Laetiporus sulphureus
Amit tudnia kell
A Laetiporus sulphureus egy Európában és Észak-Amerikában található konzolos gombafaj (fákon növő gombák). A Laetiporus sulphureus élénksárga, polcszerű struktúrákat képez a fákon, amelyek az öregedés során bézs vagy szürke színűvé válnak. Az alja kopoltyúk helyett csövekből áll. Ez a gomba lehet szaprofita vagy gyenge parazita, és barna kockás rothadást okozhat a gazdafák magfáján. Bár fiatalon ehető, egyeseknél mellékhatások léphetnek fel.
A legjobban a szélét lehet megenni, míg a belső része parafás vagy fás lehet, és körülbelül egy órán át kell főzni. Létezik egy másik gombafaj, a Laetiporus cincinatus, amely ehető, és a talajban lévő fából nő. A Laetiporus sulphureus azonban egyeseknél gyomorproblémákat okozhat, ezért fontos, hogy először kis mennyiséget próbáljunk ki belőle.
A Laetiporus sulphureus legnagyobb ismert példányát 1990. október 15-én találták a New Forestben, Hampshire-ben, az Egyesült Királyságban, és 45 kilogrammot nyomott.
A gomba a Laetiporus sulphureus lektint (LSL) termeli, amely hemolitikus és hemagglutinációs aktivitást mutat. Ez a lektin képes a sejtek lízisére és agglutinálására is, így hemolitikus lektinné válik. A hemolitikus lektinek olyan cukormegkötő fehérjék, amelyek szénhidrátokhoz kötődve képesek ezeket a tevékenységeket végezni.
Egyéb nevek: Erdei rák, Kénes polipóra, Kénes polc, Erdei csirke , Német (Schwefelporling).
Gomba azonosítása
-
Termőtest
Legfeljebb 35.90 cm (43 hüvelyk) átmérőjű; általában több vagy több, oldalirányú, polcos alakzatban elhelyezkedő, egyedi sapkából áll, de néha rozettákat alkot, ha kidőlt fatörzs tetején nő.
-
Kupakok
A kalapok 5.91-9.15-25 cm (84 hüvelyk) átmérőjű, és akár 7 cm-es is lehet.20 cm mélyen. A gombák legyező alakúak, félkör alakúak vagy szabálytalan alakúak, simák vagy ráncosak, és szarvasbőr-szerű a textúrájuk. A gomba frissen élénksárga vagy élénk narancssárga színű, sárga szegéllyel, amely idővel tompulhat. Ahogy a gomba öregszik, a színe tompa sárgássá halványul, végül majdnem fehérré válik.
-
Pórusfelület
A fényes vagy tompa sárgától a tompa sárgáig (vagy ritkán fehér; lásd a fenti tárgyalást); nem zúzódásos; 2-4 kör alakú vagy szögletes pórussal mm-enként; csövek 0-0.20 hüvelyk (5 mm) mély; tompa sárgás színűre halványul.
-
Hús
Vastag; fiatalon puha és vizes, majd keményebbé válik, végül meszessé válik és szétmorzsolódik; fehér vagy halványsárga; szeleteléskor nem változik.
-
Szag és íz
Nem jellegzetes.
-
Spóranyomat
Fehér.
-
Élőhely
Élősködő és szaprobita élő és elpusztult tölgyeken (néha más keményfák fáján is); vörösesbarna, kockás szívrothadást okoz, a fa repedéseiben fehér micélium vékony területei láthatók; egyéves; egymagában vagy jellemzően a talaj felett polcos csomókban nő; nyáron és ősszel, ritkán télen és tavasszal; a Sziklás-hegységtől keletre széles körben elterjedt.
-
Mikroszkópos jellemzők
Spórák 5.5-7 x 3.5-5 µm; ellipszoid; sima; KOH-ban hialin; inamyloid; inamyloid. Hümniális cisztidiumok nem találhatók. A kontextuális hifarendszer dimitikus. Kontextuális kötőhifák 4-14 µm szélesek; gyakran elágazóak; aszeptikusak; sima; fala 1-2 µm vastag; KOH-ban hialinszerűek. Himenialis trama generatív hifák 4-7 µm szélesek; csőszerűek és elágazás nélküliek; általában párhuzamosak; szeptikusak; simák; vékonyfalúak; KOH-ban hialinok. Fogókapcsolatok nem találhatók.
Hasonló fajok
-
Laetiporus cincinnatus
A keleti régió keményfás erdeiben megtalálható, de jellemzően gyökér- és tönkrothadásos gomba, amely a fa tövében vagy a talajon jelenik meg a közelben. Rózsaszínes-narancsos árnyalatokkal, fehéres pórusfelülettel és kisebb spórákkal rendelkezik.
