Suillus grevillei
Amit tudnia kell
A Suillus grevillei, más néven Greville-bolete vagy vörösfenyő-bolete Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában általánosan elterjedt gomba. A kalapja élénksárga, a kor előrehaladtával sötétedik, és a nyálkás nyálkaréteg miatt mindig nedvesnek tűnik. A gomba pórusai a kalap alatt kezdetben élénksárga színűek, de érés közben elsötétednek, és rozsdaszínűvé válhatnak. A szár sárga, barna pikkelyekkel, fátyolszerű szoknyával, amely gyűrűs zónát képez.
Ez a faj a vörösfenyők alatt és körül terem, és húsa sok vizet tartalmaz. Ízének és állagának kiemelése érdekében fogyasztás előtt ajánlott a gombát szárítani. Bár a Suillus grevillei gyakori, a sapka bőrét és pórusait mindenképpen el kell távolítani, hogy elkerüljük a bennük lévő nyálka miatt esetlegesen fellépő gyomorpanaszokat. Ezt a gombafajtát általában nem frissen használják fel, de szeleteléssel, szárítással és újbóli hidratálással javítható.
Kelet-Európában bevett gyakorlat, hogy a nyálkás kalapréteget lehúzzák, a pórusokat eltávolítják, és csak a kalap húsát használják fel, amely jól átsütve fogyasztható.
Egyéb nevek: Greville's Bolete, Larch Bolete, Larch Suillus, Tamarack Jack, Lärksopp (Svédország), Zeltainā Sviestbeka (Lettország).
Gomba azonosítása
-
Kalap
Élénksárga 5-10 cm (2-4 in), idősebb példányoknál égetett narancssárgára sötétedik. Kezdetben domború, de az idősebb gombáknál laposodik. A sapka viszkózus és fényesnek tűnik még akkor is, ha száraz az időjárás, és nyálkával borított. A badius változatnak gesztenyebarna sapkája van.
-
Pórusok
Szivacsszerű, szögletes, élénksárga pórusok, amelyek az érés során sötétednek, és rozsdaszínűvé válnak.
-
Tönk
Sárga, barna pikkelyekkel a fátyolszerű szoknya alatt és sima felül. Mielőtt a gomba teljesen kinyílna, a pórusokat egy finom, pókhálószerű fátyol borítja, amely a kalap szélét a szárhoz köti, amikor ez leválik, ez alkotja a szoknyát.
-
Szoknya
A pórusok fölött a fátyolból maradt gyűrűs zóna, nem igazi szoknya.
-
Hús
Sárgás-narancssárga és sok vizet tartalmaz.
-
Élőhely:
A vörösfenyők alatt és körül.
-
Spóratenyomat
Oche-sienna színű.
-
Íz és szag
Ez a gomba olyan sok vizet tartalmaz, hogy szárításra van szüksége, hogy ízt és textúrát kapjon, de mivel annyi vizet tartalmaz, szinte semmivé szárad, egyébként levesekhez és pörköltekhez adható, hogy nagyobb tömegűvé tegye azokat.
Hasonló fajok
-
Nagyon hasonló, de nincs szárgyűrűje.
Taxonómia és etimológia
1832-ben Johann Friedrich Klotzsch német botanikus-mikológus tudományos nevet adott egy gombafajtának, amelyet Boletus grevillei néven nevezett el. Később, 1945-ben egy másik tudós, Rolf Singer megváltoztatta a nevét Suillus grevillei-re.
A "Suillus" név a latin disznó (sertés) szóból származik, mivel ezeknek a gombáknak zsíros kalapjuk van. A "grevillei" különleges név Robert Kaye Greville skót botanikus és mikológus tiszteletére született, aki tehetséges művész volt, és élénken érdeklődött a természet iránt.
Szinonimák és fajták
-
Boletus flavus Withering (1792), A botanical arrangement of British plants, Edn 2, 3, p. 415
-
Boletus elegans Schumacher (1803), Enumeratio plantarum in partibus Saellandiae septentrionalis et orientalis, 2, p. 374
-
Boletus decurrens Schumacher (1803), Enumeratio plantarum in partibus Saellandiae septentrionalis et orientalis, 2, p. 374
-
Boletus luteus Greville (1826) [1825], Skót kriptogámiai flóra, 4, tab. 183 (nom. illegit.)
-
Boletus grevilleiKlotzsch (1832), Linnaea, Ein journal für die botanik, 7, p. 198 (Basionyme) Sanctionnement : Fries (1832)(index)
-
Boletus elegans subsp.* flavus (Withering) Fries (1838) [1836-38], Epicrisis systematis mycologici, p. 410
-
Boletus theclae Schulzer (1870), Verhandlungen der kaiserich-königlichen zoologisch-botanischen Gesellschaft in Wien, 20, p. 178
-
Cricunopus elegansP. Karsten (1881), Revue mycologique (Toulouse), 3(9), p. 16
-
Viscipellis flava (Withering) Quélet (1886), Enchiridion fungorum in Europa media et praesertim in Gallia vigentium, p. 155
-
Viscipellis flava var. elegans(P. Karsten) Quélet (1886), Enchiridion fungorum in Europa media et praesertim in Gallia vigentium, p. 155
-
Ixocomus flavus (Withering) Quélet (1888), Flore mycologique de la France et des pays limitrophes, p. 415
-
Ixocomus elegans(P. Karsten) Quélet (1888), Flore mycologique de la France et des pays limitrophes, p. 415
-
Boletus flavus var. elegans (Withering) Costantin & L.M. Dufour (1891), Nouvelle flore des champignons, Edn 1, p. 150
-
Boletopsis elegans (P. Karsten) Hennings (1898), in Engler & Prantl, Die natürlichen pflanzenfamilien, 1(1**), p. 195
-
Solenia elegans (P. Karsten) Kuntze (1898), Revisio generum plantarum, 3, p. 522
-
Solenia flava(Withering) Kuntze (1898), Revisio generum plantarum, 3, p. 522
-
Boletopsis flava(Withering) Hennings (1898), in Engler & Prantl, Die natürlichen pflanzenfamilien, 1(1**), p. 195
-
Boletus elegans var. flavus (Withering) Rea (1922), British Basidiomycetae, a handbook to the larger british fungi, p. 559
-
Suillus elegans(P. Karsten) Snell (1944), Lloydia, 7(1), p. 27
-
Suillus flavus (Withering) Singer (1945), Farlowia, 2, p. 259
-
Ixocomus grevillei (Klotzsch) Vassilkov (1955), Outline of a Geographical investigation of the Cap-Fungi in the URSS, p. 20
-
Boletinus grevillei(Klotzsch) Pomerleau (1980), Naturaliste canadien, 107, p. 303
-
Suillus grevillei f. flavus(Withering) Estadès & Lannoy (2004), Bulletin mycologique et botanique Dauphiné-Savoie, 44(174), p. 13
Suillus grevillei Videó
Forrás:
Az összes fotót az Ultimate Mushroom csapata készítette, és az Attribution-ShareAlike 4.0 International licenc alatt felhasználhatók saját célokra.