bulliard) Chevallier (1826), Flore générale des environs de Paris, 1, p. 94

• Exidia spiculosa (Persoon) Sommerfeldt (1826), Supplementum florae lapponica, p. 307

• Exidia applanata Schweinitz (1832), Transactions of the American philosophical Society, series 2, 4(2), p. 185

• Exidia plicata Klotzsch (1839), in Dietrich, Flora reigni Borussici, Flora des Königreichs Preussen, 7, tab. 475

• Tremella cinerea Bonorden (1851), Handbuch der allgemeinen mykologie als anleitung zum studium derselben, p. 151

• Tremella nigra Bonorden (1851), Handbuch der allgemeinen mykologie als anleitung zum studium derselben, p. 151

• Tremella neglectaTulasne (1872), Annales des sciences naturelles, botanique, série 5, 15, p. 222

• Exidia glandulosa subsp.* plicata(Klotzsch) P. Karsten (1882), Bidrag till kännedom af Finlands natur och folk, 37, p. 198

• Exidia neglecta J. Schröter (1888) [1889], in Cohn, Kryptogamen-flora von Schlesien, 3(1), p. 393

• Tremella grilletii var. neglecta (Tulasne) Costantin & L.M. Dufour (1891), Nouvelle flore des champignons, Edn 1, p. 208

• Tremella faginea Britzelmayr (1895), Botanisches centralblatt, 62, p. 313, ábra. 29

Források:

Fotó: 1. kép - Szerző: L: Dan Molter (shroomydan) (CC BY-SA 3.0 Nem portolva)

2. kép - Szerző: F: Nina Filippova (CC BY 4.0 International)

Fénykép 3 - Szerző: F: Nova Patch (CC BY-SA 4.0 Nemzetközi)

4. kép - Szerző: dr: aarongunnar (CC BY 4.0 Nemzetközi)

Fénykép 5 - Szerző: Erik (Közkincs)