-
Kalapja barna, de már a növekedés kezdetén sárgás-kénes, az apró pórusok, fehéres-sárgás, és mindenekelőtt, ha megérintik, rövid idő alatt feketévé válik. Ebből a polipórából, valamint más polipórákból is léteznek anamorf formák, amelyek a fajra jellemző színeződéssel, de pórusos felület nélkül, kisebbek, és klamidospórákkal szaporodnak.
-
Kalapja barna pikkelyekkel, fehér pórusokkal és rövid, zömök szárral rendelkezik, amely a tövénél feketésbarna színű.
Egészségügyi előnyök
-
Citotoxikus és rákellenes hatások
A L. L. termőtestéből izolált triterpenoidok és szeszkviterpenoidok. A sulphureusról kimutatták, hogy citotoxikus és potenciális rákellenes tulajdonságokkal rendelkezik. Az eburikonsav, a fő bioaktív metabolit gátolja a gyulladásos mediátorok felszabadulását és csökkenti a proinflammatorikus citokinek szintjét.
-
Antimikrobiális hatás
L. sulphureus antimikrobiális hatást mutatott a gram-pozitív és gram-negatív baktériumok széles spektrumával szemben, beleértve az MRSA-t és a glikopeptid-rezisztens törzseket is. Gombaellenes aktivitást is mutatott különböző törzsekkel szemben.
-
Gyulladáscsökkentő hatás
Az exopoliszacharidok és lanosztán triterpenoidok jelenléte a L. sulphureus gyulladáscsökkentő hatásának tulajdonítják. Védi a sejteket az apoptózistól és gátolja a gyulladáskeltő mediátorokat, mint a nitrogén-oxid, a prosztaglandin E2 és a TNF-α, jelentős citotoxicitás nélkül.
-
Hipoglikémiás hatás
L. sulphureus hipoglikémiás hatást mutatott ki patkányoknál egyszeri adagban sztreptozotocin indukált cukorbetegségben, és potenciálisnak bizonyult a hasnyálmirigy β-szigetsejtjeinek regenerálásában. A dehidrotrametenolsav és az eburikósav szintén antidiabetikus tulajdonságokkal és terápiás potenciállal rendelkezik a 2-es típusú cukorbetegség és a hiperlipidémia kezelésében.
Laetiporus sulphureus Nutrion
Tápértéke 360 kcal/100 g friss termőtest, teljes szénhidráttartalma 64 kcal/100 g volt.9, fehérjék 11.9 és a zsírok 5.9 g/100 g a termőtest száraz tömegéből. A zsírokat a 16-20 szénatomos hosszú szénláncú zsírsavak és a 16-24 szénatomos zsírsavak etil-észterei, valamint a szterolok (ergoszterin, ergosta-7,22-dien-3β-ol, ergosta-7-en-3β-ol és 24-etil-kolesztán-3β-ol) képviselik
Laetiporus sulphureus Főzési megjegyzések
-
Tisztítás
Főzés előtt alaposan meg kell tisztítani a gombát, hogy eltávolítsuk a szennyeződéseket, törmelékeket és rovarokat. Ezt megteheti úgy, hogy nedves papírtörlővel óvatosan megtörli őket, vagy puha sörtéjű kefével átkeféli őket.
-
Elkészítés
A fagomba kemény, rostos szerkezetű, és ha nem megfelelően készítik el, kemény lehet. A zsengébbé tétel érdekében szeletelje vagy vágja fel harapható darabokra, és főzze lassan és lassan. Alternatívaként főzés előtt néhány percig forró vízben blansírozhatja őket.
-
Főzési módszerek
A Laetiporus sulphureus gomba sokoldalúan felhasználható és sokféleképpen elkészíthető. Lehet párolni, kevergetve sütni, sütni, grillezni vagy akár mélyhűtött formában sütni. Vegetáriánus és vegán ételekben is kiváló húspótló.
-
Ízpárosítások
A csirkegombának finom, diós íze van, amely jól párosítható számos összetevővel. Kiegészítik a fokhagymát, a hagymát és az olyan fűszernövényeket, mint a kakukkfű és a rozmaring. Jól illik savas összetevőkhöz, például paradicsomhoz, citromhoz és ecethez.
-
Tárolás
A friss Laetiporus sulphureus gomba akár egy hétig is eltartható a hűtőszekrényben. Az eltarthatóság meghosszabbítása érdekében forró vízben blansírozhatja, majd akár hat hónapig is lefagyaszthatja.
