Lyophyllum shimeji
Amit tudnod kell
A Lyophyllum shimeji a Lyophyllaceae családba tartozó, ehető gombafaj. Ektomikorrhiza gombafaj, amely japán vörösfenyőkkel és/vagy tölgyfákkal társulva nő. Japánban a legfinomabb és a Matsutake (Tricholoma matsutake) után a legdrágább gombaként tartják számon. L. A shimeji-t kísérletileg sikeresen termesztették tiszta kultúrában, a szaprobikusan szaporodni képes, kiválasztott törzsek felhasználásával. Japánban, Svédországban, Finnországban és Észtországban található meg.
A "Shimeji" általános elnevezést széles körben használják a legjobb japán ínyencgombák némelyikének leírására, és körülbelül 20 gombafajhoz rendelték hozzá. Azonban L. A shimeji-t Japánban "Hon-shimeji"-nek nevezik (a Hon japánul igazat jelent, true-Shimeji), mivel a gomba a leggazdagabb ízű gomba a shimeji általános nevű gombák között.
A Lyophyllum shimeji megjelenésében hasonlít az ehető fajhoz Lyophyllum decastes és mérgező fajok Lyophyllum loricatum, Lyophyllum connatum, A Clitocybe dilatata és az Entoloma nemzetséghez tartozók is hasonlóan néznek ki.
Egyéb nevei: Hon-Shimeji (japán), Daikokushimeji.
Gomba azonosítása
Kalap
2-8 cm átmérőjű, fiatalon félgömb alakú, később domború, behajló peremmel, végül sík, felülete sima, enyhén kenhető, fiatalon sötétszürke, később szürkésbarnától világosszürkéig terjedő színű.
Hús
Fehér, vastag.
Kopoltyúk
A fehértől a kissé krémszínűig terjedő színű, apró, mélyedő vagy enyhén dekoltázsos.
Szár
3-8 cm, fehér, fiatalon általában hasas, később hengeres.
Spórák
Gömbölyded, sima, 4-6 um.
Termesztés
Elérhető törzsek
Ohta (1994a, 1998a) az SF-Ls6 vadon élő törzset ajánlotta, mint magas termőképességű és kiváló minőségű fajtát. Ez a törzs azonban könnyen képez szemölcsös struktúrákat a sapka felszínén. A kalap felületén lévő szemölcsök jelentősen csökkentik a gomba minőségét és piaci értékét. Yoshida & Fujimoto (1994) csak vad törzseket használt termőtestek kialakítására. Ezek a vad törzsek a kísérleti termesztésben alacsony terméshozamúak és gyenge minőségűek voltak a L. shimeji kereskedelmi forgalomban. A vadon élő törzsek morfológiája és a gomba színe éréskor eltérő. Feltételezhetően a Takara Bio Inc., a vadon élő törzseket is felhasználja a kifinomult és automatizált létesítményekben történő kereskedelmi célú termesztéshez. A Takara által termelt termőtestek kalapja és kopoltyúja sötétebb színű, mint a gomba általános vad törzseié. A Yamasa Corporation kiváló vadon élő törzsek párosításával kifejlesztett új, kiváló minőségű és nagy termőképességű törzsek felhasználásával termesztett kereskedelmi céllal gyümölcstesteket. A termőtestek morfológiailag rendkívül hasonlóak a vadon élő törzsek termőtestjeihez.
Alátét
Ohta (1994b) megállapította, hogy árpaszem és bükkfűrészpor keveréke, szintetikus tápanyagokkal kiegészítve a legjobb szubsztrát a termőtestek kialakításához a L. shimeji. Az 1. táblázat az Ohta (1998b) által kidolgozott tenyésztési feltételeket mutatja be e gomba előállításához. Yoshida & Fujimoto (1994) szilárd táptalajt használt a termőtestek kialakításához, 750 ml folyékony táptalaj hozzáadásával (amely a következőkből áll: oldható keményítő 100 g, D-glükóz 25 g, pektin 1 g, élesztőkivonat 3 g, KH2PO4 0.5 g, MgS04 0.5 g, tiamin-MCl 1 mg, CaCO3 5 g, faszénpor 5 g, víz 860 ml) 120 g tőzegmohához.
