Craterellus lutescens
Amit tudnod kell
A Craterellus lutescens általában vizes élőhelyeken található, és élénk színeivel tűnik ki. Ellentétben a C. tubaeformis, amelynek szürke a hüméniuma (a kalap alsó felülete), C. A lutescens narancssárga vagy fehér hüméniummal rendelkezik. A C. lutescens szabálytalanul karéjos és színe a barnától a bisztréig változik. A C. lutescens esetében élénkebb színűek, mint a C. tubaeformis. A hüménium szinte sima vagy enyhén erezett lehet, és rózsaszínűnek tűnik, míg a szár sárgás-narancsos.
C. A lutescens nemcsak ehető, hanem sárga színezékek előállítására is használják. Néha "sárgalábúnak" is nevezik, és általában nedves tűlevelű erdőkben és nedves területeken található, gyakran mohában nő. A Cantharellales rendjén belül a Hydnaceae családba tartozik.
C. A lutescens finom ízéről és zamatáról ismert. Különböző ételekben, például rántottában, mártásokban, levesekben, palacsintákban és halkészítményekben használható. Porított formában fűszerként is használható. Aranysárga színe és erdei íze miatt keresett alapanyag. A gomba édes és kellemes, sárgabarackhoz hasonló ízű. Ízének fokozására száraz vagy édes muskotályborban is áztatható. Ezenkívül a C. a lutescens gátló hatást fejt ki a trombinra, a véralvadási enzimre.
Egyéb nevek: Sárga láb, Arany csicsóka, német (Starkriechender Trompetenpfifferling), japán (トキイロラッパタケ).
Gomba azonosítása
Röviden: A Craterellus lutescens megkülönböztető jegyeiről ismerhető fel. A kupakja 0.79-2.36 hüvelyk széles, sekély vagy mély váza alakú, és barnás színű lehet. A sapka alsó része pasztell narancssárga és kissé ráncos lehet. A szár üreges, élénk narancssárga, csúszós, fehér alapon fehér. A hús színe nem változik, íze édes, sárgabarackszerű. A spórák lenyomata krémsárga. Ezek a gombák általában nedves tűlevelű mocsarakban, tűlevelű fák közelében találhatók, nyáron és ősszel gyakran szorosan egymás mellett, mohán vagy lebomlott mohás fatörzseken nőnek. Európában, Észak-Amerikában, a Karib-térségben, Közép-Amerikában és Nyugat-Ázsiában fordul elő. Mikroszkóp alatt vizsgálva a spórák sima és átlátszóak, és a gombának sajátos sejtkapcsolatai vannak, amelyeket kapcsos kapcsolatoknak neveznek.
-
Sapka
A sapka 0.79-2.36 hüvelyk (2-6 cm) széles és sekély vagy mély váza alakú. Lehet sima vagy veleszületett barna fibrillákkal rendelkező. A szín a barnától a narancsos barnáig vagy barnás narancsig terjed, amely barnára halványul.
-
Felszín alatti
A sapka alsó felülete a száron végigfut, és lehet sima vagy enyhén ráncos. Pasztell narancssárga színű.
-
Szár
A szár 0.79-2.36 hüvelyk (2-6 cm) hosszú és 4-11 mm vastag, egyenlő szélességű vagy az alap felé enyhén elvékonyodó. Üreges, élénk narancssárga, és csúszós szerkezetű. A szár tövénél lévő bazális micélium fehér.
-
Hús
A hús fehéres a kalapban és narancssárgás a szárkéregben. Nem túl tömör és nem változik a színe.
-
Szag és íz
Nincs jellegzetes szaga. Íze a sárgabarackhoz hasonlóan édes és kellemes.
-
Spóratenyomat
Krémszínű sárgás.
-
Élőhely:
Ez a gomba egyfajta mikorrhiza szervezet, amely gyakran megtalálható a nedves tűlevelű mocsarakban, különösen a tűlevelű fákhoz társulva. A nyári és az őszi szezonban szorosan együtt nő, gyakran mohában vagy lebomlott mohás fatörzseken. Eredetileg Európában írták le, de Észak-Amerika különböző részein is megtalálható, beleértve Északkeletet, a középnyugati régió felső részét, az Appalache-hegységet és Mexikót, valamint a Karib-térséget, Közép-Amerikát és Nyugat-Ázsiát.
