Craterellus lutescens

Amit tudnod kell

A Craterellus lutescens általában vizes élőhelyeken található, és élénk színeivel tűnik ki. Ellentétben a C. tubaeformis, amelynek szürke a hüméniuma (a kalap alsó felülete), C. A lutescens narancssárga vagy fehér hüméniummal rendelkezik. A C. lutescens szabálytalanul karéjos és színe a barnától a bisztréig változik. A C. lutescens esetében élénkebb színűek, mint a C. tubaeformis. A hüménium szinte sima vagy enyhén erezett lehet, és rózsaszínűnek tűnik, míg a szár sárgás-narancsos.

C. A lutescens nemcsak ehető, hanem sárga színezékek előállítására is használják. Néha "sárgalábúnak" is nevezik, és általában nedves tűlevelű erdőkben és nedves területeken található, gyakran mohában nő. A Cantharellales rendjén belül a Hydnaceae családba tartozik.

C. A lutescens finom ízéről és zamatáról ismert. Különböző ételekben, például rántottában, mártásokban, levesekben, palacsintákban és halkészítményekben használható. Porított formában fűszerként is használható. Aranysárga színe és erdei íze miatt keresett alapanyag. A gomba édes és kellemes, sárgabarackhoz hasonló ízű. Ízének fokozására száraz vagy édes muskotályborban is áztatható. Ezenkívül a C. a lutescens gátló hatást fejt ki a trombinra, a véralvadási enzimre.

Egyéb nevek: Sárga láb, Arany csicsóka, német (Starkriechender Trompetenpfifferling), japán (トキイロラッパタケ).

Gomba azonosítása

Röviden: A Craterellus lutescens megkülönböztető jegyeiről ismerhető fel. A kupakja 0.79-2.36 hüvelyk széles, sekély vagy mély váza alakú, és barnás színű lehet. A sapka alsó része pasztell narancssárga és kissé ráncos lehet. A szár üreges, élénk narancssárga, csúszós, fehér alapon fehér. A hús színe nem változik, íze édes, sárgabarackszerű. A spórák lenyomata krémsárga. Ezek a gombák általában nedves tűlevelű mocsarakban, tűlevelű fák közelében találhatók, nyáron és ősszel gyakran szorosan egymás mellett, mohán vagy lebomlott mohás fatörzseken nőnek. Európában, Észak-Amerikában, a Karib-térségben, Közép-Amerikában és Nyugat-Ázsiában fordul elő. Mikroszkóp alatt vizsgálva a spórák sima és átlátszóak, és a gombának sajátos sejtkapcsolatai vannak, amelyeket kapcsos kapcsolatoknak neveznek.

1. Sapka

   A sapka 0.79-2.36 hüvelyk (2-6 cm) széles és sekély vagy mély váza alakú. Lehet sima vagy veleszületett barna fibrillákkal rendelkező. A szín a barnától a narancsos barnáig vagy barnás narancsig terjed, amely barnára halványul.

2. Felszín alatti

   A sapka alsó felülete a száron végigfut, és lehet sima vagy enyhén ráncos. Pasztell narancssárga színű.

3. Szár

   A szár 0.79-2.36 hüvelyk (2-6 cm) hosszú és 4-11 mm vastag, egyenlő szélességű vagy az alap felé enyhén elvékonyodó. Üreges, élénk narancssárga, és csúszós szerkezetű. A szár tövénél lévő bazális micélium fehér.

4. Hús

   A hús fehéres a kalapban és narancssárgás a szárkéregben. Nem túl tömör és nem változik a színe.

5. Szag és íz

   Nincs jellegzetes szaga. Íze a sárgabarackhoz hasonlóan édes és kellemes.

6. Spóratenyomat

   Krémszínű sárgás.

7. Élőhely:

   Ez a gomba egyfajta mikorrhiza szervezet, amely gyakran megtalálható a nedves tűlevelű mocsarakban, különösen a tűlevelű fákhoz társulva. A nyári és az őszi szezonban szorosan együtt nő, gyakran mohában vagy lebomlott mohás fatörzseken. Eredetileg Európában írták le, de Észak-Amerika különböző részein is megtalálható, beleértve Északkeletet, a középnyugati régió felső részét, az Appalache-hegységet és Mexikót, valamint a Karib-térséget, Közép-Amerikát és Nyugat-Ázsiát.

