Suillus intermedius
Amit tudnia kell
A Suillus intermedius egy ehető gombafaj a Suillus nemzetségben. Halványsárga, ragadós Suillus, a szélén sárga fátyolszövettel függelékkel, az összefüggés fehér vagy halvány okker; a szár halványsárga, piszkosbarna mirigyes pöttyökkel. A ragadós gyűrű könnyen összeesik, és a száron homályos, viszkózus zónát hagy maga után. Észak-Amerikában, Costa Blanca-hegységben-Spanyolországban található.
Suillus acidus var. intermedius egy korábbi név. A Suillus acidus Peck (1906) kalapja fehérebb. Lehet, hogy ugyanaz a gomba, mint a Suillus intermedius - ebben az esetben a Suillus acidus a régebbi elnevezés, és annak kell elsőbbséget élveznie. A Suillus intermedius név hivatalosan érvénytelen lehet, mivel a "Suillus intermedius" konkurens "Suillus intermedius", jelenleg Gyrodon intermedius néven ismert.
Szinonimái: Boletellus intermedius A.H.Sm. & Thiers (1971), Xerocomus intermedius (A.H.Sm. & Thiers) Heinem., Rammeloo & Rullier (1988).
Egyéb nevek: Xerusomus (X: Sour Cap Suillus.
Gomba azonosítása
Ökológia
Vörösfenyővel és keleti fehérfenyővel mikorrhizáló; egyedül, elszórtan vagy csoportosan nő; nyáron és ősszel; Észak-Amerika északkeleti részén, az északi Középnyugaton és az Appalache-hegységben.
Cap
3.5-12 cm; eleinte domború, majd széles domborúvá válik; frissen sűrűn nyálkás; kopasz vagy gyéren, belsőleg, sugárirányban fibrillál a glutén alatt; fiatalon aranysárgától a sárgásig terjedő színű, majd tompa narancsbarnára vagy aranybarnára sötétedik; a perem eleinte befelé görbült és fehéres részleges fátyolhoz kapcsolódik.
Pórusfelület
Fiatalon halványsárga; éretten sötétebb, tompa sárga; nem zúzódásos; 2-3 kerekded vagy szögletes pórus mm-enként; csövek 8 mm mélységig.
Szár
6-10 cm hosszú; 5-13 mm vastag; többé-kevésbé egyforma; szívós; fehéres vagy sárgás színű, alatta finom barna mirigyes pöttyök, amelyek éréskor elfeketednek; a kor előrehaladtával néha élénksárga területek alakulnak ki a csúcs közelében; fiatalon vékony, karkötőszerű, zselatinos gyűrűvel, amely éréskor kiszárad és a szár felszínéhez simul, szürkés zónának látszik; az alap micélium fehér.
Hús
A sapkán fehértől a halványsárgáig; a száron sötétebb sárgától a narancssárgáig vagy rózsaszínű lazacszínig; exponáláskor nem foltosodik, vagy néha rózsaszínűre foltosodik.
Szag és íz
A szag nem jellegzetes; a sapkán lévő nyálka íze savanyú vagy savanyú (vagy esetenként nem jellegzetes).
Kémiai reakciók
Ammónia negatív a szürkés vagy rózsaszínű a sapka felszínén; negatív a lilásig a húsán. KOH sötétszürke a kalap felszínén; a hús szürkétől a kékesig terjedő szürke színű. Vas sók negatívak a kalap felszínén és a húsban.
Spóra lenyomat
Fahéjbarna.
Mikroszkópos jellemzők
Spórák 7-10 x 2-4 µm; fusiform; sima; KOH-ban a hialintól a sárgásig változó színűek. A hímnikus cisztidiumok szubfúziformák; sima; vékonyfalúak; barnától a barnásliláig terjedő színűek. Caulocystidia 60-100 x 5-7.5 µm; hengeres vagy szubklávé vagy szubutriform; sima; vékony falú; KOH-ban barnáslilától a sárgásbarnáig terjedő színű.
Források:
1. kép - Szerző: Sz: memebroom (Attribúció - nem kereskedelmi 4.0 nemzetközi)
2. kép - Szerző: Sz: dylantomtaylor (Attribution-NonCommercial 4.0 International)
Fénykép 3 - Szerző: H: rangersara (Public Domain)
Fénykép 4 - Szerző: F: steven_dm (Attribution-NonCommercial 4.0 International)
