Pluteus petasatus
Amit tudnia kell
Ez a gomba elég nagy zavart okozhat. A kopoltyúi elég sokáig fehérek maradnak (közeli rokonához képest), Pluteus cervinus), és inkább faforgácsból, városi területeken elásott fából (különösen ott, ahol a fákat egy-két éven belül kivágták), fás mulcsból vagy fűrészporból nő, inkább földön élőnek tűnik, mint hogy egy tuskóból pattanna ki.
A kopoltyúk azonban végül Pluteus-rózsaszínűvé válnak, és ha ez megtörténik, akkor ugyanazok a tényezők, amelyek kezdetben zavaróak voltak, hasznos jellemzőkké válnak az azonosításban - azzal a ténnyel együtt, hogy a sapka általában (de nem mindig)!) fehéres vagy nagyon halványbarna, a közepén finom barna pikkelyekkel.
A biztos azonosításhoz azonban ellenőrizni kell a mikroszkópos jellemzőket, mivel a Pluteus petastus cervinus-szerű gyűjtései (és a Petasatus-szerű gyűjtések a Pluteus cervinus) nem ritkák.
A Pluteus petatus spórái valamivel kisebbek, mint a Pluteus cervinus, és a cheilocystidia sokkal ritkábban fordul elő. Ezen kívül, és talán könnyebben megítélhető, a Pluteus petasatusban bőséges, fúziós "köztes cisztidiumok" találhatók, amelyek még nem fejlesztették ki az érett pleurocisztidiumok apikális tüskéit.
Egyéb nevek: Barna gomba.
Gomba azonosítása
Sapka
5-13.5 cm széles, domborútól domború-csontszerűig terjedő, majdnem síkig terjedő, éretten a korong néha benyomott vagy megemelkedett; a perem fiatalon befelé hajló, majd visszahajló, végül sík; felszíne nedvesen ragadós, egyébként száraz, fiatalon kopasz, gyakran fényes, krémszínű, halvány belső, a korongnál koncentrált barna fibrillákkal, utóbbiak időnként fibrillózissá válnak, és összességében laphámos; száraz időben a kalap néha összességében laphámos; kontextus fehér, változatlan, puha, legfeljebb 1.5 cm vastag, a perem közelében vékony; retekszagú és -ízű.
Lamellae
Kopoltyúi szabadok, tömöttek, szélesek, sápadtak, krémszínűvé válnak, majd rózsaszínűvé, végül lazacrózsaszínűvé; nem szegélyezettek; lamellák legfeljebb négysorosak.
Stipe
Szár 5-9 cm hosszú, 1-1.5 cm vastag, egyenes, a csúcs és az alap gyakran megnagyobbodott, húsos, éretten tömör; felszíne a csúcsnál hosszanti irányban csíkozott, fehér, máshol sima vagy enyhén ráncos, idősebb korban az alapnál néha barnás fibrillák fejlődnek; részleges fátyol hiányzik.
Spórák
Spore print lazac-rózsaszín.
Habitat
Csoportosan, ritkábban magányosan, korhadó forgácson, fatörmeléken vagy fatörzseken; terméskötődés nyár végén, öntözött területeken vagy az őszi esők után.
Mikroszkópos jellemzők
Spórák 5-8 x 3.5-6 µm; ellipszoid; sima; KOH-ban hialin és egygumószerű; inamyloid. Cheilocisztidiumok elszórtan és ritkán; clavate vagy sphaeropedunculatus; KOH-ban hialin; vékonyfalúak. Közbülső cisztidiumok gyakran bőségesek; fusiformák, apikális nyúlványok nélkül; vastag falúak; KOH-ban hialinszerűek. Pleurocisztidiumok 50-90 x 10-25 µm; lageniform, kiugró csúccsal; 2-4 apikális kampóval; kampók egészben; vastag falúak; KOH-ban hialin, halványan okker színű falakkal. Pileipellis cutis vagy enyhén zselatinizált cutis; 4-7 µm széles, KOH-ban hialin vagy barnás színű, sima, szeptikus, nem szorult elemek; a végsejtek hengeresek, lekerekített csúcsúak.
Források:
1. kép - Szerző: Sz: Jerzy Opioła (CC BY-SA 4.0 nemzetközileg)
Fénykép 2 - Szerző: Strobilomyces (CC BY-SA 3.0 Unported)
3. kép - Szerző: dr: Strobilomyces (CC BY-SA 3.0 Nem portolva)
4. kép - Szerző: Sz: LurkinLizard (CC BY-SA 3.0 Unported)
