Laccaria laccata

Amit tudnod kell

A Laccaria laccata Észak-Amerikában, Európában, valamint Mexikó és Costa Rica egyes részein elterjedt ehető gomba. Narancsbarna sapkája és szára, vastag, hússzínű kopoltyúi és fehér micéliuma van a szár tövénél. Mikroszkóp nélkül nehéz lehet azonosítani a méretbeli változékonysága és a kemény- és tűlevelű fákkal való mikorrhiza-társulása miatt.

L. laccata erdős területeken és gyenge talajú pusztákon nő, és a hűvös időjárást kedveli. Több fafajjal, köztük a fenyővel, a bükkössel és a nyírrel kölcsönösen előnyös kapcsolatot alakít ki, és úttörő fajnak számít.

A gomba enyhe ízű, de kemény tönkjét nem fogyasztják. Bőségesen terem, ritkán fertőzött kukacok által, és gyakran használják levesekben, pörköltekben, vagy erősebb ízű gombákkal együtt sütve, mivel nincs íze.

A Laccaria laccata antioxidáns és antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, ami hasznos lehet az élelmiszer-, gyógyszer- és kozmetikai iparban történő különböző alkalmazásokban.

Egyéb nevek: A gombát a következő elnevezésekkel nevezik: "Beszélőgomba": Csalóka, viaszos Laccaria, fénytelen Laccaria, német (Blassblättriger Lacktrichterling), holland (Gewone fopzwam).

Gomba azonosítása

1. Cap

   A sapka 0.39-1.77 hüvelyk (1-4 cm).5 cm) átmérőjű, de lehet nagyobb vagy kisebb is. Kezdetben domború, majd lapossá válik, néha felemelkedik, gyakran középen mélyedéssel. A perem lehet sima és egyenletes, vagy bordázott, barázdált. A sapka lehet kopasz vagy finoman szőrös, narancsosbarna színű, barnássá halványodó, és gyakran változik a színe, ahogy kiszárad.

2. Kopoltyúk

   A kopoltyúk a szárhoz tapadnak, vagy lefelé futnak rajta. Lehetnek távol vagy közel, és rózsaszínűek, néha halvány lilás árnyalatúak.

3. Szár

   A szár 0.79-3.2-10 cm hosszú és legfeljebb 0.1 cm vastag. Egyenletes vagy az alap felé kúposodó, sima vagy finoman szőrös lehet. Alkalmanként hosszanti barázdák is lehetnek rajta. A szár színe sapkaszerű, és fehér bazális micéliummal rendelkezik. Ahogy érik, a szár üreges lesz.

4. Hús

   A hús vékony és a kalaphoz hasonlóan színezett.

5. Szag és íz

   Íze enyhe vagy enyhén retekszerű; szaga hasonló.

6. Spóra lenyomat

   Fehér.

7. Élőhely

   A Laccaria laccata egy mikorrhizás faj, amely kölcsönösen előnyös kapcsolatot alakít ki a keményfákkal vagy tűlevelűekkel. Egyedül vagy csoportosan is nőhet, néha laza csoportokat alkotva. Ez a gomba gyakori, tavasszal, nyáron és ősszel is megtalálható. Észak-Amerikában és Európában széles körben elterjedt.

8. Kémiai reakciók

   KOH negatív a kalap felületén.

9. Mikroszkópos jellemzők

   Spórák 7-10 µ; szubglobózus vagy gömbölyded; 1-2 µ hosszú és kb. 1 µ széles tüskékkel díszítettek a tövüknél; inamyloidok. Basídiumok 4-tüskés. Cheilocisztidiumok általában jelen vannak; fonalasak vagy szubklávésak; legfeljebb kb. 55 x 7.5 µ. Pileipellis egy többnyire 3-7 elemből álló cutis.5 µ széles, elszórtan álló elemkötegekkel; a végsejtek szubkavátos vagy szubkapitális sejtekből állnak.

Hasonló fajok

1. Laccaria proxima

   Nagyobb, fibrillózusabb szárral.

2. Laccaria fraterna

   Elsősorban behurcolt fák alatt fordul elő, e.g. Eukaliptusz és akác.

