Pluteus romellii

Amit tudnia kell

A Pluteus romellii szára sárga, a kalapja pedig tompa barna, az olajbarna színűig. Fán nő, és rózsaszínű spóranyomatot produkál.

Észak-Amerikában a faj többféle néven is ismert, többek között Pluteus lutescens, Pluteus nanus var. lutescens, Pluteus fulvibadius és Pluteus melleipes - de két újabb tanulmány (Minnis & Sundberg, 2010; Justo és munkatársai, 2011) együttesen egyszerűsítették a dolgokat, és lehetővé tették számunkra, hogy az európai romellii fajnevet alkalmazzuk észak-amerikai gyűjtéseinkre.

A Pluteus romellii állítólag ehető, de óvatosságra int, különösen, ha kétségeink vannak az azonosítással kapcsolatban, mivel a Pluteus nemzetség egyes gombái a Psilocybin nevű toxint tartalmazzák.

Egyéb nevek: Aranylevelű pajzs.

Gomba azonosítása

1. Ökológia

   Szaprobita korhadó keményfa rönkökön és törmeléken (különösen bükkös-juhar erdőkben); városi területeken faaprítékban is megtalálható; egyedül vagy csoportosan nő; nyáron és ősszel; széles körben elterjedt Észak-Amerikában.

2. Sapka

   1-4 cm; kezdetben többé-kevésbé domború, majd széles domborúvá vagy lapossá válik, gyakran középen dudorral; kopasz; nem nyálkás vagy ragacsos, de zsíros vagy szinte viaszos textúrájú; kissé ráncos, különösen a közepe fölött; tompa barnától az olajbarnáig (a közepe fölött gyakran sötétebb); a szélén finom bordázottsággal.

3. Kopoltyúk

   Szabadon vagy majdnem szabadon; közel vagy majdnem távol; gyakoriak a rövid kopoltyúk; kezdetben fehéres, majd a spórák érésével rózsaszínűvé válik.

4. Szára

   1.5-6 cm hosszú; 1-3 mm vastag; egyforma; törékeny; kopasz, vagy apró szálakkal; élénksárgától a zöldessárgáig (gyakran világosabb az alap felé), legalábbis fiatalon; néha sárgás alapon fehéresre halványul; Szag és íz: Nem jellegzetes, vagy enyhén retekszerű.

5. Spóra lenyomat

   Rózsaszín.

6. Mikroszkópos jellemzők

   Spórák 5-7 x 5-6 µ; széles ellipszoidtól a szublacramoidig vagy szubglobózusig; simák; KOH-ban hialin; inamyloid. Hümniális cisztídiumok 40-55 x 10-15 µ; lageniform vagy szubutriform vagy majdnem hengeres; esetenként hosszú nyakkal; vékonyfalú; KOH-ban hialin színűek. Pileipellis egy cisztoderma; KOH-ban barna; az elemek szubglobózusak, 20-38 µ átmérőjűek.

Hasonló fajok

1. Pluteus umbrosus

   Sötétebb barna, ráncos kalapja van, és általában valamivel kisebb.

2. Pluteus cervinus

   Sima barna vagy őzbarna kalapja van.

Taxonómia és etimológia

A faj bazionimáját Max Britzelmayr (1839-1909) német mikológus (1891) írta le 1891-ben az aranylevelű pajzstetűvel, aki az Agaricus romellii nevet adta neki. Pier Andrea Saccardo olasz mikológus volt az, aki 1895-ben ezt a fajt a Pluteus nemzetségbe sorolta, mire a tudományos neve Pluteus romellii lett.

A Pluteus romellii szinonimái: Agaricus romellii Britzelm., Agaricus nanus var. lutescens Fr., Pluteus nanus var. lutescens (Fr.) P. Karszt., Pluteus lutescens (Fr.) Bres., és Pluteus splendidus A. Pearson.

A Pluteus nemzetségnév a latin nyelvből származik, és védőkerítést vagy paravánt jelent. A romellii specifikus epitheton Lars Rommel svéd mikológus tiszteletére (.1854 - 1927), a Mycologia egykori társszerkesztője.

Források:

1. kép - Szerző: Landsork Landsnorkner 1. kép - Szerző: Landsnorkler (CC BY-SA 3.0 Unported)

Fénykép 2 - Szerző: C: Johann Harnisch (jrussula) (CC BY-SA 3.0 Nem portolva)

3. kép - Szerző: B: Johann Harnisch (jrussula) (CC BY-SA 3.0 Nem portolva)

4. kép - Szerző: B: Kathleen Dobson (CC BY 4.0 International)

5. kép - Szerző: dr: Landsnorkler (CC BY-SA 3.0 nem portolva)