-
Biztonság
Mint minden vadon termő gombát, a Laetiporus sulphureus-t is feltétlenül szükséges megfelelően azonosítani fogyasztása előtt. Fontos továbbá, hogy alaposan megfőzzük őket, hogy elkerüljük az esetleges gyomor-bélrendszeri problémákat. Ha kétségei vannak a gomba biztonságosságával kapcsolatban, jobb, ha teljesen elkerüli a fogyasztását.
Recept: Recept: A gombát a következő recept alapján készítsük el: Részeges erdei csirke
Hozzávalók
-
1 font. Chicken of the Woods gomba, megtisztítva és 1/4″ vastag szeletekre vágva
-
1/2 csésze száraz fehérbor
-
1 közepes hagyma, 1/4″-os kockákra vágva
-
3-4 gerezd fokhagyma, apróra vágva
-
2 evőkanál. olívaolaj
-
Tengeri só és fekete bors, ízlés szerint
-
Választható: frissen vágott fűszernövények (például kakukkfű vagy oregánó)
Utasítások
-
Egy közepes méretű serpenyőben melegítsük fel az olívaolajat közepesen magas hőfokon.
-
Amikor az olaj kezd illatozni (a füstpont előtt), adjuk hozzá a Chicken of the Woods-t, keverjük meg, hogy bevonja a gombát. Főzzük 5 percig.
-
Adjuk hozzá a hagymát, a fokhagymát, a sót és a borsot. Keverjük meg, és főzzük további 5-7 percig, amíg a hagyma barnulni kezd.
-
Adjunk hozzá ¼ csésze bort, és forraljuk fel a keveréket.
-
Főzzük, amíg az összes folyadék felszívódik, kb. 10 percig, majd adjuk hozzá a maradék ¼ csésze bort, keverjük meg, és pároljuk tovább. Ha a gomba az összes folyadék felszívódása után még mindig túl kemény, adjon hozzá még több folyadékot, és főzze tovább. Egyébként vegyük le a tűzről, és tálaljuk grillezett vagy pirított ropogós kenyér tetején, olívaolajjal vagy vajjal megkenve, frissen vágott zöldfűszerekkel megszórva.
Recept: Receptek: A főzőlapok és a főzőtálak a következő receptek alapján készülnek Délvidéki sült csirke
Hozzávalók
-
2 nagy erdei csirke gomba
-
1/4 c En-Er-G tojáspótló
-
1/2 ek víz
-
3 evőkanál siracha/csípős szósz
-
1 c önsütő liszt
-
1 teáskanál só
-
1 teáskanál bors
-
növényi olaj a sütéshez
Útmutató
-
Alaposan mossa és tisztítsa meg a gombát, és vágja a kívánt méretűre.
-
A tojáspótlót és a vizet egy tálban habosra és sűrűre verjük. Adja hozzá a siracha/csípős szószt.
-
Egy piteformában vagy 8×8-as sütőedényben keverje össze az öntetlisztet, a sót és a borsot.
-
Melegítsünk legalább 3 hüvelyknyi zöldséget egy edényben (én az 1973-as évjáratú Fry Daddy-t használtam), amíg egy csepp víz az olajba dobva pattogni és pattogni nem kezd.
-
A gombát a tojáspótló keverékbe, majd a lisztbe mártjuk, és minden egyes darabot alaposan bevonunk.
-
Egyszerre két-három gombadarabot süssön, ügyelve arra, hogy ne zsúfolódjon össze, mert az csökkenti az olaj hőmérsékletét.
-
Ha aranybarna, tegyük papírtörlőre, hogy a felesleges olajat lecsöpögtessük.
Recept: A lisztet és a lisztet az alábbi receptek szerint keverjük össze: - A lisztet és a lisztet a következő receptek szerint keverjük össze: Csirkés-gombás hasábburgonya
Hozzávalók
-
2 font yukon gold burgonya hámozva
-
1/4 csésze bio fűvel táplált vaj vagy ghee vagy ghee (kókuszolaj, ha vegán)
-
1 nagy hagyma vékonyan felszeletelve
-
1 borda zeller vékonyan felszeletelve
-
1 közepes sárgarépa meghámozva & reszelt
-
3 csésze erdei csirkegomba megtisztítva, csak a zsenge széleket, durvára vágva
-
3 evőkanál főzősherry vagy száraz fehérbor
-
1/4 csésze friss petrezselyem, apróra vágva
-
2 evőkanál friss metélőhagyma, apróra vágva
-
1/2 citrom citromhéj, hámozva
-
Tengeri só
-
Fekete bors
Útmutató
-
Főzzük a burgonyát sós vízben 20 percig. Hűtsük le és szeleteljük fel vastagon.