8. Mikroszkópos jellemzők

   A spórák 10-13 x 7-8 µm méretűek és subellipsoid vagy széles amygdaliform alakúak. Sima és KOH-ban hialin (átlátszó), gyakran egyetlen nagy olajcseppel. A spóratermelésért felelős bazídiumok négy sterigmával rendelkeznek és 50-60 x 7-9 µm-esek. A hümniális cisztidiumok nincsenek jelen. A gomba felső felületén 5-10 µm széles, hengeres elemekből álló laza trichoderma képződik. Ezek a sejtek szeptumokkal és falakkal rendelkeznek, amelyek 0.5 µm vastag. KOH-ban a hialintól a barnásig terjedő színűnek tűnnek, a végsejtek lekerekített csúcsúak. A sejtosztódás szempontjából fontos kapcsok vannak jelen ebben a gombában.

Hasonló fajok

1. Cantharellus tubaeformis

   Átlyuggatott barna sapkát mutatnak, bár kevésbé élénk szárszínt mutatnak, és az alsó felületükön kopoltyúkat utánzó kopoltyúkat viselnek.

2. Craterellus ignicolor

   Hasonló termetű és szárszínű, de élénk narancssárga-sárga sapkát mutat, amelyet szimulált kopoltyúk vagy kifejezett mély ráncok díszítenek.

3. Craterellus odoratus

   Mélyen vázaszerű alakkal büszkélkedhet, nincs határozottan meghatározott szára, és narancssárga színárnyalatú.

4. Cantharellus lateritius

   Viszonylag sima alfelületű, de zömök és testes testalkatú, teljesen sárga színű (jellemzően száraz tölgyerdőkben található).

Szinonimák és fajták

• Helvella tubaeformis Schaeffer (1774), Fungorum qui in Bavaria et Palatinatu circa Ratisbonam, 4, p. 104, fül. 157 ("Elvela") (nom. illegit.)

• Agaricus aurora Batsch (1783), Elenchus fungorum, p. 93

• Helvella cantharelloides Bulliard (1790), Herbier de la France, 10, tab. 473, ábra. 3

• Agaricus cantharelloides (Bulliard) Sowerby (1796), Coloured figures of English fungi or mushrooms, tab. 47

• Merulius villosus Persoon (1798), Icones et descriptiones fungorum minus cognitorum, 1, p. 17, tab. 6, ábra. 1

• Merulius tubiformis (Schaeffer) Persoon (1800), Commentarius fungorum Bavariae indigenorum icones pictas, p. 62

• Merulius lutescens Persoon (1801), Synopsis methodica fungorum, p. 489 (Basionyme) Sanctionnement : Fries (1821)

• Merulius cantharelloides (Bulliard) Schumacher (1803), Enumeratio plantarum in partibus Saellandiae septentrionalis et orientalis, 2, p. 368 (nom. illegit.)

• Cantharellus villosus (Persoon) Ditmar (1814), in Sturm, Deutschlands flora, Abt. III, die pilze Deutschlands, 1, p. 61, fül. 30

• Cantharellus lutescens (Persoon) Fries (1821), Systema mycologicum, 1, p. 320

• Merulius xanthopus Persoon (1825), Mycologia europaea, seu complet omnium fungorum in variis europaeae regionibus detectorum enumeratio, 2, p. 19, tab. 13, ábra. 1

• Merulius tubiformis var. ß lutescens (Persoon) Persoon (1825), Mycologia europaea, seu complet omnium fungorum in variis europaeae regionibus detectorum enumeratio, 2,

• Merulius undulatus subsp.* cervinus Persoon (1825), Mycologia europaea, seu complet omnium fungorum in variis europaeae regionibus detectorum enumeratio, 2, p. 20

• Merulius auroreus Persoon (1825), Mycologia europaea, seu complet omnium fungorum in variis europaeae regionibus detectorum enumeratio, 2, p. 19

• Cantharellus xanthopus (Persoon) Duby (1830), Botanicon gallicum seu synopsis plantarum in flora Gallica, Edn 2, 2, p. 799

• Trombetta lutescens (Persoon) Kuntze (1891), Revisio generum plantarum, 2, p. 873

• Craterellus cantharelloides var. villosus (Persoon) Quélet (1896) [1895], Compte rendu de l'Association française pour l'avancement des sciences, 24(2), p. 619

• Merulius luteolus Kuntze (1898), Revisio generum plantarum, 3, p. 494

• Cantharellus lutescens f. vitellinus P. Bouchet (1961), Bulletin de la Fédération française Société de sciences naturelles de Versailles, série 2, 24, p. 45 (nom. inval.)

• Cantharellus aurora (Batsch) Kuyper (1990), Rivista di micologia, 33(3), p. 249

Gomba azonosítása

Forrás:

Az összes fotót az Ultimate Mushroom csapata készítette, és az Attribution-ShareAlike 4.0 International licenc alatt felhasználhatók saját célokra.