-
Mikroszkópos jellemzők
A spórák 10-13 x 7-8 µm méretűek és subellipsoid vagy széles amygdaliform alakúak. Sima és KOH-ban hialin (átlátszó), gyakran egyetlen nagy olajcseppel. A spóratermelésért felelős bazídiumok négy sterigmával rendelkeznek és 50-60 x 7-9 µm-esek. A hümniális cisztidiumok nincsenek jelen. A gomba felső felületén 5-10 µm széles, hengeres elemekből álló laza trichoderma képződik. Ezek a sejtek szeptumokkal és falakkal rendelkeznek, amelyek 0.5 µm vastag. KOH-ban a hialintól a barnásig terjedő színűnek tűnnek, a végsejtek lekerekített csúcsúak. A sejtosztódás szempontjából fontos kapcsok vannak jelen ebben a gombában.
Hasonló fajok
-
Átlyuggatott barna sapkát mutatnak, bár kevésbé élénk szárszínt mutatnak, és az alsó felületükön kopoltyúkat utánzó kopoltyúkat viselnek.
-
Craterellus ignicolor
Hasonló termetű és szárszínű, de élénk narancssárga-sárga sapkát mutat, amelyet szimulált kopoltyúk vagy kifejezett mély ráncok díszítenek.
-
Craterellus odoratus
Mélyen vázaszerű alakkal büszkélkedhet, nincs határozottan meghatározott szára, és narancssárga színárnyalatú.
-
Cantharellus lateritius
Viszonylag sima alfelületű, de zömök és testes testalkatú, teljesen sárga színű (jellemzően száraz tölgyerdőkben található).
Szinonimák és fajták
-
Helvella tubaeformis Schaeffer (1774), Fungorum qui in Bavaria et Palatinatu circa Ratisbonam, 4, p. 104, fül. 157 ("Elvela") (nom. illegit.)
-
Agaricus aurora Batsch (1783), Elenchus fungorum, p. 93
-
Helvella cantharelloides Bulliard (1790), Herbier de la France, 10, tab. 473, ábra. 3
-
Agaricus cantharelloides (Bulliard) Sowerby (1796), Coloured figures of English fungi or mushrooms, tab. 47
-
Merulius villosus Persoon (1798), Icones et descriptiones fungorum minus cognitorum, 1, p. 17, tab. 6, ábra. 1
-
Merulius tubiformis (Schaeffer) Persoon (1800), Commentarius fungorum Bavariae indigenorum icones pictas, p. 62
-
Merulius lutescens Persoon (1801), Synopsis methodica fungorum, p. 489 (Basionyme) Sanctionnement : Fries (1821)
-
Merulius cantharelloides (Bulliard) Schumacher (1803), Enumeratio plantarum in partibus Saellandiae septentrionalis et orientalis, 2, p. 368 (nom. illegit.)
-
Cantharellus villosus (Persoon) Ditmar (1814), in Sturm, Deutschlands flora, Abt. III, die pilze Deutschlands, 1, p. 61, fül. 30
-
Cantharellus lutescens (Persoon) Fries (1821), Systema mycologicum, 1, p. 320
-
Merulius xanthopus Persoon (1825), Mycologia europaea, seu complet omnium fungorum in variis europaeae regionibus detectorum enumeratio, 2, p. 19, tab. 13, ábra. 1
-
Merulius tubiformis var. ß lutescens (Persoon) Persoon (1825), Mycologia europaea, seu complet omnium fungorum in variis europaeae regionibus detectorum enumeratio, 2,
-
Merulius undulatus subsp.* cervinus Persoon (1825), Mycologia europaea, seu complet omnium fungorum in variis europaeae regionibus detectorum enumeratio, 2, p. 20
-
Merulius auroreus Persoon (1825), Mycologia europaea, seu complet omnium fungorum in variis europaeae regionibus detectorum enumeratio, 2, p. 19
-
Cantharellus xanthopus (Persoon) Duby (1830), Botanicon gallicum seu synopsis plantarum in flora Gallica, Edn 2, 2, p. 799
-
Trombetta lutescens (Persoon) Kuntze (1891), Revisio generum plantarum, 2, p. 873
-
Craterellus cantharelloides var. villosus (Persoon) Quélet (1896) [1895], Compte rendu de l'Association française pour l'avancement des sciences, 24(2), p. 619
-
Merulius luteolus Kuntze (1898), Revisio generum plantarum, 3, p. 494
-
Cantharellus lutescens f. vitellinus P. Bouchet (1961), Bulletin de la Fédération française Société de sciences naturelles de Versailles, série 2, 24, p. 45 (nom. inval.)
-
Cantharellus aurora (Batsch) Kuyper (1990), Rivista di micologia, 33(3), p. 249
Gomba azonosítása
Forrás:
Az összes fotót az Ultimate Mushroom csapata készítette, és az Attribution-ShareAlike 4.0 International licenc alatt felhasználhatók saját célokra.