3. Laccaria bicolor

   Különálló szárral rendelkezik, amely lila alappal és barnásbarna felső résszel rendelkezik.

4. Laccaria tortilis

   Kicsi, csalóka gomba, csavart kalapú.

5. Laccaria ochropurpurea

   Szintén sokkal nagyobb és lila kopoltyúval rendelkezik.

Taxonómia és etimológia

A Laccaria laccata nevű erdei gombát eredetileg Giovanni Antonio Scopoli tiroli természettudós írta le 1772-ben Agaricus laccatus néven. Később, 1884-ben Mordecai Cubitt Cooke adta neki a jelenlegi binomiális nevét. A "laccata" fajnév a latin "lakkozott" vagy "fényes" jelentésű melléknévből származik. Régebben Clitocybe laccata néven is ismerték. Az Észak-Amerikában leggyakrabban előforduló fajta a var. pallidifolia, amelyet Charles Horton Peck írt le.

A Laccaria laccata a széles körben elterjedt Laccaria gombafaj nemzetség típusfaja. A más laskagombákkal való kapcsolata nem teljesen világos, de jelenleg a Hydnangiaceae családba sorolják.

A Laccaria laccata változatos megjelenése miatt kapta a köznapi nevét, amely magában foglalja a "fénytelen laccaria"-t is. A zapotec népek Beshia ladhi biinii néven is említik, amely név a Laccaria nemzetség más tagjaival közös.

Szinonimák és fajták

• Agaricus carneolaccatus Hoffmann (1789), Nomenclator fungorum, 1, p. 190

• Agaricus carneus Schaeffer (1774), Fungorum qui in Bavaria et Palatinatu circa Ratisbonam, 4, p. 71, lap. 304

• Agaricus farinaceus var. 2 subfarinaceusPurton (1821), An appendix to Midland flora, 3(1), p. 214

• Agaricus farinaceus Withering (1776), A botanical arrangement of all the vegetables (Az összes zöldségek botanikai elrendezése) ... Nagy-Britanniában, 2, p. 760

• Agaricus janthinus Sobolewski (1799), Flora Petropolitana, p. 298

• Agaricus laccatus Scopoli (1772), Flora carniolica, Edn 2, 2, p. 444 (Basionyme) Sanctionnement : Fries (1821)

• Agaricus laccatus var. a subcarneus(Batsch) Duby (1830), Botanicon gallicum seu synopsis plantarum in flora Gallica, Edn 2, 2, p. 837

• Agaricus lividopurpureus Withering (1792), A botanical arrangement of British plants, Edn 2, 3, p. 366

• Agaricus subcarneus Batsch (1786), Elenchus fungorum, continuatio prima, p. 123, fül. 19, ábra. 100

• Amanita carnea Lamarck (1783), Encyclopédie méthodique, Botanique, 1, p. 108

• Camarophyllus laccatus (Scopoli) P. Karsten (1879), Bidrag till kännedom af Finlands natur och folk, 32, p. 231

• Clitocybe laccata (Scopoli) P. Kummer (1871), Der fürher in die pilzkunde, p. 122

• Clitocybe ohioensis Mont.

• Collybia laccata (Scopoli) Quélet (1888), Flore mycologique de la France et des pays limitrophes, p. 237

• Laccaria farinacea (Gray) Singer, 1973

• Singer, 1947

• Omphalia amethysteus (Bull.) Gray, 1821

• Omphalia farinacea Gray, 1821

• Omphalia laccata (Scopoli) Quélet (1886), Enchiridion fungorum in Europa media et praesertim in Gallia vigentium, p. 26

• Russuliopsis laccata (Scopoli) J. Schröter (1889), in Cohn, Kryptogamen-flora von Schlesien, 3(1), p. 622

Források:

1. kép - Szerző: H: Jean-Pol GRANDMONT (CC BY-SA 3.0 Unported)

Fénykép 2 - Szerző: Michel Langevendev (2. kép) Michel Langeveld (CC BY-SA 4.0 nemzetközi)

3. kép - Szerző: B: Michel Langeveld (CC BY-SA 4.0 nemzetközi)

Zonda Grattus (CC BY 3.0 Nem portolva)

5. kép - Szerző: S: Nina Filippova (CC BY 4.0 Nemzetközi)