-
Egy nagy serpenyőben közepes/magas hőfokon, vajon megpároljuk a hagymát, a zellert és a sárgarépát.
-
Adjuk hozzá a csirkegombát és locsoljuk meg sherryvel, majd mérsékeljük a hőfokot 2-3 percre. Hagyjuk a gombát megfőni és a folyadékot elpárologni.
-
Adjuk hozzá a burgonyát, a fűszernövényeket, a citromhéjat és ízesítsük ízlés szerint. Növeljük a hőfokot, és süssük ropogós barnára.
Taxonómia és etimológia
A Laetiporus sulphureust Pierre Bulliard francia mikológus nevezte el 1789-ben Boletus sulphureus néven. Később, 1920-ban William Murrill amerikai mikológus átnevezte. A Laetiporus név jelentése "fényes pórusú", a sulphureus pedig "a kén színe"."
Az Észak-Amerikában végzett további vizsgálatok kimutatták, hogy a korábban L. sulphureus. A valódi L. sulphureus a Sziklás-hegységtől keletre eső területekre korlátozódhat. Az észak-amerikai gyűjtésekből származó különböző DNS-szekvenciák filogenetikai elemzései öt különböző csoportot mutattak ki a Laetiporus kládon belül. Sulphureus I. kládba tartozik a fehér pórusú L. sulphureus, míg a Sulphureus II. kládban sárga pórusú L. sulphureus.
Szinonimák és változatok
-
Boletus caudicinus Scop., 1772
-
Boletus citrinus J.J. Planer, 1788
-
Boletus coriaceus Huds., 1778
-
Boletus lingua-cervina Schrank, 1789
-
Boletus ramosus Bull., 1791
-
Boletus sulphureus Bull., 1789
-
Boletus tenax Bolton, 1788
-
Ceriomyces aurantiacus (Pat.) Sacc., 1888
-
Ceriomyces neumanii Bres., 1920
-
Cladomeris casearius (Fr.) Quél., 1886
-
Cladomeris sulphurea (Bull).) Bigeard & H. Guill., 1909
-
Cladomeris sulphurea var. ramosa (Bull.) Quél., 1886
-
Cladoporus ramosus (Bull).) Pers., 1818
-
Cladoporus sulphureus (Bull).) Teixeira, 1986
-
Grifola sulphurea (Bull.) Pilát, 1934
-
Grifola sulphurea f. conglobata Pilát, 1936
-
Laetiporus cincinnatus (Morgan) Burds., Banik & T.J. Volk, 1998
-
Laetiporus speciosus Battarra ex Murrill, 1904
-
Laetiporus versisporus (Lloyd) Imazeki, 1943
-
Leptoporus casearius (Fr.) Quél., 1888
-
Leptoporus ramosus (Bull.) Quél., 1888
-
Leptoporus sulphureus (Bull.) Quél., 1888
-
Merisma sulphureum (Bull.) Gillet, 1878
-
Polypilus casearius (Fr.) P. Karst., 1882
-
Polypilus caudicinus (Schaeff). ex J. Schröt.) P. Karszt., 1889
-
Polypilus sulphureus (Bull).) P. Karszt., 1889
-
Polyporellus caudicinus P. Karst. ex Sacc., 1912
-
Polyporellus rubricus (Berk.) P. Karszt., 1879
-
Polyporus casearius Fr., 1838
-
Polyporus caudicinus Schaeff. ex J. Schröt., 1888
-
Morgan, 1885
-
Polyporus ramosus (Bull.) Gray, 1821
-
Polyporus rostafinskii Błoński, 1888
-
Polyporus rubricus Berk., 1851
-
Polyporus sulphureus (Bull.) Fr., 1821
-
Polyporus todari Inzenga, 1869
-
Ptychogaster aurantiacus Pat., 1885
-
Ptychogaster aureus Lloyd, 1920
-
Ptychogaster versisporus (Lloyd) Lloyd, 1920
-
Sistotrema sulphureum (Bull).) Rebent., 1804
-
Sporotrichum versisporum (Lloyd) Stalpers, 1984
-
Stereum speciosum Fr., 1871
-
Tyromyces sulphureus (Bull.) Donk, 1933
Laetiporus sulphureus Video
Források:
1. kép - Szerző: J: Aimee Lusty (CC BY 4.0 Nemzetközi)
2. kép - Szerző: Ph: Gargoyle888 (CC BY 3.0 Unported)
3. kép - Szerző: B: Jay Sturner (CC BY 2.0 Generikus)
4. kép - Szerző: Lee Collins (Public Domain)