Az árpaszemek alkalmasak a szubsztrát keményítőforrásaként az L. shimeji gyümölcstestek. Az árpaszemek közege azonban rendkívül drága a kereskedelmi célú termesztéshez. Ezenkívül az árpamagvak közege nem pórusos állapotot eredményez a szubsztrátumban, és az árpaszemek duzzadása és viszkozitása miatt az autoklávozás után késlelteti a micélium megtelepedését. Ezért a Takara keményfa fűrészporon alapuló szubsztrátumot használ, amelyet kukoricadarával és/vagy kukoricaliszttel egészítenek ki. Yamasa-ban az L. a shimeji termesztése főként keményfa/lágyfa fűrészpor keverékből, kukoricalisztből és árpaszemekből áll.
A szubsztrátkeverék összetevői
Árpaszem 875g (száraz tömeg), keményfa fűrészpor 542g (száraz tömeg). Az aljzat nedvességtartalma: 70 %, nedves tömegre számítva
Termesztési palackok & Töltés
Ohta (1998b) a termőtesteket 400 ml árpa/keményfa fűrészpor szubsztrátummal állította elő, amelyet 800 ml-es, nagy nyílású polipropilén palackokba helyezett. A szubsztrátnak a palackokba történő ilyen félig történő töltése azonban nem hatékony és gazdaságtalan a kereskedelmi termesztés szempontjából, mivel a palackok nem tölthetők félig szubsztráttal automatikus töltőgépek segítségével. Ezenkívül a palack belsejében keletkezett termőtestek termesztése nagyon nehéz. A Takara a szubsztrátot 1 100 ml-es, 82 mm átmérőjű palackokba tölti, majd mechanikusan öt lyukat fúr a szubsztrátba a folyékony ivadék beoltásához. A Yamasa 800 ml-es, 75 mm átmérőjű nyílású polipropilén palackokat használ, amelyeket mechanikusan töltenek meg szubsztráttal, és amelyek palackonként körülbelül 640 g szubsztrátot tartalmaznak.
A folyékony ivadék hasznosítása
A fűrészporos szubsztrátumon előállított szilárd ivadékot kísérleti termesztésben használták fel. A Takara folyékony ivadékot használt az L. shimeji. Azt is megerősítettük, hogy a folyékony ivadék beoltása a Limeji kereskedelmi célú termesztése során a szubsztrát gyorsabb kolonizációját eredményezte a gombamicéliák által, és magas, jó minőségű terméshozamot eredményezett. shimeji.
Az ivadékfuttatás
A L. a shimej 400 ml szubsztrátummal töltött 800 ml-es palackok segítségével (Ohta 1998b), a beoltott palackokat 20-23[fok]C-on és 60-70 százalékos relatív páratartalomban (RH) inkubációs helyiségben helyezik el az ivadék futtatására. Negyven-ötven nappal a beoltás után a micéliumok teljesen benépesítették a szubsztrátumot. Yoshida szerint & Fujimoto (1994) 870 g tőzegmohából/folyékony táptalajból álló, polipropilén zsákban lévő szubsztrátumot 23[fok]C-on és 70-80 százalékos relatív páratartalom mellett inkubáltak 90 napig a beoltást követően. A L. shimei Takara szerint a táptalajt tartalmazó 1100 ml-es polipropilén palackokat kezdetben 21[fok]C-on 40 napig, majd az oltást követően további 70 napig inkubálják. A yamasai kereskedelmi termesztés során a beoltott 800 ml-es palackokat 23[fok]C-on, 65-70 százalékos relatív páratartalom mellett 80-85 napig inkubációs helyiségben tartják.
Burkolat & Burkolóanyagok
Ohta (1998b) tenyésztési kézikönyve szerint a szubsztrátum felületét burkolóanyagként autoklávozott tőzegmohával fedtük be, és a burkolást követően a szubsztrátumot további 5-7 napig inkubáltuk. A 20 liter tőzegmohából, 100 g CaCO3-ból és 10 liter vízből álló burkolóanyagot pH 5-re állítottuk be.0-5.4 autoklávozás előtt. A tőzegmoha azonban teljesen alkalmatlan burkolóanyagként a L. shimeji, mert a tőzegmoha a termőtest-csomók stipesei közé esik, és a fehér stipeseket szennyezi. A fogyasztóknak ezután vízzel kell megmosniuk a gombát. Takara az ősképződést Kinkakival (japánul: az aljzat felszínének lekaparása a termésképződés serkentésére) indítja el, burkolat nélkül. Yamasa Kanuma-talajt (porózus, könnyű szemcsés talaj) használ burkolóközegként. A burkolatréteggel fedett szubsztrátumot 20-23[fok]C-on 10-14 napig inkubálják.
Primordiumképződés (japánul Medashi)
A kinkaki után és a burkolást követő további kb. 10-14 napos inkubáció után az üvegeket 15-16[fokos] C-on, 80-90 százalékos relatív páratartalomban és 600-1000 ppm C[O]-ban lévő tűzőhelyiségbe helyezik.sub.2] koncentráció a primordiumképződés serkentésére (Ohta, 1998b). A primordiumok indukciójához nappali megvilágítás (500-600 lux) szükséges. A primordiumok a szubsztrátum (Takara) vagy a burkolatréteg (Yamasa) felületén alakulnak ki 10-14 nappal azután, hogy a palackokat a 15-16[fok]C-on, 95 % relatív páratartalom mellett szabályozott tűzőhelyiségbe helyezték.
Növekvő
25-35 nap elteltével, amikor a primordiumok megjelennek az aljzat vagy a burkolóréteg felszínén, a primordiumok érett termőtestekké fejlődnek, amelyek készen állnak a betakarításra. A termesztési ciklusok az oltástól a betakarításig a L. A shimeji körülbelül 130 napos Takaránál és 90-100 napos Yamasánál.
Betakarítás
Az Ohta (1998b) technikáját alkalmazva a terméshozam 53-69 g között mozog 800 ml-es palackonként, amely 400 ml árpa-fűrészpor szubsztrátumot tartalmaz. A termőtest terméshozama kereskedelmi termesztés esetén alacsonyabb. Másrészt a becslések szerint a Takara kereskedelmi termesztési létesítményében a nagy nyílású, 1100 ml-es üvegenként 120-150 g termőtest hozamot takarítanak be. Yamasa-nál a terméshozam 110-160 g/ 800 ml-es palack között mozog a nagy nyílású palackok esetében. A kereskedelmi termelésben termelt L. shimeji terméshozamai lényegesen alacsonyabbak, mint a kereskedelmi célú termesztésből származó hozamok Flammulina velutipes és Hypsizygus marmoreus.
A vadon termő L. a shimeji gyümölcstestek szezonban 110 és 200 USD/kg között mozoghatnak a kiskereskedelmi piacon. A termesztett L. a shimeji gyümölcsök kilogrammonkénti ára 30 és 80 USD között mozog.
Források:
1. kép - Szerző: dr: Irene Andersson (irenea) (CC BY-SA 3.0 Nem forgalmazott)
Fénykép 2 - Szerző: Sz: Tatiana Bulyonkova, Novoszibirszk, Oroszország (CC BY-SA 2.0 Generikus)
3. kép - Szerző: dr: caspar s (CC BY 2.0 Generikus)
4. kép - Szerző: Sz: Japonica (CC BY-SA 4.0 Nemzetközi)
Fotó: 5: Tatiana Bulyonkova Novoszibirszkből, Oroszországból (CC BY-SA 2.0 Generic)